Wikivilág

Aki jártas az internet világában, de talán még a kezdő is, minden bizonnyal találkozott már a Wikipédia kifejezéssel. Hiszen nem hiába választották 2010-ben az Index.hu olvasói az internet tíz népszerű szolgáltatása közül a Wikipédiát a harmadik leginkább pótolhatatlannak (a Google-t és a YouTube-ot követően).Ahhoz, hogy a Wikipédiáról megtudjunk valamit, nem kell mást tennünk mint a Wikipédián keresgélni, és már elénk is tárul a részletes leírás, az igény, majd az ötlet megszületéséről, továbbá arról, hogyan is működik ez az enciklopédia.A Wikipédiáról szóló wikipédiás bejegyzés egészen a régmúltba nyúlik vissza. „Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig. A korai arab-muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és a csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopaedia Britannica, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona képviseli.A nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével legelőször H. G. Wells foglalkozott az 1937-es World Brain című novellájában.”A Wikipédia – a Wikipédián található leírás szerint – egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Angol változata 2001. január 15-én, a magyar változat pedig 2001. szeptember 5-én indult. Előde a Nupedia volt, egyik alapítója Jimmy Wales.A Wikipédia ma már azonban olyannyira elterjedt, hogy külön-külön találhatunk rá a Wikimapiára (ahol térképeket), a Wikimédiára (ahol a médiával kapcsolatos tartalmakat), a Wikiszótárra, a Wikibooksra (ahol könyveket), a Wikinewsra (hírportál), a Wikiversityre (ahol tananyagokat), Wikispecies-re (fajtár), Wikiquote (ahol idézeteket) vagy a Wikimedia Inkubatorra, ahol a saját ötletünket, új wiki-lapot „nevelgethetünk”.„A Wikipédia angol változata 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot, és ezzel a világ legnagyobb enciklopédikus művévé vált. A 270 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 16 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 24 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.A Wikipédia nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetében, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget (»fghfhgf«) vagy elfogadhatatlan tartalmat (»hüje aki ólvasa«) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia »vandalizmusnak« nevezi. A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság.A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkeket egyetlen „objektív” nézőpontból közelítsük meg, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt” – írják.A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is. A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.A Wikipédia 10 000 – 35 000 oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függően). Több mint 100 szerver kezeli a forgalmat.A Wikipédia angol változata ma, vagyis szerdán nem olvasható. Huszonnégy órán át fekete képernyőre bukkan az, aki beüti ezt a honlapcímet. Az alapító, Jimmy Wales az internet cenzúrázása ellen tiltakozik. Két amerikai törvénytervezettel nem értenek egyet: az egyik a SOPA (Stop Online Piracy Act – internetes kalózkodás elleni törvény), a másik a PIPA (Protect Intellectual Property Act – törvény a szellemi termékek védelméért), egyszóval az internetcenzúra ellen. A pontatlanul, homályosan fogalmazott és túlságosan tágan értelmezhető új törvények értelmében a szerzői jogot sértő vagy azt lehetővé tevő, elősegítő weboldalakat egyszerűen lekapcsolhatják a hatóságok. A Wikipédiáért és a hozzá kapcsolódó oldalakért valóban kár lenne, hatalmas adatbázis, amelynek tartalmait le lehet másolni az internetről – ahogyan e téma kapcsán e sorok írója is élt ennek a lehetőségével, az olvasó talán megbocsát ezért –, de alapvetően nem a lopás, hanem a tudásszerzés fantasztikus lehetőségeként tekinthetünk rá.