A szlovének még jó pénzért sem válnak meg a Merkatortól
Mi lehet a rosszabb, ha az államvezetés az ország mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és kereskedésének sorsát a hazai újgazdagok, időszerű szólval élve a mogulok kezére játssza át, vagy ha az ágazatok irányítását külföldiekre bízza? Szerbiában mindkettőre bőven akad példa. A tajkunkok a vajdasági zsíros föld minden előnyét kihasználva szántanak, vetnek, aratnak, cukrot gyártanak, étolajat sajtolnak, jártasak a jószágnevelésben és a húskészítmények forgalmazásában. Ez még nem minden, hétországra szóló kereskedelmi láncaikban a nyereséget még egyszer kamatoztatják, de ha még ez a haszon sem elegendő, nagydobra verik a céget. Ez történt 2011-ben a Mišković birodalomhoz tartozó Maxi üzletlánccal is.
A szlovének már egy kicsit megfontoltabban bánnak nemzeti érdekeikkel, nem adnak túl adottságaikon oly könnyen. Karácsony szombatján tettek pontot az ügyre, és határozottan kimondták: A térségünkön is meghonosodott Merkator üzletlánc nem eladó, még ha tőzsdei, vagy mondjuk úgy, piaci értékénél jóval többet kínálnak érte – akkor sem. A horvát Agrokor vetette ki rá a hálóját, de nemzeti, politikai érdekekkel vezérelve a szlovén vezetés mégsem engedte ki a kezéből a kompániát.
Szlovénia elsődlegesen nem mezőgazdasági ország, nem is számottevő a gabonatermelése, akkor miért is oly fontos a szlovének számára a Merkator? Azért, mert védik maréknyi, de saját termelőiket, a saját iparukat. Azt a kevés élelmiszert is, amelyet hazájukban megtermelnek, amelyet az országuk feldolgozóipara a fogyasztó elé tesz, és amely forgalmazásán ismét a hazai kereskedő nyer, nem engedik át külföldi kezébe.
Szerbiának hatványozottan nagyobbak lennének az érdekei, hogy megvédje kereskedelmi hálózatait. Politikusaink is folyton arra hivatkoznak, hogy ha nem lenne mezőgazdasági termelés, kivitel sem lenne, és hangoztatják, hogy éppen az agrárium az ország gazadságának húzóereje. A szavakon túl a gyakorlat mást mutat, vagyis azt, hogy tujadonképpen semmilyen gazdaságfejlesztési straégiát sem épített ki az államvezetés. Hogyan dicsekedhet a mezőgazdasággal, mikor nemhogy a termelőket, a feldolgozóipart, de még a saját kereskedelmét sem tudja védelmezni. A Maxi üzletláncnak a belga Delhaize kezére való juttatása is ezt támasztja alá, vallják a gazadsági szakértők.
Mišković birodalmát a zárt szerbiai piacon építhette ki, ahol, valljuk meg őszintén, érdembeli versengés sohasem volt, üzletláncának kiépítését pedig épp a termelők (terményeik utáni elodázott fizetéssel) és a fogyasztók fizették. Amikor pedig felerősödött, lelkiismeret-furdalás nélkül túladhatott rajta. Világos, hogy az ország valamit elhibázott a privatizáció során, és azóta sem akadt szilárd poltikai akarat, sem gazadsági irányelv, amely a további fejlődést szolgálná.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1045
Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1912
Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921
Megszületett Budapesten Bárdy György színész, "Jumurdzsák". Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1948
Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966
Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986
Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1805
Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896
Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1923
Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
