Szigorítják a határellenőrzést

A magyar és a szerb országos rendőrfőkapitányok kétórás megbeszélést tartottak Röszkén, ugyanis az utóbbi három hónapban mintegy 22–25 százalékkal megnőtt a az illegális migránsok száma. A hideg beálltával pedig fokozódik a nyomás Európa külső határára – mondták az illetékesek. A röszkei határon megszervezett sajtótájékoztatón dr. Hatala József altábornagy, Magyarország országos rendőrfőkapitánya elmondta, a magyar rendőrség a korábbiakhoz viszonyítva augusztustól még jobban megszigorította Európa külső határának ellenőrzését. Növelték a létszámot, lovas rendőrökkel is őrzik a határt, ezenkívül egy állandó helyen lévő hőkamerával valamint mobil hőkamerákkal és éjjellátókkal is figyelik az illegálisan átigyekvőket. A hatékonyabb együttműködés érdekében azt is felajánlotta a szerb kollégájának, hogy szerbiai határrendészek teljesítsenek szolgálatot a magyar oldalon. Milorad Veljović, a szerbiai rendőrség főigazgatója elmondta, a becslések szerint mintegy 5200 menekült tartózkodik pillanatnyilag Szerbiában. Az utóbbi egy évben a szerb határszerveknek mintegy 1000 határsértőt sikerült elfogniuk. Veljović elmondta, Szerbiára kettős teher nehezedik, ugyanis nem csak Macedóniából vagy Koszovó irányából is érkeznek menekülők, valamint az EU-s országokból: Görögországból és Bulgáriából is. Ha a menekülök letöltik a szabálysértési bíró által kirótt néhány napos büntetésüket, befogadó központba helyezik őket. Akik pedig menekültstátusért folyamodnak, azok szabadon mozoghatnak az országban – mondta rendőrség főigazgatója. Veljović szerint nem is kevés azoknak a száma, akik itt kérnek menedékjogot. Dr. Hatala József elmondta, tovább szigorítják az Unió déli határának a védelmét. Novembertől 160 fős készenléti rendőrséget vezényelnek Kiskunhalasra és fokozzák a belső ellenőrzést is. Kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal, akik lebuknak, Magyarország mit kezd a Keletről menekülőkkel, a rendőrfőkapitány a következőket válaszolta: – Akik nem kérnek menekültstátust Magyarországon, azoknak szinte a 99 százalékát a szerb kollégák visszafogadják. Az illegális migrációban érintett európai országok között ez szinte példátlan. Csak a legjobbakat tudom elmondani a szerb kollégákról, példaértékű lehet ez mások számára is. Milorad Veljović arról is beszámolt, hogy a szerb rendőrség a közelmúltban két embercsempész csoportot fülelt le. Az egyiknek a fő szervezője egy indiai állampolgár volt. Nagyon kiterjedt hálózata épült ki az embercsempészetnek, s a drog után immár ez az egyik legjövedelmezőbb „üzlet”. Mint nem hivatalosan megtudtuk, egy afgán állampolgárnak 15 ezer eurójába kerül eljutni mondjuk Ausztriába. Azonban sok esetben úgymond hitelt adnak az embercsempészek, ami azt jelenti, hogy kiviszik Nyugatra a menekülőt, és a viteldíjat munkával kell majd utólag megfizetnie. Ez pedig azt jelenti, hogy évekig szinte rabszolgaként dolgoztatják az embercsempészek azokat, akik a szebb élet reményében indultak az Unióba. Magyarországnak hatalmas anyagi terhet jelent a védelmi célokból a határra vezényelt emberállomány illetve műszaki felszerelés. „100 milliós nagyságrendű anyagi terhet jelent ez a magyar államnak” – fogalmazott az országos rendőrfőkapitány. Az országhatár védelme azonban az Európai Unió illetve a lakosság biztonsága érdekében történik. A közelmúltban volt olyan hétvége, hogy 100 határsértőt is elfogtak a magyar határrendészek. De az embercsempészek is egyre felkészültebbek, egyre több műszaki felszerelést használnak, gépkocsikat alakítanak át úgy, hogy egyre nehezebb a felderítésük. Jóllehet a magyar és a szerb rendőrök is ismerik az illegális határátlépők útvonalait. A szerb és a magyar rendőrség közötti hagyományosan jó kapcsolatot erősítette a hétfői megbeszélés, amelyet egy decemberi találkozó követ majd, amelyen várhatóan az erősödő menekülthullám kezelése lesz a téma.