Nem szabad tűrni a nyomásgyakorlást

Valóban, népszámláláskor nem bizonyítjuk nemzeti hovatartozásunkat, hanem nyilatkozunk róla, hangsúlyozta Vukašinović Éva.

– Azért éreztük fontosnak felhívni a nemzeti közösségek figyelmét nemzeti hovatartozásuk szabadon történő felvállalására, mert ettől függ több kisebbségi jog megvalósulása is. Úgy véltük, hogy a tartományi ombudsman intézményének, amelynek egyik hatásköre a kisebbségi jogok megvalósulásának a figyelemmel kísérése, szintén fontos hangját hallatnia ebben a témában, hiszen ismétlem, több, kisebbségeket érintő jog megvalósulása is ettől függ – magyarázta az ombudsmanhelyettes.

A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás során történtek ismeretében nem tűnnek túlzónak a több irányból érkező felszólítások, bátorítások. A 2002-ben begyűjtött adatokból az derül ki, hogy az országban sokkal több a pravoszláv vallású ember, mint az olyan nemzetiségű polgár, aki esetében egyébként ez a vallás a legjellemzőbb. Sajtóértesülések, illetve az akkori összeírás során megkérdezett polgárok némelyike szerint kilenc évvel ezelőtt az történt, hogy az összeírók gyakran kérdezés nélkül a pravoszláv vallást jelölték meg a polgár vallásaként. Állítólag az is megtörtént, hogy az összeírók nem engedték meg a polgároknak, hogy mondjuk ateistának vallják magukat, mert mint mondták, senki sem lehet vallás nélküli.

Vukašinović Éva elmondta, hogy neki nincsen tudomása az előző népszámlálás történéseiről vagy az akkor megtörtént szabálytalanságokról.

– Fontos tudni, hogy a népszámlálás során begyűjtött adatok szolgálati titkot képeznek és a népszámlálókat is titoktartás kötelezi. Ha véletlenül azt tapasztaljuk, hogy a népszámláló a polgároktól akaratuk ellenére követel bármiféle nyilatkozást, vagy megmásítja válaszukat, akkor az büntetendőnek számít – hangsúlyozta Vukašinović Éva, valamint hozzátette, hogy a polgárok akár ateistának is vallhatják magukat, ha ez a meggyőződésük.

Kérdésünkre, hogy a szabálytalanságokat észlelő polgárok hová fordulhatnak panaszaikkal, észrevételeikkel, az ombudsmanhelyettes nem tudott kapásból válaszolni, mert az idei népszámlálást szabályozó törvény sajnos ezt illetően sem a legegyértelműbb. Végül hosszas tanulmányozás után kiderült, hogy a panaszok ügyében első fokon a községi és városi népszámláló bizottságok az illetékesek. A szabálytalanul eljáró népszámláló 20 000–50 000 dinár pénzbírsággal büntethető.