A tanügyi dolgozók nagy része január 28-án a miniszter szerint törvénytelen sztrájkba lépett, ugyanis elégedetlenségüket nem a törvénynek megfelelően 30 perces órák megtartásával fejezik ki, hanem teljesen beszüntették a tanítást.
Az oktatásügyi miniszter nem az egyetlen, aki elítéli a pedagógusok sztrájkját. Cvetković miniszterelnök szerint követeléseik nemcsak hogy nem reálisak, hanem egyenes okozói lehetnek az ország összeomlásának. Mert ha a tanügyi dolgozók megkapják a 24 százalékos fizetésemelést, akkor más szakszervezetek is nagyobb szeletet kérnek a kalácsból, ami az államkassza kiüresedéséhez és 300 százalékos inflációhoz vezet majd. A politikusok nemtetszésén már senki sem csodálkozik, ám a lakosság nagy része is – bár észrevehetően kevesebb, mint a régebbi pedagógussztrájkok idején – elítéli a munkabeszüntetést. Érveik két fő tengely mentén helyezkednek el: 1. Milyen jogon akarnak a tanárok magasabb jövedelmet, amikor mások náluk sokkal kevesebből élnek? 2. A tanárok amúgy is minőségtelenül és keveset dolgoznak, ne akarjanak nagyobb fizetést.
Ami az első tételt illeti, az alapkérdés az, hogy meg kellene-e elégednünk azzal, ami van, csak mert másoknak még annyi sincs. Nem tartom valószínűnek, hogy bármelyik pedagógus-szakszervezet tiltakozna az ellen, ha más hivatású munkások szervezetei is csatlakoznának hozzájuk, sőt. Az vesse rájuk az első követ, aki sohasem akart magának, családjának többet. Ez az (ál)szerénység pedig veszélyes is lehet: azokra az időkre emlékeztet, amikor nyugdíjas szomszédaim azért szavaztak újra és újra Miloševićre, hogy „csak rosszabb ne legyen”. Valamikor a bányászok és a termelésben dolgozók voltak azok, akik ha úgy látták, hogy csorbulnak a jogaik, elkezdték a demonstrációt, ma ezt a szerepet, úgy tűnik, a pedagógusok vették át, ami nem csoda, hiszen vajmi kevesen dolgoznak a termelésben, a bányász pedig ritka, mint a fehér holló. Hajlamosak vagyunk elítélni a tanügyi dolgozókat, hogy nem vállalnak elég társadalmi szerepet, de most, amikor kiállnak a jogaikért, akkor nem támogatjuk őket.
A másik kritika összefügg az elsővel: elvárnánk, hogy gyermekeinket motivált, társadalmilag tudatos szakemberek neveljék – mi más lenne a társadalmi tudatosság lényege, mint az, hogy megpróbálnak harcolni a jobbért? Sajnos azzal egyet kell érteni, hogy sok olyan tanár van, akinek nem kellene oktatással-neveléssel foglalkoznia, és erre az sem kifogás, hogy más szakmákban is hasonló a helyzet. De ha a jó, vagy legalább az átlagos tanároknál maradunk, nem sok esélyük van, hogy ne váljanak olyanokká, mint a legrosszabb hírű kollégáik: ha tennének is valamit az oktatás vagy nevelés szándékával, az új tanügyi törvény megtiltja nekik, így hát egy idő után valószínűleg föladják. Igaz, hogy sokan vannak, akik szívesen vállalnák a tanári munkát ennyi fizetésért, a kérdés az, hogy az oktatás színvonala jobb lenne-e, ha a dolgozók nem sztrájkolnának, hanem csöndben (nem) tennék a dolgukat.
A pedagógusok a tanulókkal csak 20 órát dogoznak hetente (e mellé jön az adminisztráció, a gyűlések, továbbképzések, ügyeletek, munkacsoportok stb.), de ki lehet próbálni, mennyinek tűnik az a 20 óra, amikor az ember saját tehetetlenségével küzd. Az új törvény értelmében pedig nem sok lehetősége van a tanárnak: tilos az óráról kiküldeni a tanítást zavaró tanulót. Tegyük föl, hogy egy osztályban öt rendbontó tanuló ül, mindegyik fegyelmezésére, nevelésére szánjon a tanár öt percet – mennyi marad az órából? Igazolatlan órát csak akkor kap a diák, ha nem jelenik meg az órán, amit évente 35-ször következmény nélkül megtehet: négyes magaviselete csak annak van, aki 36 igazolatlant gyűjt össze, azaz kb. 7 tanítási napot hiányzik. A sztrájkoló pedagógusoknak eszerint még néhány napig példás magaviselet jár.
Mondom én, sokan úgy filóznak: Ne akarjatok már három marék rizsért dolgozni, amikor a kínai kettőért is hajt mint az őrült.
*Lehet pofázgatni, bántani, személyesnek lenni*
és így beszél egy tanár?
ne már....
balogh istván
Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! 10-es fullánkja cseréptörés! Alapvetően: nem vagyok csalódott pedagógus, és eleget keresek, hogy megéljek. Így olyanoknak, akiknek a dolgokról fogalmuk nincs, nem illik beleszólni a szakmai részekbe. Lehet pofázgatni, bántani, személyesnek lenni, de az iskolaügy és a pedagógusok dolga nem lehet indifferens senki számára sem, már, ha megfontolt vagy érintett az ember! Amit írtam éstrevételemben, megírtam, a jegyzet szerzője, ha szöveget ért, megérti, és megérti mindenki, aki gondolkodik. Nem bántottam meg senkit, legalábbis nem ez volt a szándékom, de olyan területen, amelyen szakmai hozzáértés kell, oldalvonalról szurkolói megjegyzéseketm nem illendő bekiabálni!
Újfent hangoztatom: mindenről szó van ma Szerbiában, csak a diákról nincs! Pedig ő az egyetlen igazán fontos eleme a tanításnak. Meg a mentor. Nélküle nem megy a tanítás. Irodalomból sem, gépi forgácsolásból sem.
Üzenet 10-nek: anyaországban a kezdő középiskolai tanár is többet kap, mint netto 110 ezer forint. De nem kap eleget, mert munkája bizony többet érne, mint ahogyan megfizetik érte. Szerbiában meg még kevesebbet kap. És nem az a megoldás mindenre, hogy másnak is kilátszik a feneke a gatyából, nem csak a tanároknak, de a munkavállalók legnagyobb részének, hanem az, hogy ne lógjon ki senkinek sem a feneke abból a bizonyos gatyából!
Egy anyaországi középiskolai tanár fizetése 110 e. forint, akinek nem tetszik, mehet a versenyszférába, mert ott nagyobb lehetőségek vannak, de ott fennáll a veszély az utcárakerülésnek.
#8*- ez már övön alulinak is nevezhető ! ! ! De a -#7-letegezése is .... igazi magyar illem
Azért a jegyzetíróba nem kellett volna belerúgni, mert ő is ugyanazt mondta, mint BI. Azt sem tartom kizártnak, hogy több iskolát látott a szerző belülről, mint a kritikusa.
Balog Pista le a kalappal előtted.
balogh istván
Csodálatos meglátások az eddigi megnyilatkozások ! Bizony, üsd a tanárt, ez van, de mindeközben hol is a diák? Mert érte van a tanár, érte az iskola, mert ő a jövendő, nyugdíjunkat ő keresi majd meg. Csak mi van a mával, ezzel a pillanattal? Éhenkórász tanár nem nevel jó szakembert. Hogy a társadalom is éhenkórász? Arról a tanár, de a diák sem tehet. Tehet a politikum, tehet a diák szülője és felmenői!
De szép leképezni, mi lesz a gyerekkel? És a pedagógus gyerekével mi lesz? Mintha ő más bolygóról röppent volna a közösségbe!
Suszter maradj a kaptafádnál! Közmondás ez, idézhettem volna latinul is, de akkor ki értené? Pedig én azt szeretném , ha olvasóim megértenék, mit is üzenek? A jegyzetíró iskolát nemigen látott belülről! Nem elég egy iskolában diáknak lenni, van ott sok minden más is! De ebben a politikai megtekerésben, amelyet a szerb ég alatt tapasztalhatunk, éppen azt takarják mindenki elől, amely a legfontosabb! Milyen intézményben is tanul a gyermekem? Milyen is annak a szakmai és anyagi háttere? Milyen is a program, amelyet jobban átjár a politikum, mint az, amit és amelyet gyerekeinknek szánnánk. Hogyan lesz a gyerekből szakember? Hány szülő tette föl ezt a komoly kérdést maga előtt? Mindegy az, hogy kovács, vagy villanyszerelő lesz-e a palánta, vagy a tudományok doktora. És az is nagyon mindegy, mi az anyanyelve. Félre ne értsenek, az anyanyelvi tanítás a legfontosabb a világon! Én e mellett vagyok. De habicki iskolák képzése nem termel olyan kádert, aki megállja helyét bárhol a világon. Majd három évtizeden keresztül a vajdasági magyar szakmunkások, mérnökök kedveltek voltak a világban. Nézzék meg, hányan kaptak becsüléetes munkát szerte Európában, Amerikában, Ausztráliában, Új Zélandon! Manapság a magyarországi magyarok is e hírnév alapján igyekeznek érvényt szerezni maguknak! (Erről még nem hallottak?) És azt is vessék most egybe, ma hányan vannak az elismert szakembereink? Hajdanán a magyar nyelvű iskolák voltak mifelénk a legjobbak, mert ott megkövetelték a tudást, a tananyagot, a hozzértést. Öreg tanárok emlékeznek arra, annak igazára, amit most mondtam.
A tanár ellenség! Ez a ma jelszava. E fönt közölt jegyzet sem próbál jégtörő lenni, csak szőrmentén bánik a dolgokkal. Az élet nem alakul szőrmentén. Bizony nem.
Zentán az elemiben nem tartanak 30 perces órákat sem.Adán, Moholon legalább annyit megtesznek a gyerekekért, hogy megtartják a rövidített órákat.(Idén lesz először kisérettségi, ez a tisztelt tanárokat nem érinti....).Így juttatják hátrányos helyzetbe a többségében magyar diákokat.(Mert ugye Zenta még mindíg többségében magyar, a szerb osztályokban a létszám miatt könnyebb lesz bepótolni a lemaradást.
Tegyük fel, hogy bukik a kormány.Az újak honnan vesznek pénzt?Van aranytojást tojó tyúkjuk?Puccs készül emberek, ezt kellene látni...
Csak a kormánynak higgyenek! Ott megmondták még decemberben, hogy 7,5%-osra tervezik az évi pénzhígulást(inflációt)! Hogyan merészel 300%-ról beszélni valaki e honban? Kinek hisztek: a szemeteknek, vagy amit mi (mármint a kormány) mondunk? Na, azért mondom!
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Nem éltem sohasem a számok bűvöletében, bár vita nincs, a számok egyre fontosabb helyet töltenek be az életünkben. Üssünk csak fel egy-két újságot, telis-tele vannak számokkal. Még a szórakoztató oldalak is a számokra építenek. Figyelmünket úgy ragadják meg, hogy a jó tanácsokat is a matematika nyelvére ültetik át, pl.: hat olyan dolog, amire a tiniknek szükségük van, tíz dolog, ami nélkül nincs jó házasság, három tipp, amivel felfrissül a bőre... Még jó, hogy ugyanezek a lapok nem E330-ként emlegetik a citromsavat, ha épp káros tulajdonságait foglalják pontokba, hanem nevén nevezik. Ez azonban nem gyakorlat a gyártóknál, akik ugyan feltüntetik az adott termék össszetételét, de hogy abból közönséges emberfia semmit sem ért, az mintha senkit sem érdekelne.
Én ezúttal inkább össszeszámolnám, hogy milyen előnnyel jár ez a „nemtörődömség”. A trendeket követve úgy is fogalmazhatnék: hét ok, amiért jó, hogy nem értjük a termékismertetőt: 1. Fogalmunk sincs, mit eszünk, 2. Abban a hiszemben élünk, hogy jól bevásároltunk, 3. Nem tartunk az egészségtelen táplálkozás káros következményeitől, 4. Elképzelésünk sincs, mitől betegedtünk meg, 5. Még csak fel sem merül annak gondolata, hogy a gyártót bepereljük, 6. Nem riasztjuk a felügyelőséget, és nem utolsósorban: 7. Nem cikkezünk a gyártó kárára...
Vajdaságban: szombaton mérsékelten borús, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A reggeli hőmérséklet 11 és 13, a nappali 22 és 24 fok között ingadozik.
Az ország területén: is mérsékelten borús időre számíthatunk, délután a keleti és a déli országrészekben záporok alakulnak ki. Gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj, hajnalban 9–15 fokig, nappal 17–24 fokig melegszik fel a levegő.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap az északi országrészekben mérsékelt borulás, Szerbia többi része felett borult lesz az ég, esik az eső. Vasárnap este mindenhol felszakadozik a felhőzet, hétfőn mérsékelt borulás, délen és nyugaton eső várható. Kedden és szerdán is esős napban lesz részünk, a csapadék szerdán délután szűnik meg.
Európában: ma a kontinens nyugati részeiben eső, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában mérsékelt borulás, záporok, zivatarok. Nagy-Britanniában szeles időjárás, a kontinens legtöbb országában 16 és 27 fok között ingadozik a nappali csúcshőmérséklet.
1810
Az Argentín köztársaság függetlenségi forradalmának évfordulója.
2008
Nemzetközi Gyermeknap.
1739
Orbán napját ünneplik, akit a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusaként tisztelnek. Orbán a fagyosszentek közé tartozik.
1925
Először szállított utasokat Miskolc és Lillafüred között az erdei lillafüredi kisvasút.
1931
Megszületett New Yorkban Irwin Winkler amerikai rendező, producer, író. Ismertebb filmjei: A lovakat lelövik, ugye?; Most már elég!; Az élet háza; A hálózat csapdájában; Feketelistán; Nickelodeon; Rocky; Double Trouble.
1939
Megszületett Ian McKellen Golden Globe díjas angol színész. Ismertebb filmjei: A Gyűrűk Ura trilógia - Gandalf; III. Richard - forgatókönyvíró, executive producer, Golden Globe díj (1996) - Legjobb színész - drámai kategória; X-Men 1-2.; Gods and Monsters; Stephen King: Az eminens; És a zenekar tovább játszik...; Az utolsó akcióhős.
1946
A Jordán hassimita királyság nemzeti ünnepe.
1963
Afrika napja.
1020
Megszületett Szent VII. Gergely, korában nem túl népszerű pápa.
1802
Megszületett Fjodor Fjodorovics Brandt, német nevén Johann Friedrich Brandt, németországi születésű, oroszországban élt zoológus.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
