Újra megtalált egység

– Végre sikerült kompromisszumot kötnünk az Európai Unióval. A Koszovó-határozat tulajdonképpen nem olyan fontos dokumentum, mint ahogyan itthon beállították. Tudvalevő, hogy a döntés, amit az ENSZ Közgyűlése meghoz, csupán egy tanács. Egy elvi hozzáállás, amely senkit sem tud rábírni arra, hogy egy adott határozat minden pontját véghez is vigye. Csupán a Biztonsági Tanácsnak van ilyen hatásköre, a Közgyűlésnek nincs. Azt viszont nem mondhatom, hogy politikai jelentőségük sincs e dokumentumoknak. Mindenki tisztában volt azzal, így az Európai Unió és az USA is, hogy a koszovói kérdésből elefántot csináltak. Az EU a koszovói kérdéssel azt akarta kideríteni, hogy Szerbia hajlandó-e egyezséget kötni, vagy inkább konfrontálódik. Hogy Koszovóval kapcsolatban kinek van igaza, az más téma. Azok az EU-tagországok, amelyek elfogadták Koszovó önállóságát, és most mégis elhamarkodottnak vélik döntésüket, nem fogják visszavonni azt. Ez a valóság. Ebből kell kiindulnunk. A Koszovó-határozatnak ugyanakkor van egy nagyon fontos mozzanata, mégpedig az, hogy az unió 27 tagországa azonos álláspontonra helyezkedett. Újra megtalálták egységüket. Az EU-nak az a legfontosabb, hogy a kül- és biztonságpolitikája egységes legyen. Ez egy nagy teszt volt. Mi meg véletlenül belecsöppentünk a közepébe.

Az Európai Unió mennyire van felkészülve Szerbia elfogadására?

– Az EU nem két nap alatt fogja befogadni Szerbiát, sem a Nyugat-Balkánt, de jobban fel vannak készülve, mint ahogy gondolnánk. Akárhonnan nézzük, a nyugat-balkáni országoknak igenis vannak problémáik, de ez nem több, mint egy-két már eddig befogadott országnak. Az utóbbi időben nagyon sok új tagot befogadott az EU, és ezért egyre bonyolultabbá, nehezebbé válik ez a folyamat. A tagországgá válás előtt viszont minden lehetséges problémánkat meg kell oldanunk, mert a csatlakozás után is felléphetnek gondok, és ha összetorlódnak, nehezen fogunk zöld ágra vergődni. Könnyen megeshet, hogy az EU ekkor azt fogja mondani: vannak első-, másod- és harmadosztályú tagok.

Szerbia felkészült az integrációs folyamatra?

– Az integrációs folyamatra fel vagyunk készülve, a tagságra viszont még nem. Szerbia és a Nyugat-Balkán számára nem a mikor a legfontosabb kérdés, hanem a hogyan. Az a fontos, hogy minél komolyabb, részletekig megszervezett integrációs folyamatban legyen részünk, hogy végül egy érett országként tudjunk az európai közösséghez csatlakozni. A teljes jogú tagság érdekében ki kell építenünk intézményeinket, meg kell hoznunk törvényeinket, és ki kell alakítanunk az európai uniós attitűdünket is. Božidar Đelić kormányalelnök a minap bemutatott egy felmérést az Európa Tanács számára, amelyben az áll, hogy Szerbia az integrációs program hetven százalékát már elvégezte. Hogy ez az adat mennyire igaz, azt nem tudom, de egy mindent átfogó stratégia, lépésről lépésre megtervezett terv nélkül nem sikerülhet az integráció. Meg vagyok győződve róla, hogy az EU pozitív visszajelzései meg fognak minket erősíteni európai utunkon, és felgyorsul az integráció folyamata is.

Előadásában megjegyezte, hogy nemrég a teljes jogú uniós tagság utópiának számított. Miért?

– Pár nappal ezelőtt még úgy nézett ki, hiszen egyes emberek azt állították, hogy a koszovói határozattal kapcsolatban nem fog kompromisszum születni. Tévedtek. Most meg azt állítják, hogy a határozat elfogadása Szerbia számára kapitulációt jelent. Ezeket a személyeket nem a Koszovó-határozat bántotta, hiszen tudták, hogy a korábban megírt határozattal nagyon nehéz lenne megnyerni a többséget. Valójában az bántja őket, hogy a határozat elfogadásával óriási lépést tettünk az Európai Unió felé.