Legyen tudatos vásárló a Magyar Szó most induló új rovatának segítségével - A szerkesztő előszava
Nem tudom, tapasztalta-e már az olvasó, hogy egyes péksütemények emésztési panaszokat okoznak, az egyiktől felfújódik az ember, a másik morzsálódik, a harmadik hamar bepenészedik, a fehér kenyér olyan, mint a szalma, a barnáról meg azt mondják, festékkel színezik, a rozskifliben pedig ropog a fogunk alatt a homok – és a csótány!
Tavaly ilyenkor, nyár végi árleszallításon üzletben – nem kínaiban – vásároltam magamnak egy szép, pezsgőszínű, enyhén gyöngyházfényű, kényelmes topánkát. Jó bőrutánzat, egy idényre megteszi – gondoltam. Mivel korán beköszöntött az ősz, nem tudtam viselni, így csak az idén vettem elő. Legelső alkalomkor, mire megtettem benne kétemeletnyi távot, kiszakadt az egyik oldalán, mire leértem az épületünk földszintjére, már a bal lábam kisujja is kikandikált álmaim cipellőjéből, amely, ismétlem, nagyon szép, csak egy baj volt vele – azonnak el kellett dobni, mert préselt papírból készült.
Egy pár cipő nem nagy ügy, de bosszantó! Amikor azonban néhány ezer dináros áruval járunk pórul, amihez garanciát is kaptunk, akkor előbb-utóbb kinyílik a zsebünkben az a bizonyos kisbicska...
Tudjuk-e egyáltalán, hogy kihez fordulhatunk ilyen és ehhez hasonló panaszainkkal? Egy közvélemény-kutatás szerint a szerbiai vásárlók 80 százaléka nincs tisztában jogaival, nem tudnak a fogyasztóvédelmi törvényről, és arról sem, hogy közvetlen környezetükben kihez fordulhatnak észrevételeikkel.
Nekem személy szerint az az érzésem, hogy sok szervezet védi érdekeinket, mégis nagy a káosz. Néhány évvel ezelőtt olyan szervezetek is színre léptek, amelyek csupán a nevükben foglalkoznak fogyasztóvédelemmel. Ezeket általában, egy-egy párt vezetőinek üzleti érdekeit szem előtt tartva, politikai indíttatásból hozták létre. Mások pénzszerzési lehetőséget remélve alakultak, de érdemi munkát nem végeznek. A vásárlók érdekében sem a tájékoztatás, sem pedig az ismeretterjesztés céljából semmit nem tesznek.
A nemzetközi áttekintés azt mutatja, hogy a fejlett világ szinte minden országában már az iskolai oktatásban helyet kapnak a korszerű fogyasztóvédelmi ismeretek, hogy a fiatalokból a későbbiek folyamán tudatos vásárlók váljanak. A fogyasztókat a többi között bevonják a termékek és a szolgáltatások minőségének ellenőrzésébe, valamint a vonatkozó előírások és szabályzatok kidolgozásába. Szerte a világon eltérő típusú fogyasztóvédelmi intézményrendszerek működnek. Az egyik teljesen a civil szervezetekre épül (például Németországban), a másik az állami intézményrendszert helyezi előtérbe (ilyen működik a skandináv államokban), míg a kettő között helyezkedik el a vegyes intézményrendszer (Belgium, Franciaország, Spanyolország stb.). A tagállamok közötti ellenőrzés eszköze a RAPEX központi piacfelügyeleti információs rendszer,
heti rendszerességgel közzéteszi azoknak a termékeknek a listáját, amelyek károsak az egészségre, és emiatt ki kell vonni a piacról.
A szerbiai átlagfogyasztónak sajnos nincs hivatalos betekintése a RAPEX által közzétett jelentéseknek. Mivel Szerbia nem tagja az uniónak, ebből kifolyólag nem köteles tiszteletben tartani az idevágó európai előírásokat, beleérte a Rapex döntéseit sem. A termékek általános biztonságáról szóló 2009-es törvény (Hivatalos közlöny 41/09) 16. szakasza értelmében a RAPEX által kiadott jelentés alapján a kormánynak 20 napon belül intézkednie kell a kétes termékek hazai piacról való kivonásáról, illetve ez irányban köteles utasítania az illetékes felügyelőséget és a vámhatóságot. Hogy ez miként funkcionál a gyakorlatban, nem lehet tudni. Amikor az unió piacáról a közelmúltban kivonták a rákkeltő anyagokat tartalmazó cumit, babasampont, gyermekjátékszert, szájrúzst, hajfestéket, lábbelit, rovarirtószert, bizony sokan komolyan elgondolkodtak, hiszen egyrészt az élet elleni bűncselekménynek számít a vegyszerekkel okozott egészségkárosítás, másrészt zömmel kínai eredetű áruról lévén szó, feltehetően nálunk is forgalomba került. Aki tehát kíváncsi a RAPEX jelentéseire, saját maga tájékozódhat a szervezet honlapjáról, melynek elérhetősége:
http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm
Nálunk tehát még gyerekcipőben jár a fogyasztóvédelem, a hazai vásárlók túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy megalapozott-e a panasza vagy sem, kihez fordulhat sérelmével, egy-egy ügyben milyen az eljárás menete? Van-e értelme végigcsinálni, vagy kész idővesztés az egész.
Nos, a most induló, ezentúl csütörtökönként megjelenő rovatunkban ebben igyekszünk majd a vásárlók segítségére lenni. Utánajárunk, hogy egyáltalán mihez van jogunk? Mire ügyeljünk például akciós vásárláskor? Kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, átejtettek, megkárosítottak bennünket? Mikor kötelesek a gyártók egy áruért garanciát adni? Kell-e számla a jótállás érvényesítéséhez? Ismerjük-e a hatásos ügyintézés módját?
Reméljük, hasznát veszik majd az új rovatban közölt cikkeknek, információknak, tippeknek, tanácsoknak.
Kelene egy rovatot nyitni, ahova mindenki beirhatná az őt ért sérelmeket.. De ugy ahogy kel , leirva mikor melik boltban, igy egy kis idő mulva kapnánk egy térképet, hol vannak a buktatók.. Ha mér mi megütöttük a bokánkat, legalább más ne tegye ezt..
Rablásnak minösülhet az is hogy a mobilszámlám 600 din, erre jön a két adó plusz provizió a banknak, és a végén 830 dint fizetek, eleiben még csak 730 din volt, aztán jött a pótadó, meg a banki kezelésiköltség... .. De ahogy mondják ez is a mi kutyánk kölke... Szégyen??? az mi?? kérdik a mi vezéreink....
Ne hagyjuk magunkat átverni??? Szabadka legszűkebb központjában 48 órája nincs Telekom ADSL internet! Tegnap még azt hazudták a call center-ben, hogy náluk minden rendben, otthon a belső hálózattal van baj. Ma már azt hazudták, hogy a terepen dolgoznak, próbálják elháritani a hibát. Még mindig próbálják... És még mindig... Ilyen még Nepálban vagy Afganisztánban sem fordulhat elő, hogy több mint 2 napig ne legyen internet, ne tudják a hibát elháritani!!! És akkor még inkább ne emlitsem, hogy pl.Hajdújáráson vagy más kisebb településen a wirelles internet akkor sem nyitja meg az oldalakat, amikor működik... Ez Szerbia...Szégyen!
Én már dolgoztam néhány üzletben, sajnos sok mindentfélét láttam,és sok mindenre rá voltam kényszeritve,hogy csináljam,pl. meg kellett mosni a penészes kolbászt,és azt kitenni előre,hogy előbb azt vegyék meg a vásárlók,aztán a frisset...De ez csak egy példa a sok kozül...Egyezek Emberrel,jó leirást adott...És tényleg jó volna,ha lefizetetlen ellenőrzők kerülnének láthatárra,hogy mindezt megállitsák...
Üdv mindenkinek!
pár link a témához.
nem kell elhinni a dátumokat, de hazudni sincs miért...
http://kephost.hu/image-DD29_4C9883A1.jpg
http://kephost.hu/image-954F_4C9883A1.jpg
http://kephost.hu/image-2250_4C9883A1.jpg
http://kephost.hu/image-1502_4C9883A1.jpg
#10 :
a házi kolbász azért nem ilyen alapanyagokból készül
ha kell az igazi kolbász receptje, akkor elkérem édesapámtól és megírom ide...
aki piacon vagy a jól ismert néninél, bácsinál veszi a kolbászt, annak nem kell idegeskedni, hogy krumplival töltött kolbászt fog venni 
Egy kis adalék a cikkhez. A kolbász fő alapanyaga a disznófej. Azon van sok bőr és egy kevéske hús is, hozzáadnak egy bizonyos mennyiségű főt krumplit, stb. Ezt saját szememmel láttam. Minden hentesárúnak van deklarációja, hogy milyen összetevőkből készült. Az nem igaz, hogy egy normális ellenőrzés nem tudná kimutatni a csalást. Tehát itt kezdődik a probléma.Tisztelet a kivételnek!
Nekem volt egy hentes ismerősöm aki minden vásárlásnál suttogva figyelmeztetett, hogy mi az amit ne vegyek aznap tőle. Aranyat tud érni az ilyen hentes!
kis szalicil köll a tetejére és minden eláll
ameddig mög nem öszik a torkosok
Én abb a generációba tartozok akinek a 8Oas években ha köhintet egyet már az orvos kiirt 1O pnicilint, valamit a tartósitoszeres termékeken nötem fel.
A vajdasagi - val egyezek, megkértem kb. 3 éve anyámat probálja meg eltenni a barack és a szilva lekvárt tartósitószer nélkül és láss csodát elál és még a szinét sem változtatta meg.
Mivel reklámozni nem birom, de egy német cég termékeit forgalmazom, igaz, hogy egy kicsit drágább, de legalább van benne természetes anyag is. Persze ma teljesen vegyszermentes kozmetikumot nem lehet készíteni, mivel tartosága legalább 2 év kell, hogy legyen atörvények szerint, ezt csak tartósítószerekkel tudják sajnos elérni. De fontos elolvasni, hogy tartalmaz e termék amit vásárolunk természetes hidratáló anyagokat (shea vaj, aloe vera, jojoba, stb) és hány %-ban. Lgetöbbször ez az adat nincs feltüntetve. Hogy miért? Mindenki gondolkodjon el maga.
akkó neolvassa
Olyan fárasztó ezt a műparaszt nyelvet olvasni......kíméljenek!
höhöhö kedves cikiiró emondok mos egy igaz történetét ami a barbéj Béláva esütt mög annakidejin amikó még mennilehetett oszt emént a zebbatta fukarja ócsón vásáróni oszt tanát a zegyik bótba ócsó cipőt nomá vettis 4 párot oszt amikó fővette a szerencsétlen éppen esett a zesső oszt lemállott a lábárú me kartonybú vót oszt utánna derűt ki hogy azé vót ollan ócsó me halottaknak csinálik a papírcipőket.
Új heti rovat miatt azért nem kellene kivenni egy olyan jól működő rovatot mint a Számítógéppel foglalkozó rész... Én sajnálom.
Ez a kezdeményezés nagyszerű! Tényleg sok mindent megetetnek velünk.......sok a dolgom, de újabban lekvárt főzünk és a világon semmit nem adunk hozzá, láss csodát: eláll!!! Persze a gyümölcsöt vettem a piacon, mert otthon nem termett meg permet nélkül...csapda!!!