És mi következik ezután?

Az elmúlt nyolc év a reményvesztettség kora volt – fogalmazott Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Rendezetlen világ vett körül bennünket. Az első száz napban sikerült az első lépéseket megtenni egy rendezett világ felé, és a széthúzás kora után az együttműködés korát elindítani.

A KDNP-s politikus a kormány első száz napjának intézkedései közül kiemelte a közbiztonság javításáért elfogadott három csapás törvényt, az oktatási és szociális területen, illetve az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése érdekében hozott változtatásokat, s megemlítette az egyszerűsített honosítási eljárásról és nemzeti összetartozásról szóló javaslatokat.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt. A pártelnök-frakcióvezető sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott. Ezeket közé sorolta, hogy a kormányfő szavai szerint megvalósult a kétmillió forintos bérplafon az állami szektorban. Úgy látja: van, ahol megvalósult, és van, ahol nem, mert ez alól még kivételek az állami cégek vezetői.

Féligazságnak tartja azt is, hogy kisebb lett a kormány, mivel most sokkal több állami vezető van, és így az állam működtetése sokkal többe is kerül az állampolgároknak. Véleménye szerint az is féligazság, hogy a kormánynak nincs hatása az árfolyam alakulására. Még a miniszterelnöki szóvivőnek is van hatása erre – hangoztatta.

Mesterházy Attila sokatmondónak tartja, hogy mely témákat került el a beszédében Orbán Viktor. Ezek közül a legfontosabbnak a devizahitelesek problémáit ítélte. Hiányolta a miniszterelnök beszédéből az adórendszerről, a munkahelyteremtésről, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról és az elmaradt béremelésekről szóló részt.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő egyetlen tapsot sem kapott a beszéde közben.

A Jobbik elnöke és frakcióvezetője, Vona Gábor közleményben reagált a kormányfő beszédére: konkrétumok nélküli politikai közhelygyűjteménynek tartja Orbán Viktor kampánybeszédét. Orbán Viktort az elmúlt 100 nap kommunikációjából jól felkészítették tanácsadói, de a jövőről – akár a következő 100 napról – nem beszélt – rója fel a közlemény. Így továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a brutálisan eladósodott devizahitelesek, a munkából élők, a családosok, a lakással nem rendelkező fiatalok, a természeti csapások miatt is óriási gondban lévő gazdák vagy a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és közepes vállalkozások. A Jobbik azt is hiányolta, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót a multinacionális tőke előjogainak eltörléséről és a közteherviselésben való nagyobb mértékű részvételéről sem.

A rend és közbiztonság pedig nemhogy két hét, még száz nap alatt sem állt helyre, a javulás jelei sem látszódnak. Ehelyett viszont a kétharmados kormánytöbbség megalkotta a szájkosártörvényt, a jogállamokban példátlan lex Gárdát, a cigánybűnözés kérdésében pedig továbbra is struccpolitikát folytat.

A Jobbik az „Éljen a valóság!” szlogen helyett azt üzeni a kormány tagjainak, hogy éljenek a valóságban!

Az LMP szerint új elemet nem tartalmazott a miniszterelnök beszéde. A párt frakcióvezetője azt mondta: a helyzetértékeléssel több ponton is egyetértenek, de az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát, illetve ahogy egy esélyteremtő politikát meghirdetne. Schiffer András megjegyezte, az semmiképpen sem a demokrácia megújítását jelenti, ha „a populista politikával gyakorlatilag egy tömb azonosítja magát a nemzettel és az igazsággal”. Mint mondta, kicsit úgy tűnik, hogy a nemzeti együttműködés a miniszterelnök számára a vele egyetértőkkel való együttműködést takarná.

A frakcióvezető a politikai osztály létszámának megfelezését tipikus populizmusnak nevezte. A pénzügyi rendszerek stabilitásáról azt mondta: egyetértenek abban, hogy szükség van a bankrendszer társadalmi felelősségvállalásának növelésére, de ehhez egy határozott, koherens és többpárti egyetértésen alapuló nemzeti stratégiára lenne szükség.

Kijelentette, hogy az elmúlt években súlyos sebek estek a jogállamon, ezért helyesnek tartja, ha ezeket az eseteket kivizsgálják. Hozzátette, hogy a demokrácia bizalomvesztésének egyik oka a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása volt, és a jelenlegi kabinet a még megmaradt fékeket is le akarja rombolni.