Percről percre | Mit szól hozzá? | Archivum | Normál nézet
Az én Milánóm avagy Ludovico Sforza nyomában
Kalandtúra
Kalandtúra
A Sforza család története visszavezethető Muzio Attendo romagnai parasztgyerekhez, aki zsoldosnak szegődött. Vitézsége és erőszakossága révén híres zsoldosvezérré vált és megkapta a „sforza” nevet, ami erőszakost jelent. 1450-ben fia, Francesco Sforza (1401–1466) elfoglalta a milánói trónt és kezdte felvirágoztatni a várost. 1476-tól negyedszülött fia, Ludovico Sforza (1452–1508) vette át a hatalmat. Őt sötétebb arcbőre miatt Moró nak is hívták. Ludovico Sforza rendkívüli egyénisége volt a reneszánsz Milánónak. Kitűnő humanista nevelést kapott – maga is írt –, de részesült katonai kiképzésben is, nagyszerű hadvezér volt. 13 évig kormányozta Milánót, fellendítette az ipart, mezőgazdaságot, rengeteg kulturális és vallási objektumot hagyott az utókorra. Udvari festőjével, Leonardo da Vincivel nagy megértésben éltek a Sforza vár falai között. Leonardo nem csak festett – hadászati és építészeti dolgokkal is foglalkozott –, az előadásokon a színpadi díszleteket is ő készítette.
Ludovico Moro nagy gazdagságra tett szert, kincstára roskadozott a sok aranytól, drágakőtől. Korszerűen felszerelt zsoldoshadsereget tartott. Több, mint 10 évig Cecilia Gallerani , a kor legszebb asszonya volt a szeretője, akit Leonardo da Vinci megfestett a Hölgy hermelinnel című képén.
Ludovico Sforza erős, önálló birodalmat akart – hatalmi céljainak támogatására az országba hívta VIII. Károly francia királyt. Ez egy nagy balfogásnak bizonyult. A franciák feldúlták Itáliát, Károly utóda, XII. Lajos Morót is elkergette. Moro megpróbált visszatérni, de egyik zsoldosa elárulta, így elfogták és Franciaországba vitték. Egy borzalmas, föld alatti börtönbe zárták Lochen várában, itt élte le élete utolsó nyolc évét.
Felesége, Beatrice 1497-ben belehalt a szülésbe, 21 éves volt. A S. Maria delle Grazie templomban temették el.
Milánó nevezetességeinek megtekintését legjobb a Sforza várkastélytól kezdeni. Két szép várudvaron keresztül egy hatalmas parkba jutunk, mely a milánóiak kedvenc sétahelye. A várban több múzeum működik, pl. a Hangszermúzeum , Egyiptomi múzeum . Érdemes végigjárni a valamikori hercegi palotát, ahol pár eredeti bútoron kívül látható egy érdekes, növényeket ábrázoló Leonardo da Vinci falfestmény, ezenkívül Michelangelo utolsó alkotása, a modern kinézésű Rodanini Pietá szobor.
A vártól az elegáns Dante utcán jutunk el a híres Dóm hoz. 600 évig dolgoztak a fehér márvány, csipkeszerű épületen – Olaszország harmadik legnagyobb temploma a római Szt. Péter katedrális és a firenzei dóm után. Főleg kívülről csodálatos, megtalálhatjuk rajta a gótikus, reneszánsz és barokk jegyeket is. Nincs igazi tornya, de van 98 tornyocskája, melyeket 2000 szobor díszít! A szobrokban igazából csak akkor gyönyörködhetünk, ha felmegyünk lifttel a tetőszerkezetre. Goethe „ízléstelennek” vélte a dómot, de én Stendhal lal egyezek, aki így fogalmazott: „a holdfényben kéklő-fehérlő épületcsoda, bár minden értelmet nélkülöző, de csak a szerelmi illúzióhoz mérhető!” Higgyék el, a Dóm napfényben is csodálatos!
A Dóm térről egy gyönyörű csarnokon , a II. Viktor Emánuel átjáró n át a Milánói Scala operaházhoz jutunk. Bár külseje visszafogott, a 3000 férőhelyes nézőtér pompás. Érdekes emlékeket rejt a Színházmúzeum – színházi plakátok, festmények Verdi ről, Rossini ről, Maria Callas ról, látható Verdi gipszből kiöntött keze és halotti maszkja. A milánóiak nagyon szerették Verdit – amikor halálos betegen feküdt milánói lakásán, beszórták az utcát szalmával, hogy a lópaták dobogása ne zavarja a beteg mestert. Az udvarban lévő kápolnában nyugszik a nagy zeneszerző.
Leonardo da Vinci híres festményét az Utolsó vacsorá t a Santa Maria delle Grazie templom és domonkos kolostor volt ebédlőjében lehet megnézni, de csak annak aki előre bejelentkezik. Az egész falat beborító festmény már keletkezésekor megrongálódott a fal nyirkossága miatt, többször restaurálták, de most teljes pompájában látható. I. Ferenc francia király az egész falat el akarta vitetni Franciaországba, ebben halála akadályozta meg! A szemközti falon Montorfano Kereszrefeszítés című képe sarkában látható Ludovico Sforza és Beatrice D’ Este.
Hatalmas élményt nyújt a Brera képgaléria. A valamikori jezsuita kollégium a XVI. században alakult palotává, s lett az Uffizi után a legnagyobb anyaggal rendelkező képtár. Főleg reneszánsz festők művei láthatók – remekműnek tartják Carlo Crivelli (1430–1491) Gyertyás Madonna című képét, híres Raffaello Mária eljegyzése . Csodálatos egy ismeretlen reneszánsz mester alkotása, melyen Ludovico Moro, felesége és gyermekeik láthatók. De van itt több Tiziano , Bellini kép is.
Csodálatos ez a város! Még rengetek látnivaló lenne…
Hozzászólások