Címoldal | Belföld | Külföld | Kitekintő | Közelkép | Gazdaság | Művelődés | Sport | Közös íróasztalunk | Régiók | Mellékleteink | Heti rovataink
Percről percre | Mit szól hozzá? | Archivum | Normál nézet

„A tiszta művészetet pártoljuk és mutatjuk be…”

Mondja Bicskei Zoltán, a csütörtökön kezdődő magyarkanizsai jazzfesztivál főszervezője


A koncepció – mint megtudtuk – nem változott a kezdetek óta. Igaz, a hangsúlyok fesztiválról fesztiválra változnak. Abban viszont – ahogyan Bicskei Zoltán fogalmaz – végképp magukra maradtak, hogy kizárólag a tiszta művészetet pártolják és mutatják be, hiszen ma már a magyarkanizsai jazzfesztivál csaknem az egyetlen olyan fesztivál a régióban, amelyen semmilyen módon nem jelennek meg az üzleties zenék, az üzleti érdekektől vezérelt műsorok.

Mi megpróbáltunk olyan arculattal működni, amelynek a megvalósításához komoly szellemi tartásra van szükség. Szerencsére mindig nagyon sokan eljöttek, még a legnehezebben befogadható muzsikákra is, sőt, azt kell mondanom, a közönségünk lélekszáma nem változott az elmúlt évek során. A programjaink általában telt házasak, márpedig a Művészetek Háza befogadóképessége állóhelyekkel együtt háromszázötven fő, ami rendkívül jónak számít – magyarázza Bicskei Zoltán, hozzátéve, a fesztivál közönségének nagyjából felét teszik ki a magyarkanizsaiak, ugyanakkor sokan érkeznek a távolabbi régiókból is, de azt is hangsúlyozza, hogy az elmúlt tizenhat évben mindig is a fiatalság képezte a magját a fesztivál közönségének.

Amikor az elmúlt években megvalósult fejlődés kérdése merül fel, a főszervező kiemelte, hogy nem szívesen használja ezt a szót. Ugyanis a fejlődés szemmel látható, hiszen vannak olyan művészek, akiknek a munkássága szorosan kötődik a fesztiválhoz, elég, ha csak Mezei Szilárdra gondolunk, akinek az életművét csaknem a kezdetektől végigkísérhette a rendezvény, sőt egészen a mai napig kíséri, amikor már világszerte elismert kortárs muzsikusnak számít. Azonban ha azt vesszük alapul, hogy a kortárs művészeket térségünkben egy-egy ilyen rendezvénytől eltekintve még most sem lehet igazán éltetni, akkor szerinte nem beszélhetünk igazi fejlődésről.

Ami az idei programot illeti, Bicskei Zoltán szerint annak csaknem minden pontját ki lehetne emelni, annyira sokszínűre és változatosra sikerült. Nagyon sokféle stílus lesz jelen, kezdve az archaikus népzenétől a klasszikus és a kortárs jazzen át egészen a zenés mozgásszínházig.

Nagyon fontos számomra, hogy idén talán még a korábbiaknál is hangsúlyosabb szerepet kap a magyar kultúra, hiszen ezen a területen is rendkívül impozáns névsort láthat az, aki megtekinti a rendezvény programját. Külön öröm az is, hogy Joe Lee Wilson személyében végre sikerült olyan muzsikust találnunk, aki a gyökerekhez visszanyúlva, autentikus módon adja elő az igazi blues zenét. Rendkívüli jelentőséggel bír a Nagy József Regionális Kreatív Műhely két produkciója is, ugyanis Nagy József és Döbrei Dénes előadásai a vajdasági magyar kultúra fontos állomásai. A produkciók ősbemutatója október elsején lesz Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében, Magyarkanizsán munkabemutatókat tartunk – magyarázza a főszervező, aki azt mondja, hogy az idei rendezvényen különleges hangulatú programokkal emlékeznek Bodor Anikóra, a nemrég elhunyt kiváló népzenekutatóra, illetve a tavaly elhunyt magyarkanizsai barátra és mecénásra, Kanyó Zoltánra. Mindez természetes gesztus számukra, hiszen az elmúlt tizenhat év is a barátságokról szólt, amelyek a művészi tevékenységek összekapcsolódásából fakadóan és a lelki tartalmakkal való telítettségük miatt rendkívül mélyek.


Hozzászólások
2010. szeptember 09. 12:00 | #1

Kedves Endre! Kedves Zoltán!

Köszönjük szépen!

;)))))))))))))



Magyar Szó © 2009 Impresszum Adatvédelelem Előfizetés Kapcsolat Marketing ® interFEX