Kevesebbet csak négy országban kapnak Európában
Az 1,6 millió szerbiai nyugdíjas közül 787 ezernek havonta be kell érnie 21 000 dináros nyugdíjjal, viszont azoknak a száma, akik mindössze 8100 dináros havi járandóságot kapnak, elérte a 220 ezret, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Európában kimutatott átlagnyugdíjak szempontjából majdhogy az utolsó helyre kerültünk. Ugyanis a szerbiai átlagnyugdíj nem magasabb 210 eurónál. Ennél kevesebbet csak négy országban kapnak a nyugdíjasok: Albániában 55 eurót, Bulgáriában 145, Romániában 177 és Bosznia-Hercegovinában 171 eurót. Európa összes többi országa megelőz bennünket az átlagnyugdíjak tekintetében.
Különösen sokat romlott a helyzet az elmúlt fél évben, és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalás után belátható időn belül nincs rá mód, hogy valamiféle javulás történjen.
Az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai közül Szlovéniában a legmagasabb az átlagnyugdíj, 604 euró, de Horvátországban is jóval meghaladja a szerbiai 210 eurót, ugyanis ott havonta 326 eurót kapnak kézhez a nyugdíjasok.
A legnehezebb helyzetben az egykori szocialista államok vannak, amelyekben rendre nyugdíjreformmal próbáltak javítani a helyzeten, kisebb-nagyobb sikerrel, ám a végső megoldás még mindenhol várat magára. A cseheknél pl. 396 euró az átlagnyugdíj, Lengyelországban a legmagasabb a valamikori szocialista országok közül, 473 euró, Szlovákiában 351, Magyarországon pedig 332 euró. A felsoroltak talán részben elégedettek lehetnek, hiszen a többi egykori szocialista államban bizony jóval alacsonyabb a nyugdíj, csakhogy Bulgáriát és Romániát említsük a maga 145 és a 177 eurójával.
Viszont Nyugat-Európában már merőben más a helyzet. A lista élén Luxemburg áll, ahol az átlagnyugdíj nem kevesebb 3000 eurónál, Norvégiában 1760 euró, Dániában 1411, Belgiumban 847, Finnországban – ahol szinte a legmagasabb az életszínvonal Európában – a nyugdíjasok 1050 eurót kapnak havonta. Svájcban 1393, Franciaországban 1100, Olaszországban 1141, Spanyolországban 877, Ausztriában 1026, Németországban pedig 791 euró az átlagnyugdíj. Meglepő módon Nagy-Britanniában havonta mindössze 460 eurót kapnak kézhez a legidősebb polgárok. A majd egy éve súlyos gazdasági válsággal küzdő Görögországban szinte megmagyarázhatatlan módon európai viszonylatban majdhogynem a legmagasabb az átlagnyugdíj, nem kevesebb mint 1600 eurót kapnak a nyugdíjasok.
Egyértelmű, hogy a 210 eurós szerbiai átlagnyugdíj csak a puszta túléléshez vagy még arra sem elegendő, és az is magától értetődő, hogy a nyugdíjasok riadalommal tekintenek a készülő nyugdíjtörvényre és reformra, mert minden előrejelzés szerint ez az összeg csökkenni fog, s európai szinten még lejjebb kerülünk a ranglétrán.
És aki 13000 -et keres... az mit szóljon????
Sajnos az ilyen országok közötti összehasonlitás nem igazán mutat tiszta képet mert az árúk árai is különböznek.Talán az összehasonlitást úgy kellene bemutatni ,hogy miljen százalékban költenek élelemre,öltözködésre,szórakozásra,egészségükre a kézhezkapott njugdijból.Az sem mellékes,hogy a legkisseb és a legnagyobb nyugdijak milyen arányban vannak egymással.Minden embernek hasonló az élethez szükséges feltételek mennyisége.Nem dolgozhatott mindenki privilegizált munkahelyen ,vállalatban.A nagy jövedelmű emberek tőket gyüjtöttek maguknak mig a kis jövedelmüek hiányt szenvedtek mindenből.
Easy,
Ez egy nagyon jó és alapos elemzés a jelenlegi nyugdíjrendszerről.A legtöbb nyugdijas ezt tudja is.Sajnos,dolgozó éveikben nem tudtak ráhatással lenni,hogy így alakuljon ki a helyzet.
De azt senki se mondja, hogy akinek 8.100,00 dinár a nyugdija hány ledolgozott szolgálati éve van, mert nemmindenki dolgozott le 35 ill. 40 szolgálati évet, tehát ne is várjon annyi nyugdijat, mint aki ledolgozta tiszteségesen. De nem itt az a menö, hogy minnél kevesebbet dolgozni, de a nyugdij az nagy legyen, tisztelet a kivételnek.
Mindabban, amit mondani fogok semmi túlzó pesszimizmus nincs. Egyszerűen ez a realitás:
Nyugdíjrendszer immár életképtelen. 100 nyugdíjasra 120 alkalmazott esik. A 120 alkalmazottból 100-105 nem végez termelő munkát, vagyis marad 100 nyugdíjasra 15-20 termelő munkás... (Itt most csak a nyugdíjalapról beszélek, mert egyébként erre a 15-20 termelő munkásra jut 100 nyugdíjas, 100 nem a termelőiparban dolgozó munkás (orvosok, tanárok, kereskedők, hivatalnokok, rendőrök, katonák, politikusok, stb...), 50 gyerek, 50 munkanélküli...)
Hiába fizet be a 73 évesen elhunyó átlagférfi élete során négyszer annyit a nyugdíjalapba, mint amennyit aztán nyugdíj formájában kifizetnek neki, ilyen demográfiai és foglalkoztatási arányokkal ez sem fog sikerülni a jövőben.
Aki most fiatal/pályakezdő és a nyugdíjrendszerben bízik, az 20-30-40-45 év múlva iszonyatosan pofára fog esni. A rendszer halott.
A háború drága, de a háborúra fordított pénz verébfingnyi ahhoz képest, hogy mennyit loptak és lopnak el ma is az öltönyös bűnözők. Szóval jó duma ez a háború ennyit, meg annyit vitt el ( meglévő cuccokat lőtték szanaszéjjel), de az igazi pénzeket a tolvajlás vitte el. Milos idején Ciprusra ment magánszámlákra, manapság pedig érdemes elgondolkodni azon, hogy hogy a fenébe lett a 2000. évi (Milos utáni) 10 milliárd dolláros külső államadósságból 30 milliárd, miközben szinte mindent eladtak. És az is el fog párologni, ami még megvan: EPS,Telekom...
Ha tényleg vészesen alacsony a nyugdíj Szerbiában,akkor ne is beszéljünk nyugdíjról,legfeljebb "nyögdíjról".
Több oka van ennek.Én csak azt említeném,hogy nem kellett nekünk a nemrégi háború,oda rengeteg pénz ment el.Azt a pénzt nyugdíjra lehetett volna fordítani.
Akkor mégis mitől több az ottani nyugdíj az ittenitől? Többet termelnek, jobban eladják, több a pénz úgy általában és minden drágább ott vagymivan?!
#1 Nyugaton sem jobb a helyzet az munkavállalókénti nyugdíjasokat illetően. Pedig ott nem költötték el puskaporra meg "nacionalista baromságokra". Vagy mégis?... Szerintem ez csak egy ócska propaganda szöveg itt nálunk, a hiba máshol van és valószínűleg ugyanaz a gyökere itt is és ott is.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Aki azt hiszi, hogy a nulla szorozva x-szel egyenlet mindig nulla, az Szerbiában nem kapna átmenő osztályzatot. Aki úgy véli, hogy a kifizetett tartozás valóban letisztázottnak számít, az inkább vándoroljon ki egy másik országba.
Októberben kedves ismerősöm arról mesélt felháborodva, hogy a vállalat, amelynek alkalmazásában áll, értesítést kapott az adóhivatal illetékes fiókintézetétől adótartozásairól. Az értesítésen a tartozás rubrikában nulla dinárt tüntettek fel, majd egy sorral lejjebb, a kamat, illetve az összes tartozás rubrikákban, már 5 ezer dinár szerepelt. Hosszasan morfondíroztunk és próbáltuk felidézni az elemi iskolás matematika órákat, hogy vajon milyen módon lehet a nulla tartozásra kamatot felszámolni. Szinte már el is felejtettem a történetet, amikor összefutottam egy másik ismerősömmel, aki felháborodottan mesélte, hogy képzeljem csak el mi tudott meg jó barátjától, az adóhivatal egyik vajdasági fiókintézetének igazgatójától: a Köztársasági Adóhivatal és a Pénzügyminisztérium az adóhivatal minden egyes szerbiai fiókintézetének vezetőjét arra utasította, hogy kényszer megfizettetéssel fenyegetőzve minél több személynek küldjenek értesítést adótartozásukról. Az nem baj, ha nem létező, vagy már régen kifizetett tartozásról van szó, az idősebbek, vagy a tapasztalatlanabbak úgyis megijednek a fenyegetés láttán és kifizetik az összeget, mesélte röhögve ismerősömnek az igazgató, hozzátévén, hogy ez van, valahogy pénzt kell teremteni a büdzsébe.
Nem tudom hány szerencsétlen idős, vagy tapasztalatlan, jóhiszemű ember „ijedt” meg, és duzzasztotta fel az államkasszát az alaptalanul, jogtalanul és törvénysértő módon követelt pénzzel.
A jogállamiság legalapvetőbb mércéjét is semmibe vevő államhatalmi megnyilvánulásban nem kizárólag a felsőbb instanciák hibáját kell keresni: amíg békés nyájként csak bégetünk, és nem válunk legalább egy kicsit farkassá, addig ne csodálkozzunk, ha úgy viselkednek velünk, mint a birkákkal. Ha így folytatjuk, akkor nem kellene meglepődnünk, ha hamarosan még a lelegelt fűért is hálát kell majd mondanunk pásztorainknak.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1920
Záhonyban megszületett Béres József tudományos kutató, a Béres csepp megalkotója, aki a rák okainak felderítésén, a megelőzés és a leküzdés lehetőségein dolgozik.
1812
Megszületett Charles Dickens angol író (Copperfield Dávid).
1834
Megszületett Dimitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus, az elemek periódusos rendszerének megalkotója.
1933
Meghalt gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter, nagybirtokos.
1990
Meghalt Karády Katalin színésznő.
1993
Meghalt Mensáros László színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész.
1832
Megszületett Hannah Whitall Smith amerikai evangélista, reformátor és szerző, aki a feministák ügyének pártfogójaként harcolt a nők választójogáért és felsőoktatási intézményekbe való bejutásukért.
1871
Meghalt Heinrich Engelhard Steinway német származású amerikai hangszerkészítő, a Steinway, New York-i zongoragyártó cég alapítója.
1885
Megszületett Sinclair Lewis amerikai regényíró, aki 1930-ban - az amerikai írók közül elsőként - irodalmi Nobel-díjat kapott (Arrowsmith).
1906
Megszületett Buga László orvos, egészségügyi szakíró, "Buga doktor".
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
