Alvászavarok időseknél
Sajnos az alvászavart igen ritkán tartjuk betegségnek, pedig a fenn jelzett korban már minden harmadik ember szenved tőle. Sokan szégyellik is, gondolván, hogy egyfajta jellembeli gyengeségre utal, a változó vagy nehezedő körülményekhez való alkalmazkodási képtelenségre mutat, ezért legtöbbször barátaikhoz fordulnak tanácsért, esetleg a gyógyszerésztől kérnek altatót. A hivatalos medicina már jó néhány éve górcső alá vette az alvásminőség romlását, különösen aktuálissá vált ez az olyan diagnosztikai eszközök megjelenésével, amelyek a mikrosérüléseket is ki tudják mutatni az emberi agyban. Elsősorban a CT-re és a PET-re gondolok. Legújabban a Nyugat-virginiai Egyetem Sleep című szakfolyóiratában jelent meg kimerítő tanulmány az alvászavarokról. Száznegyvenkét hatvan éven felüli felnőttet vizsgáltak két éven keresztül, alvásidejük ismeretében csoportokba osztva őket. Ha a napközbeni szundikálással együtt – írja a folyóirat – napi öt óránál kevesebbet alszunk, duplájára, 60 éven felül pedig háromszorosára emelkedik a kockázata annak, hogy valakinél koronáris szívbetegséget, hirtelen beálló szívrohamot vagy szélütést (stroke) diagnosztizáljanak. Ugyanakkor a „hétalvókon” is elverte a port a Sleep, ugyanis aki napi 9 óránál többet alszik, annál másfélszer nagyobb eséllyel jelentkeznek ezek a betegségek.
Az alvászavarok eredetét a komputertomográf felvételeinek segítségével sikerült lokalizálni, mint apró, a gombostűfejnél nem nagyobb infarktusokat az agy belsejében. Sok ezer agysejt hal el minden alkalommal, amikor egy-egy hajszálér tönkremegy az agyban. Az agysejtek elhalása fokozatos kiesésekhez vezet, lassan megjelennek az olyan tünetek, mint a memóriazavar, hangulatunk indokolatlan hullámzása, váratlan dührohamok, és nem utolsósorban az állandósuló alvászavar. Ha ilyen szimptómákra altatókat szedünk, a betegség csak felgyorsul, hiszen a korszerűtlen, elavult, de nálunk még ma is használatban lévő altatók működési elvében benne van az agyi vérátáramlás körülbelül 10 százalékos csökkentése. Azoknak az embereknek, akik az agyi véráramlás határain vannak, ezek a készítmények súlyosan ártanak, közülük kerülnek ki azok a betegek, akiket hirtelen kialakuló heveny agyi keringészavar tünetei miatt hoznak kórházba féloldali bénulás, beszédképtelenség vagy más agykatasztrófa tüneteivel. A betegségmegelőzés kezdetleges színvonala, az egészségügy fejletlensége, a súlyos szociális helyzet, és sok egyéb ok közrejátszik abban, hogy az 55 év alattiak stroke-kockázata hatszorosa az európai átlagnak. Következő szerdán az alvászavar tüneteinek megelőzéséről és gyógyításáról esik majd szó.