Állami tulajdon nélkül a médiában

A kerekasztal-beszélgetést Nebojša Bradić művelődési miniszter nyitotta meg, az eseményen jelen volt az EBESZ belgrádi misszióvezetője, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőhelyettese is.

Nebojša Bradić művelődési miniszter megnyitó beszédében úgy értékelte, hogy az új médiastratégia fordulópont lesz a szerbiai médiaszíntér fejlődése szempontjából. Szerinte ennek köszönhetően javulni fognak a médiumok munkafeltételei. Mint hozzátette, az Európai Uniós csatlakozási folyamatok során Szerbiának sok kihívással kell szembenéznie, de privilégiumnak nevezte azt, hogy ennek köszönhetően olyan törvényeket hozhat az ország, amelyek hozzájárulnak a polgárok minőségesebb életéhez.

Simon Ferenc, az Európai Unió belgrádi küldöttségének képviselője kitért arra, hogy a küldöttség az európai uniós csatlakozási folyamat részeként anyagilag támogatja a médiastratégia kidolgozását.

Saša Mirković, a Független Elektronikus Médiumok Szövetségének (ANEM) elnöke elmondta, hogy a legnagyobb médiatársulások összefogtak annak érdekében, hogy ne születhessen olyan szégyenteljes törvény, mint amilyen az ominózus tájékoztatási törvény volt. Hozzátette, hogy a médiával kapcsolatos törvényeket többé nem lehet meghozni az újságírók és a médiatulajdonosok megkérdezése nélkül.

Steven Wordswort belgrádi brit nagykövet felszólalásában elmondta, hogy a szabad és felelős média a modern társadalom alapját képezi, erre viszont pontos törvényes kereteket kell biztosítani. Ez egy nagyon fontos lépés az európai uniós csatlakozási folyamatban – mondta Wordsworth.

Vukašin Obradović, a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének elnöke ez alkalomból kijelentette, hogy az új médiastratégia célja, hogy átrendezze a szerbiai médiaszférát. Mint kiemelte, a legnagyobb médiatársulások egyetértenek az olyan médiastratégiát érintő legfontosabb kérdésekben, mint a tulajdonjog, a törvényhozás, a tőke koncentrációja és az újságírók helyzete és szerepe.

Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a médiastratégia kidolgozásánál egyesületüknek a fő törekvése az lesz, hogy teljesen megszűnjön az állam tulajdonjoga a médiában. Mint hozzátette, ezt még azokban a médiumokban sem tartja elfogadhatónak, amelyeket állami pénzekből tartanak fenn.

Smajlović szerint, amennyiben regionális közszolgálati médiumok alakulnak, egyesületük követelése az lesz, hogy ezek igazgatói bizottságaiban ne kapjanak helyet a községekben hatalmon lévő politikai struktúrák.

A szerbiai médiastratégia kidolgozásának alapja az a tanulmány, amelyet egy külföldi médiaszakértőkből álló csoport készített az Európai Bizottság kérésére. Meg kell említeni, hogy a tanulmány szerint túl sok média működik Szerbiában, a tartalmi minőségük nagyon alacsony szinten van, és nagyon kevés pénzzel rendelkeznek. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy a szerbiai rendezetlen médiahelyzet egyik fő következménye, hogy nagyon alacsonyak a fizetések a médiumokban, ez pedig nagy mértékben fenyegeti a szerkesztői politika függetlenségét, valamint az újságírói etikai szabványokat. A tanulmányban kitértek többek között még arra, hogy a Vajdasági RTV túl nagy működtetési mechanizmussal rendelkezik ahhoz képest, hogy mekkora a nézettsége, és szó esik benne a szerbiai kábelrendszerek fejletlenségéről is.

Összesen hat nyilvános vitára kerül sor október 4-ig, amikor is összegzik az elhangzottakat, valamint megfogalmazzák a médiastratégiához szükséges ajánlásokat.

A következő nyilvános vitára szeptember 9-én kerül sor, akkor a digitalizációról és az irányító testületekről lesz szó.