A Szerbiai Bankok Egyesülete a közelmúltban tette közzé, hogy július folyamán a polgárok és a gazdaság 1629,37 milliárd dinár tartozást halmozott fel. Ez azt jelenti, hogy 4 százalékkal megugrott a tartozás nagysága a júniusi összeghez képest. Bizonyára ez nem azzal magyarázható, hogy a polgárok és a vállalatok tömegesen igényeltek kölcsönt, hanem inkább azzal, hogy tömegesen átütemezték a korábban felvett kölcsön törlesztését. Ez mostanában divatossá vált. A könnyebb teherviselés céljából a lakosság és a cégek is élnek ezzel a lehetőséggel, és leginkább azt a megoldást választják, hogy hosszabb távra kérik a kölcsön visszafizetésének realizálását, ezáltal pedig csökken a havi részletek nagysága. Ez is némi könnyítést jelent a kölcsön visszafizetőinek. Mindehhez hozzájárult a Szerbiai Nemzeti Bank és a kormány egyfajta könnyítési akciója, mely szerint a fizetések és a gazdaság leterheltségét 30-ról 40 százalékra növelte, ami egyaránt felbátorította a polgárokat és a vállalatokat is, hogy lépéseket tegyenek.

A tegnapi napon az óbecsei önkormányzat is rendkívüli helyzetet hirdetett ki azokon az állami földeken, amelyeken a terület 30 százalékát belvíz károsította, így az állami földeket bérlő termelők – a természeti csapás által okozott kár mértékétől függően – mentesülnek majd a bérleti díj bizonyos százalékától. Mivel a bérleti díjak 40 százaléka a községet, 30-30 százalékban pedig a tartományt és a köztársaságot illetik meg, mindegyik fél arányosan mond le erről a bevételről. Az óbecsei határban mintegy 11 000 hektár állami föld van, egyes parcellákon százszázalékos kárt is jegyeztek. A 2370 hektárnyi csapás sújtotta összterületből a községi kárfelbecslő bizottság értékelése szerint 10 és 20 százalék közötti az állami földek aránya. A becsült összes kár 246 millió dinár.