Nevet változtatott a szabadkai Műszaki Középiskola
Ahogy Ivanović Erzsébet igazgatónő elmondta, a névváltoztatással azt is akarták igazolni, hogy büszkék Szabadka haladó szellemiségére, európaiságára. A névváltoztatás azonban mindezek mellett azt a pozitívumot is hozza, hogy így kivédhető, hogy az intézményt összekeverjék a szabadkai Politechnikai Iskolával nevük hasonlósága miatt. Erre ugyanis már adódott példa (szerbül Tehnička Škola és Politehnička Škola). A névadó ünnepségen jelen volt dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár is, aki örömét fejezte ki, amiért Szabadka tiszteli a műszaki tudományokat, és fenntartja azok emlékét, akik sokat tettek a műszaki fejlődésért. A kereskedelmi főiskolát végzett Száritsot a saját fejlesztésű gépeivel tett repülések érdekelték. Őt nevezik a magyar repüléstörténet „ősrepülőjének”. 1909-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett a Louis Blériot által készített repülő szerkezetével. Ez évtől elkezdte építeni 24 lóerős Sarić1 nevet viselő repülőgépét, és sikeresen levegőbe emelkedett 1910. október 16-án, a városi versenypálya fölött. Tettét 7000 ember nézte végig. Továbbra is fejlesztésekkel foglalkozott. A háború után elsősorban olyan repülő alkalmatosság (korai helikopter) fejlesztésén dolgozott, amely vertikálisan képes felszállni. Kiváló sportember volt: kerékpározott, birkózott, autó- és motorkerékpár-versenyeken vett részt, és meghatározó alakja volt a szabadkai sportéletnek. Szülővárosában alkotott és maradt sportmecénás egészen élete végéig.
Köszönöm Templarius, sajnos én a partizánokról tanultam az iskolában. Néhai rokonom, egy szabadkai vendéglős akitől a komcsik elvették mindenét, a palicsi villát is, sokat mesélt hasonló emberekről, sajnos jórészét elfelejtettem. Egyet azonban nem, mindegy miféle az ember csak EMBER legyen, tevékenyen.
Tisztelt #5- Ezt a kerékpárpályát Vermes Lajos építette az 188O-as években. Gyerekkoromban még láttam egy kis darabját a Bagolyvár környékén. Abban a korban élt mint Szárits János. Mindketten nagyágyúk voltak , és az európai szellemiséget képviselték nem üres szavakban, hanem igazi tettekben,
nemtuttok tik semmit me mámma a gyesznyó a legeterjettebb jószág ost kő melléje a marha me gyesznyóságbú nemlehet ám negélni ha nincsennek hozzá marhák émmeg oszt lépésbe vagyok a kórra me csakigy lehet osztám a marxisók is igencsak a gyesznyókhon húznak ánbár a kissebbsségijjek meg inkábba marhákhon oszt nincsám ebbe semmillen rösszizmus me ollan szertgénivalók ezek a jámbor jószágok.
Bocsi Vincebá, de aki manapság marhát meg disznyót nevel arról esetleg ökröt fognak elnevezni, ha úgy jár mint az a bizonyos tökösberci, a bika a drótkerítéssel. Ha jól tudom Szárits építette az első kerékpáros pályát is Palicson, ahol nagyon rangos versenyeket szervezett.
neköm teccik me vannaknekünkis jófej főtanálóink meg ősejink oszt maj lehet eccé rullam nevezik ee a mezőgazdsági iskoláát me még enyi marhát meg disznyót mindén senki se nevegetett még felénk.
