A települési kisebbségi választáson csak azok szavazhatnak, akik július 15-ig felvetették magukat a kisebbségi választói jegyzékre. A választáson csak jelölőszervezetek indíthatnak jelölteket, függetlenek indulására nincs lehetőség. A választás megtartásának feltétele, hogy legalább négy jelölt induljon a települési kisebbségi választáson. Ha nincs jelölt, vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad, és már csak a következő általános választáskor van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására. Amennyiben a választás megtartható, úgy a kisebbségi jegyzéken szereplő választópolgárok a kisebbségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi kisebbségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján. A voksoláshoz kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben vannak. A szavazólapot két nyelven (magyarul és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét pedig kizárólag a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást is fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén. A Magyarországon elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán, vagyis a nyomdának például olyan különleges betűket is elő kell tudnia állítani, mint amiket például az örmények használnak.
