A szülőföld megtartó ereje

Négyen a CsárdásbólLaskó kiválasztásának az idén külön aktualitást adott a falu megújult központja. A templom több évig tartó restaurálása nemrég fejeződött be. Még azoknak is sok újdonságot és felfedeznivalót hozott a felújítás, akik jól ismerték a helyet, az épületet. Az egykori római erőd alapjaira emelt falak még annál is többet őriztek meg a ráépítések során, mint amennyiről eddig tudtunk. Az évezredes kövekből és téglákból most még többet tettek láthatóvá, és a felújítás a felszínre hozta azokat a díszítéseket, fraktúrákat, felszíni jellegzetességeket is, amelyeket érdemes közelebbről szemügyre venni. Jakab SándorKiderült, hogy a nyílászárók sem olyanok voltak, és nem is ott voltak hajdanán, mint amilyenre később alakították. A második világháború alatt emelt Zsolnay-szobor nem véletlenül kapott a dörömbön kiemelt helyet, az egész Drávaszög szimbolikus alkotásává vált. Az augusztus 20-ai, központi ünnepséget a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola sportpályáján tartották meg.Jakab Sándor, a HMDK elnöke megnyitóbeszédében Szent István intelmeire utalva elmondta, hogy fennmaradásunk záloga a keresztény erkölcsök betartása és továbbadása a feljövő nemzedékeknek. A kettős állampolgárságról szólva kifejtette, hogy pártja az elsők között, belső indíttatásból támogatta már a kezdet kezdetén az indítványt. A VMSZ kérte először hivatalosan, majd erre reagált rögtön a HMDK is, hivatalos formában támogatva azt a törekvést, ami most emelkedett törvényerőre. Azért tekinthető belső indíttatásúnak a horvátországi magyarság részéről a kettős állampolgárság, mert nem a határátkelést könnyítette volna eddig sem, nem az áttelepülést serkentette, hanem a magyar nemzethez tartozást jelképezte, amit már nem gátolnak adminisztratív akadályok. Ez akkor is fontos, ha a horvátországi magyarság továbbra is a szülőföldjén kíván magyarként élni. Tiffán ZsoltŐt követte a pódiumon Tiffán Zsolt, a Fidesz–MPSZ parlamenti képviselője, az ünnepség szónoka, aki az anyaországi változások máris érezhető pozitív fejleményeiről és eredményeiről beszélt, a határokon kívül élő magyarsággal való kapcsolattartás és kommunikáció megváltozott minőségéről, ami szemmel látható volt mindenütt már augusztus 20-a megünneplésének kapcsán is. Sokkal több konkrétum hangzott el, sokkal intenzívebb légkörben, mint a korábbi kormányzati ciklusban. Külön kitért a szellemi összetartozást jelképező egyéniségek munkásságára és életművére, arra a gondolati ívre, amibe Márai Sándor is beletartozott, amikor műveiben a Szent István-i intelmekre hivatkozott. Andócsi JánosAndócsi János, a HMDK alelnöke, történelemtanár a történelmi vonatkozások mellett az ünnep aktuális üzeneteiről beszélt, melyek most hatványozottan szólnak az összetartozásról, az identitásról, a nyelvek egyenjogúságáról, a szülőföldön magyarként élni kérdéséről, mint bármikor korábban. Ezt követően a rendezvényen felléptek a HMDK népi tánccsoportjai, kórusai, valamint amatőr művészek és népzenészek is. Az ünnepség hagyományosan kenyérszenteléssel zárult. A csúzai Csárdás népi tánccsoport Az újgráci táncosok A szentlászlóiak fellépés előtt