Nem vagyok egy igazi nagybetűs NŐ. Vagyis nincs tele sminkkel a táskám, nincsenek olyan dolgok, amelyek nélkül semmiképp sem indulok el otthonról – például szájfény vagy ajakápoló, papírzsebkendő, parfüm és még sorolhatnám. Ennek ellenére természetesen foglalkozom a külsőmmel, és amennyire időm és pénztárcám engedi, ápolom is magam. Viszont azt is ki kell emelnem, csakis azért vásárolok krémeket, kenceficéket, mert jót tesznek a lelkemnek, nem azért, mert feltétlenül elhiszem, hogy attól a bizonyos Q10-es arckrémtől majd elmúlnak azok a kis szarkalábak, amelyek már az én szemem alatt is ágaskodnak. Nem hiszek igazán a reklámokban, tehát nem vásárolok feleslegesen. Vagyis eddig nem vásároltam. Most megtettem. Nem kellett volna. Azt a bizonyos katalógust minden hónapban átnézem, azt vallom, a lélek mellett jót tesz a szemnek is. Rendeltem belőle LÉZER! hatású lábkrémet. Több mint egy hónapja, minden este időt szentelek magamnak, a lábamnak. Gondolom mondanom sem kell, SEMMIT SEM HASZNÁLT! Lézer, persze. Igazából nem is arra a bizonyos gyártóra vagyok mérges, sokkal inkább magamra, hogy pillanatnyi gyengeségem miatt, ha nem is rengeteg pénzt, de néhány kilogrammnyi gyümölcs árát odafizettem a LÉZER! hatású lábkrémért. Gratulálok a marketingesnek, de előre szólok, a negatív reklám sokkal gyorsabban terjed, és én terjeszteni fogom.
