A szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDP) támogatja a tényfeltáró bizottság felállítását, de a többi gyanús nagybecskereki privatizációt is felülbírálná
Tisztázódik az IPOK privatizációja? (Fotó: Archív) A privatizációs szerződések rekordszámú felbontásának évében Nagybecskereken két vállalat, az IPOK kukoricafeldolgozó Rt. és a BEK húsipari vállalat került reflektorfénybe. Mindkét egykori gyáróriásban szünetel a termelés és bizonytalan több száz dolgozó sorsa. A gyanús hátterű privatizációkról és a gyanús eredetű pénzek befektetéséről már elég sokat tud a közvélemény, de a helyi önkormányzatnak továbbra is kezdeményeznie kell az illetékes szerveknél a tisztázatlan privatizációs szerződések felbontását, és a gyanús eredetű vagyon elkobzását is. A szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDP) nagybecskereki városi bizottsága támogatja az IPOK-ban javasolt tényfeltáró bizottság felállítását. A párt szerint a kezdeményezés mögött lényegében az elbocsátott munkások és az Önálló Szakszervezet áll.
Finnországban élni volna jó! – derül ki a Legjobb Országok listájáról
Az amerikai Newsweek magazin által kedden közölt 100-as országlistán nem találjuk Szerbiát. A gazdasági, politikai és társadalmi szempontok alapján készített lajstrom a 2008-2009-es adatokat veszi számba, és imigyen alakítja ki a 100 legélhetőbb állam rangsorát. Meglehet, hogy mutatói alapján Szerbia nem fért rá a listára, de mivel ott még (amúgy igen előkelő helyen, 52.-ként) Albániát, mi több Burkina Fasót, Zambiát és Madagaszkárt is megtaláltuk, inkább a Koszóvó és Szerbia közötti p o litikai tisztázatlanságra, a két ország gazdasági és társadalmi rendezetlenségre gyanakszunk, mint olyanra, amely meggátolta abban az országot, hogy valós adatok alapján listára kerüljön. A valós információk hiányában marad a margón kívüliség, ennek számos előnytelenségével.
Visszaállna a piaci egyensúly, ha még öt dinárral emelnék a felvásárlási árat
Slobodan Petrović, az Imlek tejgyár vezérigazgatója az aktuális tejhiánnyal kapcsolatos tegnap megtartott belgrádi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet az év végéig folytatódhat, ha az állam „nem reagál pozitívan”. Szerinte két lehetséges forgatókönyv adhat megoldást: vagy növelni kell az állami szubvenciókat, prémiumokat és a földműveseknek járó egyéb támogatásokat, vagy pedig külföldről kell tejet importálni. Külföldön a prémiumok sokkal, akár öt-tízszer is magasabbak, mint itthon – mondta. Az Imlek két véglettel harcol, hiszen egyrészt európai felvásárlási árat követelnek tőle a termelők, ugyanakkor nem tudja európai árakon eladni a tejtermékeket a hazai boltokban – magyarázta Petrović.
A belgrádi pékségek hat dinárral drágábban árulják a legnépszerűbb veknit – A Maxi üzleteiben marad a kenyér régi ára
