A stratégiák stratégiája

A községek egyre-másra készítik a különböző stratégiákat, amelyek néha ellentmondásba kerülnek egymással. Többek között ezért is készítette el Topolya Község Fejlesztési Társulása a község fenntartható fejlődésének stratégiáját. Ez összhangba hozza a különböző stratégiákat és irányt mutat az újak kidolgozásánál. Balassa Endrét, Topolya Község Fejlesztési Társulásának menedzserét erről az ún. ernyőstratégiáról kérdeztük: Balassa Endre– Ha stratégiák kerülnek szóba, akkor elsősorban a gazdaságfejlesztés stratégiájára gondolunk. Néhány éve volt egy hullám, és sok község külföldi segítséggel szociális, valamint környezetvédelmi stratégiát is kidolgozott. Ha egy községnek több stratégiai terve van, akkor előfordulhat, hogy ezek nincsenek összhangban. Topolya községnek 3 nagy stratégiája van, környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési és szociális. Emellett még stratégiai dokumentum az ifjúsági akcióterv is, és most már létezik fenntartható fejlődési stratégia is, ami úgymond egy ernyőstratégia. Ez gyakorlatilag egyesíti mindezeket, és új stratégiák kidolgozásánál ez határozza meg a kereteket. Az elmúlt 2-3 év szakmai irányvonalai és a minisztériumok követelményei vezettek el ezekig az egyesített stratégiákig. Kinek a támogatásával készült el? – Az X Change 2 uniós program keretén belül szerbiai községek pályázhattak fenntartható fejlődési stratégia kidolgozására. A köztársaság területéről kb. nyolcvanan pályáztak és a támogatásnak köszönhetően 20 község készíthette el ezt a dokumentációt, köztük mi is. A stratégiát a fejlesztési társulás csapata dolgozta ki, több mint egyéves munkával. Milyen módszerrel dolgoztak? – A kidolgozás során rengeteg adat gyűlt össze, és ezeket bizonyos mutatók alapján kellett csoportosítani, valamint összehasonlítani. Mi a körzeti és a szerbiai átlaggal hasonlítottuk össze magunkat. Topolya község esetében 40 mutatóval dolgoztunk, amik gyakorlatilag megmutatják, hogy hogyan lélegzik a közösség és a gazdaság. A stratégia 30 mutatója azonos az egész köztársaság területén, mi viszont hozzáadtunk 10 specifikus mutatót. Ezek a mezőgazdaságra vonatkoznak, ami a község jellegzetességeiből adódik. A mutatók meghatározása után ezek köré csoportosítottuk az adatokat, és a munkaanyag szakmai csoportok elé került. Itt meghatároztuk az erősségeinket, gyöngéinket, és eljutottunk egy jövőképig, ami arra vonatkozik, hogy milyen közösségben szeretnénk élni. Ennek alapján szektoronként meghatároztuk a fő célokat és azokat a programokat, amelyek ezek a célok felé visznek. Ki fogja megvalósítani ezeket a programokat? – A községi képviselő-testület elfogadta a fenntartható fejlődési stratégiát, de az egész nem áll meg itt. Ezeket a programokat le kell osztani azoknak a közvállalatoknak, intézményeknek, amelyek az érintett szférákban dolgoznak. Nekik kell munkatervüket úgy megfogalmazniuk, hogy az magába foglalja a stratégiában leírtakat. Most dolgozunk az erre vonatkozó keretdokumentumon, amely őszre fog a kkt elé kerülni, és amely meghatározza, hogy ki felelős a stratégiai terv egyes részeinek a megvalósításáért. Az ernyőstratégia kidolgozásakor találkoztak-e ellentmondásokkal a meglévő stratégiák között, és tervezik-e újabb stratégiák kidolgozását? – Nem, de ez egy szerencsés helyzetnek köszönhető. Gyakorlatilag minden stratégia kidolgozásban szerepe volt a fejlesztési társulás csapatának. Az adatok egy helyen vannak, a folyamatok hasonlóak voltak, és minden új stratégia tartalmazta az előző tapasztalatait. Ez egy szerencsés körülmény, amely nem sok községben volt meg. Ami az újabb stratégiákat illeti, a turizmus kapcsán már vannak készülő projektumaink, és ezt a szférát alaposan körbe fogjuk járni. Annak ellenére, hogy az oktatás állami feladat, nagy igény érződik az iskolák és középiskolák irányából egy oktatási stratégia iránt. Ugyancsak jelzéseket kaptunk a sportszféra felől, hogy igény lenne bizonyos dolgok lefektetésére, tervek kidolgozására iránt.