A magánosított cégek új tulajdonosainak többsége könnyűszerrel juttatta a tönk szélére a megvásárolt vállalatot
Mintegy tíz évvel a magánosítási folyamat megkezdését követően merült fel államkörökben annak az igénye, hogy intézményesített keretek közé szorítsák a privatizált cégek irányítását. Valóban fontos lenne, de talán kissé késő, hiszen ezzel kellett volna kezdeni a magánosítást. Ugyanis az történt, hogy idejekorán nem fektették le a szabályokat és meglehetősen szabadon történt a cégek, vállalatok privatizálása. Az új tulajdonosok könnyűszerrel jutottak hozzá a cégekhez, mondhatnánk azt is, hogy az ölükbe pottyant a lehetőség, s mivel nem szabták meg nekik szigorúan milyen játékszabály szerint kell eljárniuk, így nyugodtan kimondhatjuk, nem ritkán önkényesen cselekedtek. Maguk felé hajlott a kezük, magyarán az újdonsült magáncégek tulajdonosai kifosztották a tulajdonukba kerülő vállalatot. Történhetett mindez azért, mert dömping áron jutottak hozzá a céghez, sokszor nem volt érdekükben, hogy azt jó gazdálkodóként kezeljék, hanem csak a vagyonra pályáztak, amin egy-kettő túladtak és a bevétellel gyarapították amúgy is takaros vagyonukat.
Szerény kereskedés a környező országok tőzsdéin
A környező országok tőzsdéire a leginkább a békés jelző illett az elmúlt hét eredményeit szemlélve.
Jelenleg igen szerény forgalmat bonyolítanak le a régió börzéi, s ez, a szakemberek szerint, a nyári szabadságok idejének tudható be. A befektetők igazi „hangulatáról“, a jelek szerint, majd szeptembertől szerezhetünk reálisabb információkat.
Több mint félévnyi, lényegében folyamatos értékvesztést követően az elmúlt napokban izmosodni kezdett a hazai fizetőeszköz. A Szerb Nemzeti Bank már nem euró eladásával interveniált a piacon, hanem vásárolni kezdte az eurót, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a hirtelen erősödésből fakadó nagy oszcilláció is veszélyeket rejt magában. Ebben a pillanatban nehéz megjósolni, hogy a közelebbi és a távolabbi jövőben mi fog majd történni az árfolyamot illetően. Az viszont egészen nyilvánvalónak tűnik, hogy a dinár értékének euróhoz viszonyított lejtmenetét végső ideje volt megállítani, a fenyegető súlyos következmények elkerülése végett. Már a 100 dináros euró ár átlépésekor lélektani határról lehetett beszélni. Tényként megállapíthatjuk, hogy az azt követő még mintegy 5 százalékos elértéktelenedés csak azért nem vezetett jelentős árrobbanáshoz, mert a keresleti oldal, a vásárlóerő jelentős mértékben meggyengült.
SZNB
A Szerb Nemzeti Bank devizatartalékai július folyamán 400,9 millió euróval csökkentek és a hónap végén 10,1 milliárd eurót tettek ki, közölte a központi bank.
A közlemény értelmében a devizatartalék nettóban kifejezett értéke 5,25 milliárd euró volt, vagyis ebbe az összegbe nem számolták be a kereskedelmi bankoknak az SZNB-nél lehelyezett kötelező devizatartalékait és a Nemzetközi Valutaalaptól lekért hitelek összegét.
NIS
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tegnap kérvényezte értékpapírjainak a börzén való kereskedését, közölte a Belgrádi Értéktőzsde sajtószolgálata. Az értéktőzsde szabályai szerint, ha a kérelmező fél dokumentációját rendben találják, öt munkanapon belül kötelesek kijelölni a napot, amikor megindulhat a kereskedés.
SZLOVÉNIA
A júniusi nettó átlagkereset 965,71 eurót tett ki Szlovéniában, egy százalékkal többet, mint egy hónappal korábban – tette közzé tegnap az állami statisztikai hivatal. Éves szinten ez 4,4 százalékos emelkedést jelent. A júniusi bruttó átlagbér 1 491,57 euró, vagyis 1,1 százalékkal magasabb a májusinál.
Az év első hat hónapjának átlagos adatai azt mutatják, hogy a szlovének nettó 952,73 eurót kerestek havonta, az átlagkereset féléves bruttó értéke pedig 1 471,47 euró.
