Speedtest.net-mérések

Érdekes, hogy a városonkénti bontásban Zenta vezet az átlagosan mért sebességben, elvileg Zentán átlagban 4,45 Mb/s sebességgel interneteznek. Ez az érték azonban bizonyosan nem valós, ugyanis a szerbiai ADSL-hálózatról kapcsolódó felhasználók minden egyes esetben a szolgáltató központjának helységeként vannak azonosítva, függetlenül attól, hogy Szerbia melyik pontjáról csatlakoztak (általában belgrádiként szerepelnek). Tehát a városonkénti mérésbe csak az IP zónájukat regisztrált helyi szolgáltatók vannak jelen, feltételezhetően a kábeltelevíziós internet nyomja meg az értéket (a WiFi-szolgáltatás elvileg nem lenne képes ilyen átlagot elérni). Szóval ezt a ranglistát a szerbiai hálózat struktúrája miatt nem tekinthetjük meghatározónak, még ha jól is hangzik ez az eredmény. Az kitűnik a listából, hogy a vajdasági szolgáltatók messze jobbak, mint a közép-szerbiaiak. Ha fél évre visszamenőleg követjük az ország átlageredményét, akkor láthatjuk, hogy folyamatos az emelkedés. Ez kis részben annak köszönhető, hogy az elmúlt fél évben néhány internetszolgáltató növelte a sebességeket. Nagyobb részben pedig annak, hogy mind több személy számára elérhető a szélessávú internetkapcsolat. Habár még nem mondhatjuk, hogy befejeződött a modemos korszak, sajnos sok településről még mindig csak modem segítségével lehet internetezni, vagy a mobiltelefonos hálózaton keresztül, mely szintén nem biztosít nagy sávszélességet (csupán a nagyvárosokban érhető el fél megabites mobilinternet, a legtöbb helyen csak 64Kb/s sebességű GPRS csatorna áll rendelkezésre). Érdekes törekvés továbbá, hogy több településen is bevezették (vagy folyamatban van a bevezetése) a központi zónák WiFi-vel való lefedését, mely révén az ott tartózkodók ingyenes internetkapcsolathoz juthatnak. Ez ugyan nem biztosít hatalmas sávszélességet, de a turisztikai szempontokat figyelembe véve fontos haladás az európai felzárkózás irányában. Szintén megfigyelhető, hogy a városokban a legtöbb magára adó étterem és szórakozóhely már internetelérhetőséget kínál a vendégeinek – sajnos ilyenfajta szolgáltatást a kisebb településeken még nem nyújtanak. Mindent összevetve, van még mit bepótolnunk az internetes hozzáférés terén ahhoz, hogy felzárkózzunk az EU-hoz, vagy legalább a környező országokhoz. Szinte érthetetlen, hogy e téren hogyan sikerült ilyen eredményeket elérniük Romániában és Bulgáriában, ahol tíz éve még a modemos kapcsolat is csak némelyeknek adatott meg. De az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai is sokkal jobban és gyorsabban fejlődnek e téren, mint mi, ami egyértelműen a hazai kormány tétlenségének köszönhető, amely mind a mai napig támogatja a Telekom monopolhelyzetét, illetve elnyomó extraprofitot termelő politikáját. Végezetül néhány érdekesség: Gondolta volna, hogy Dél-Korea a világ internethatalma, ahol az otthoni felhasználók átlagosan 32 megabitet tölthetnek le másodpercenként? Tudta, hogy az EU internetes eléréseinek átlagsebessége régen megelőzi az amerikaiakét? Tudta, hogy a világ legtöbb országában létezik valamilyen formája az internet cenzúrázásának (még a legfejlettebb, legdemokratikusabb államokban is)?