Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
Nem tudom, van-e még dinnye Törökbecse aracsi dűlőiben, érdemes-e még ma is forró nyári délutánokon átúszni érte a Tiszát, ahogyan azt kamasz koromban a cimborákkal gyakran megtettük. Ma is a számban érzem a könnyen szerzett gyümölcs mézédes zamatát, ami a hullámoknak feszülő virtussal együtt örökre lerakódott a régi nyarak emlékeinek kincstárában. A turkesztáni kán asztalára nem kerültek olyan pompás falatok, mint amilyenekkel a Torontálból a Bácskába úszva átlökdösött, áthajtott nyolckilós görögdinnyék jutalmazták meg a pogány kalandorokat ott, a füzesek árnyékában. Már a gyermek hozzáedződik az égaljhoz – jutnak eszembe Jókai Mór sorai, melyeket tiszai útja során valamikor az 1880-as évek vége felé vetett papírra, lehet, hogy éppen ezen a vidéken. A komáromi születésű író, akinek gyermekkori élményeit a megfontolt és megbocsátó Duna jelentette, maga is a pogányság ősi dévajságát látta abban, ahogyan a tiszai ember az ártéri füzesek lombkoronái közül kivadászott vadkacsa pecsenyéjét pénteken az asztalra tette, mondván: csak nem lehet az hús, ami a fán terem! Krumplival pedig a tiszai ember soha nem szomorította a gyomrát, hanem – a krónikák szerint – kapros káposztával vetett új fészket a szerencsétlen récének.
Úsztunk hát dinnyéért a túlpartra – és közben nagyon-nagyon szabadnak éreztük magunkat a folyó mellett, melyről másfél évezreddel korábban maga Priszkosz Rétor is, a szkíták fejedelmének, Attilának az udvarában tett látogatásáról készült követi jelentésében oly lelkesen írt. A Tigas folyót az Ister és a Tiphesas (Temes) között lelték meg, mely bőségével és gazdagságával a bizánci diplomatát is elkápráztatta. „A falvakban különféle élelmiszereket készítettek számunkra, kenyér helyett kölest, bor helyett pedig méhsört (mint ők nevezik: medost) – jegyezte fel a diplomata. – A kíséretünkben lévő szolgák is kaptak kölest és árpából készült italt, amit a barbárok kamosnak hívnak”, őket azonban kellő eleganciával, fatörzsekből vájt csónakokon vitték át a túlpartra.
Semmivel össze nem téveszthető, sajátos világ a Tisza-mente, Tömörkény István és Móra Ferenc egész életműve nem volt elegendő, hogy megfejtse annak titkát. Folyton belemerültek, folyton a nap felé emelték a tiszai élet egy-egy részletét, de ők sem lelték a misztérium lényegét. Talán a halász-fejedelem, Bitó Mihály került hozzá a legközelebb, amikor megérzéseire hagyatkozva 1896-ban a millenniumi kiállításon külön pavilonban mutatta be az akkor még leghűségesebbnek tartott magyar folyó sajátos világát. Hűsége, mely a folyó mellett élő ember történelmében jelenik meg (makacsul és kitörölhetetlenül), azóta is kikezdhetetlen. Jókai azt is tudni vélte, hogy a Tisza az árterületével biztosította jólét mellett rendre a hadak urának is áldozott, a forrásától kezdve várak követték az útját: Leányvár, Tokaj, Szolnok, Alpár, Csongrád, Szeged, Zenta, Óbecse (így ő!) erődítményei követték egymást, és az őskori védsáncok, a Csörsz-árka, s már közel Titelhez, a nagyobb és a kisebb római sánc romjaikban is őrzik a zord idők emlékét. S ahol én egykor önfeledt lubickolással mértem a két part közötti távolságot, valaha teljes pompájában bomlott ki az élet: „Balján a búzaosztó Bánát, az ország Kanahánja, jobbján a Bácska, sajátszerű földtani alakulásával, a telecskai dombláncolattal.” A törökbecsei kikötőkből pedig súlyos terhükkel indultak útjukra a gabonaszállító hajók, hogy felfelé a Dunán egészen Komáromig és Győrig, s lefelé a Száván és a Kulpán, majd az irdatlan hegyi utakon át egészen Fiuméig vigyék a magyar aranyat. S a boldog idill közepette csak a messziről jött óbecsei orvos-költő, Szászy István vette észre, hogy e tájon hiányoznak – elvesztek, vagy nem is születtek volna meg? – a tiszai balladák, nosza, hát írt egy egész balladakoszorút. „Zúgó orkán szánt a vízen, / A malom is reszket; / Piczi sajkán Perő Terka / Evezője veszteg… / Csapkodó hab veti, hányja / S egyre lejjebb hajtja… / Most fordul föl!... Most merül meg!... / – Örök isten, könyörülj meg!... / Könyörülj meg rajta!...” Mert a Tisza lelkéhez-szelleméhez ez is hozzátartozik.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Jolika tanító néni több mint négy évtizeden át – a nyugdíjkorhatáron is túl – oktatta és nevelte a tanyai gyerekeket betűvetésre és sok egyéb hasznos dologra Adahatáron. Volt ugyan kemencével „ellátott” tanítói lakás, az azóta bezárt, a vidék utolsó tanyai iskolájában, de hetente vagy ritkábban hazalátogatott Zentára. Szándékosan nem mondom, hogy utazott, mert bizony a világháborút követő években – s jóval később is – porban-sárban legföljebb szekér vagy télidőben szánkó járt arrafelé. Így gyakran gyalogszerrel indult a városból a húszkilométernyi távolságra levő iskolába. Legföljebb „toronyiránt” volt valamelyest rövidebb az út. Fölvették, persze, az emberek a kocsijukra, ha utolérték.
Nos, Sőregi Teréz tanító néni – akit ismerősei Jolikának hívnak – régebbi tanyai látogatásaink alkalmával gyakran mesélt a még régebbi élményeiről. Egyebek között arról is, hogy volt olyan tél, amikor tüskösre fagyott a hó, és a lovak nem tudtak rajta járni, a tanító tehát csak gyalogosan juthatott el az iskolába. Másik télen, hatalmas havazásban az igazgató akarta lebeszélni az utazásról, mégis jól tette, hogy elindult, hiszen várták aprócska diákjai, s amikor messziről meglátták tanítójukat, elindultak vele szemben kitaposni az utat.
A napokban, 2012 februárjában félméternyi hó esett, és a rendkívüli helyzetben szükségállapotot hirdettek az illetékesek, az iskolák pedig bezártak…
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.
.gif)
