Magyarországon minden második kisebbségi jelentkezett a szavazásra
Magyarországi örmények emlékező összejövetele ez év áprilisában Sopronban Átlagosan minden második, magát kisebbséginek valló magyar állampolgár szavazni is kíván az október 3-ai kisebbségi választáson, legalábbis a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás és a választói névjegyzék adatainak összevetése alapján.
A 2001-es, a KSH által végzett népszámláláson közel 443ezren (442739) mondták magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vagy „anyanyelvet vallónak”, míg az Országos Választási Iroda világhálós oldala szerint több mint 228ezren (228294) vetették fel magukat valamelyik kisebbségi jegyzékbe. (A jegyzékbe való felvétel a feltétele annak, hogy valaki részt vehessen a kisebbségi választáson.)
Az adatok szerint két olyan kisebbség is van – az örmény és a ruszin –, ahol a KSH-adatoknál lényegesen többen, több mint kétszer annyian jelentkeztek a kisebbségi jegyzékbe (2001-ben 1165 örmény és 2079 ruszin szerepelt a statisztikában, most a választói jegyzékbe 2360-an, illetve 4239-en vetették fel magukat).
A legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség, a cigányok mintegy kétharmada (65 százalék) jelentkezett az említett jegyzékbe, és magas még a bolgárok (90 százalék), a lengyelek (59 százalék) és a horvátok (45 százalék) aránya is. A többieknél ez az arány nem éri el a 40 százalékot. Az adatok szerint a legkevésbé a szlovénok és az ukránok aktívak a választáson; előbbiek 21, utóbbiak 18 százaléka vetette fel magát a kisebbségi névjegyzékbe.
Bár úgy tűnik, egyes kisebbségeknél jelentősen megnőtt a választói jegyzékbe vettek száma, a jogszabályok kizárják, hogy a választás eredményeként „ál-kisebbségiek” vehessék át egyes kisebbségek képviseletét. A települési kisebbségi önkormányzati választáson ugyanis jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább három éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. A jogszabály független jelöltek indulására nem biztosít lehetőséget. Mindez azt biztosítja, hogy a kisebbségi jelölőszervezetek dönthessenek arról, ki legyen jelölt. Így ki lehet zárni, hogy olyan személy is jelölt lehessen, aki feltételezhetően valójában nem a kisebbség érdekeit képviselné.
A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint egyébként a nemzetiséghez tartozás egyetlen kritériuma, hogy az állampolgár magát valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintse. Azt, hogy az adott választó valóban adott kisebbséghez tartozik-e, senki, még a kisebbségi szervezetek sem vizsgálhatják.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
