Új, globális mez őgazdasági rendszer van kialakulóban
Nemcsak a szerbiai mez őgazdaság marad le egyre vészesebben az EU tagállamainak a mezőgazdasága mögött, az Európai Unió is mindinkább háttérbe szorul a világ nagy agrárrégióinak a versenyében. Az óriási ütemben fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína, azaz összefoglaló nevükön BRIC-országok nemcsak gazdasági, hanem mezőgazdasági téren is elsőségre törnek. Ezt erősítette meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legutóbbi, egy hónappal ezelőtt publikált hosszú távú előrejelzése is.
A 2019-re szóló prognózis szerint a mezőgazdasági termelésbővülés várhatóan Brazíliában növekszik majd a legnagyobb mértékben a következő évtizedben: nem kevesebb, mint 40 százalékkal! Oroszországban 26 százalék, Ukrajnában 29 százalék, Kínában 26 százalék, Indiában 21 százalék körüli lesz a növekedés. Ezzel szemben az Európai Unióban mindössze 4 százalékos bővülés várható.
Európa, úgy látszik, már csak öreges léptekkel képes futni ebben a versenyben, miközben az óriási lehetőségekkel rendelkező kontinensnyi méretű BRIC-országok fiatalos gyorsasággal haladnak előre. Brazíliában ott vannak a mezőgazdasági művelés alá helyezhető amazonasi őserdők, Oroszországban is újbóli megművelésre várnak a rendszerváltás óta elhanyagolt hatalmas kelet-európai és szibériai pusztaságok, de a terméseredmények tekintetében is hatalmasat fejlődhetnek ezek az államok. Európa, különösen Nyugat-Európa viszont lehetőségei határához ért, ebből következik a 4 százalék alatt maradó szerény növekedési prognózis.
Más kérdés, hogy az őserdők elpusztítása és a nyugati mintájú, ipari tömegtermelésre törekvő mezőgazdaság milyen fölmérhetetlen környezetterheléssel jár, ez azonban nem változtat a tényen, hogy a BRIC-országok jóval nagyobb bővülési lehetőségekkel rendelkeznek az öreg kontinensnél.
Az említett országok már most is meghatározó játékosai az agrártermékek piacának. Ezt igazolták a két héttel ezelőtti események, amikor a gyengébb orosz búzatermés hírére egyik napról a másikra 13 havi csúcsra szökkent a chicagói tőzsdén a kenyérgabona ára. Oroszország 10 évvel ezelőtt még jelentéktelen búzaexportőrnek számított, ma viszont az a legfőbb gondja, hogy miként építse ki minél előbb az infrastruktúráját, Fekete-tengeri kikötői ugyanis „csak” évi 18 millió tonna gabona kiszállítását teszik számára lehetővé. (Az idei szerbiai búzatermést a derűlátók 1,7 millió tonnára becsülik.) Kínában az idén várhatóan 115 millió tonna kenyérgabonát takarítanak be, Oroszországban pedig 85 millió tonnát.
Hol áll Szerbia ebben a kíméletlen piaci versenyben? Ha az előbb Európára azt mondtuk, hogy öregesen lépked, hát akkor a szerbiai agráriumra azt kell mondanunk, hogy vénember módjára araszol. Így pedig nehéz lesz Európát utolérni! Néhány elgondolkodtató adat ezzel kapcsolatban: nálunk egy földműves átlagosan 18 fogyasztót lát el élelemmel, Németországban 150-et. A nyolc év alatt, amióta az EU meghatározta ezt a kvótát, egyetlen alkalommal sem sikerül teljesítenünk a 8700 tonna marhahús kiszállítását. Igaz, a múlt évben volt egy a médiában hatalmas sikerként bemutatott eredményünk is: (a sor legvégén) sikerült bekerülnünk a világ 10 legnagyobb kukoricaexportőre közé. Valójában ez az adat is a szegénységi bizonyítványunkhoz tartozik: azért szállíthatunk ki ennyi kukoricát, mert a tönk szélére juttattuk a mezőgazdaság húzóerejét, az állattenyésztést. Fejlett állattenyésztés nélkül pedig nem is reménykedhetünk a fölzárkózásban.
A BRIC-országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – nemcsak a mezőgazdasági termelésnövekedésben számítanak éllovasnak, hanem a gazdasági fejlődés üteme tekintetében is. A Goldman Sachs globális pénzügyi befektetési csoport egyik előrejelzésében úgy vélekedik, hogy 2050-re a BRIC-országok a világ legerősebb gazdaságai között lesznek. E prognózis szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) értékében negyven év múlva – kétszeresen akkora jövedelemmel – Kína már messze megelőzi a trónusról letaszított, a második helyért Indiával versengő Egyesült Államokat. A jelenlegi második helyezett Japán, Indonézia után a nyolcadik helyre csúszik vissza, előttük a sorban a másik két BRIC-ország és Mexikó áll majd a sokak által vitatott előrejelzés szerint. |
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
