Limbo

A Limbo egy hangulatos, fekete-fehér játék. Az Xbox Live Arcade szolgáltatáson keresztül érhető el, és pompásan néz ki. Ezt bármelyik játékkép elárulja, és amikor kezünkbe vesszük, akkor sem csalódunk. A fejlesztőknek, a Playdead csapatának művészeti kivitelezése szép és konzisztens – mintha egy kelet-európai rövid animációs filmet néznénk ködösített üvegen keresztül. A játék igazi sikerét viszont annak a tudata adja, hogy a kinézet nem minden.
A kreativitás korlátok között fejlődik, és a Limbo szigorú az önként kijelölt korlátaival. Nincsenek színek, nincsen dialógus, minimális a zene, nincsenek átvezető jelenetek, életerő-mércék, vagy más zavarok a képernyőn. Nem várható el azonban, hogy a korlátok maguktól mesterművet alkossanak. A fölösleg eltávolítása után az a feladat, hogy a megmaradt elemeket a lehető legmeggyőzőbben használják fel. A Limbónak ez sikerült. A játék visszavesz a halló és látószerveink túlterheléséből, teret adva így a belső érzéseinknek, a részvétnek, a sebezhetőségnek, a csodálatnak.

Egy kisfiút irányítunk, aki a kétdimenziós világban erdőn, elhagyott városon és romos gyáron keresztül utazik. A Microsoft marketingesei ennél többet írnak a játék bemutatójában, de ennél több nem kell. Ennyit mutat a játék, az összes többit mi képzeljük mellé. Kevés ellenfél áll csak az utunkban (legalábbis, kevés látható ellenfél), a kihívás így a képrejtvények megoldása felé tolódik el. Ugranunk, tologatnunk, kapcsolnunk kell néha. A feladványok remekül felnagyítják ezeket az egyszerű képességeket, amikor hatalmas pókot gáncsolunk el, vagy amikor a gravitáció irányát fordítjuk javunkra.
A játékban ütemesen haladunk előre, igaz ez csak annyiban lényeges, hogy nem akadunk el sehol. A megoldó kulcsra mindig rálelünk, egyik rejtvény sem különösebben nehéz, vagy könnyű, a Limbo tiszta és tömör vizuális nyelvezetének. Sűrűn ment a játék, hogy tévedéseink után minél kevesebbet kelljen újrajátszani, és az elhalálozás nem jár következményekkel. De attól még nem jelentőség nélküli. Minden halált két másodperc csend követ. Hamarosan újrakezdjük, és továbbjutunk, de az a kicsi lény megérdemli a részvét pillanatát.

A játék nem áll össze egy nagy képpé, nincs összefüggő történet, és nincs benne főgonosz. Minden feladatnak saját története van – amit a játékos magának rak össze a látottakból. Az akadályok nem véletlenszerűen vannak elszórva, a szándékosság felsejlik a környezetből, vagy csak a bomló világ részei, mint a hotel nagy neonreklámjának a H betűje, ami pusztító elektromosságtól zizeg.
A harmadik fejezet egy kicsit kiábrándít ebből a világból. A gyárban körfűrészek és fénykapcsolású gépfegyverekből állítottak csapdákat, amik általános videojáték-elemek, de a Limbo az első két fejezetben sikeresen kiküszöbölte a használatukat. Az életre kelt üzem disszonáns kivétel azok után. Ennek ellenére le fog bennünket kötni a játék a röpke három órája alatt, és gyönyörűen csendes véget ér.

A Limbo nem fog működni, ha nem képes megérinteni lelkünket, de az első pillanatoktól fogva mindent elkövet, hogy ez megtörténjen,. Megnyomjuk az ugrást, meglendül a kisfiú, majd lágyan megrezdül a tapipad motorja. Akkor, amikor földet ér a karakter. Gyengéden jelez nekünk a játék, hogy az ott, a képernyőn, az nem egy futurisztikus robot, vagy egy génmanipulált sün, hanem egy kisember, és amikor talppal a földre esik, azt bizony megérzi. Ez a Limbo, egy játék, amiben nagyon kevés ember van, de annál több emberiesség.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.