Zavaros vizek és rendezett szigetek

Az internetes megjelenésnek úgymond nincsenek szabályai, tulajdonképpen csak technológiai követelményei vannak. Azt is mondhatjuk, hogy onnantól kezdve, hogy valaki technológiailag képes arra, hogy bekapcsolódjon ebbe a világméretű vérkeringésbe, bármit csinálhat. Az internetes megjelnésnek konvenciói, ajánlásai vannak. Ezen ajánlások jó részét egy független webes konzorcium a W3C teszi meg és mindezt azért, hogy a neten fellelhető információk értelmezhető és áttekinthető módon jelenjenek meg.

„A World Wide Web Consortium (W3C) egyik fő célja a világszerte működő irodáinak megnyitásával az, hogy minél szélesebb körhöz eljussanak fejlesztései, újdonságai, illetve hogy minél szélesebb szakmai kört bevonhasson az ezeket megteremtő munkálatokba, hogy kiaknázhassuk a Web összes lehetőségét az információs fórumok, a kereskedelem, a kommunikáció és a kollektív tudás terén egyaránt.” http://www.w3c.hu/forditasok/

De ugyanúgy fontos ajánlásokat fogalmaznak meg a mindig etikai kódexxekkel operáló BBC munkatársai a legújabb nagyratörő című „A új globális vizális nyelv a BBC digitális szolgáltatásaihoz” dolgozatukkal: A new global visual language for the BBC's digital services http://www.bbc.co.uk/blogs/bbcinternet/2010/02/a_new_global_visual_language_f.html

http://www.bbc.co.uk/blogs/bbcinternet/img/2-Wall-of-shame.jpg

Több professzionális fejlesztő és keresőcég is ugyanígy tesz, pl. a Google, Yahoo, Oracle, stb.

Azon felül, hogy ezen globális szervezetek/cégek tartalmi és formai ajánlásokat tesznek, programnyelveket is fejlesztenek. Az egyik legnagyobb sikerű, az internetes megjelenést alapjaiban irányító nyelvet a HTML-t például több verzión keresztül fejlesztették úgy, hogy ebbe beleszóltak a népszerű kliensoldali programok, böngészők is, mint pl. az Internet Exlporer, Netscape, Firefox, az Opera, a Safari vagy épp a Chrome (újabban). A legnépszerűbb programnyelvek az internetes kommunikációban a HTML, CSS, PHP, JS, AS és a .NET. Ez természetesen Vajdaságra is jellemző, de ami még inkább jellemző, hogy a honlapok többsége nem is közvetlenül programnyelvekre épít, hanem már meglévő platformokra, így pl a legnépszerűbbek a PHP alapú portálok: Drupal, Joomla és a Wordpress. Ez több szempontból jó, de főként abban segít, hogy könnyen kapcsolódhatunk egy konvencionális tartalommegosztáshoz, ugyanis ezen platformok már jókora utat tettek meg az internetes szabványrengetegben. A nagy igyekezettel barkácsolt honlapok ehhez képest egy jókora hátránnyal indítanak, előnyük csak annyi, hogy az itteni fejlesztők képességeit edzi. Említésre méltóak viszont azon vajdasági magyar törekvések, amelyek saját fejlesztéseikben is felzárkóztak a nemzetközi konvenciókhoz, trendekhez és piaci igényekhez, úgy mint pl. a CarrotCMS, GASsoftwares vagy az interFEX.

A már meglévő platformokra épülő oldalak közül kiemelhetjük a legforgalmasabbakat:

• Vajdaság Portál (Drupal)

• Magyarkanizsa község hivatalos honlapja (Drupal)

• Vajdaság enciklopédiája (WikiMedia)

Vajdasági fejlesztésű platformmal rendelkező legforgalmasabb oldalak pedig:

• VajdaságMa (unitgraphics)

• MagyarSzó (interFEX)

• PannonRTV (Saját fejlesztésű CMS)

Elmondhatjuk tehát, hogy egy sokszínű, talán inkább tarka-barka képet látunk, ha technikaliag vizsgáljuk a vajdasági magyar honlapokat. Mindebből leszűrhetjük, hogy az üzleti és a közszolgálati (támogatott) szférában sincs egyfajta tervszerű építkezés valamint következetes, konvencionális megjelenítési etika. A zavaros vizek és rendezett szigetek világa még jelenleg a vajdasági magyar web.