ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
A szerbiai Alkotmánybíróság tegnap a vámszervek és szabálysértési bíróságok közötti illetékességi kérdésekkel foglalkozott. Az elmúlt három hónapban több mint 250 ilyen jellegű ügyet kézbesítettek az Alkotmánybíróságnak.
SIMEON
A Simeon Vilovski szerzetes elleni eljárás nem más, mint vallási és politikai üldözés, jelentette ki Branislav Tapušković védőügyvéd.
A szerb igazságügyi minisztériumot tegnap délutánig nem értesítették arról, hogy Bogoljub Karić üzletember politikai menedékjogot kapott volna Oroszországban – jelentette ki Slobodan Homen államtitkár.
A községi képviselő-testület egyhangú szavazással döntött a többi városi díj odaítéléséről is
Skrabány Viktor óbecsei festőművész lesz a község első díszpolgára – egyhangúlag döntöttek erről az óbecsei községi képviselő-testület tegnapi ülésén a képviselők. Ezt a díjat ötévente fogják odaítélni, évente kapnak azonban elismerést olyan személyek és szervezetek, akik vagy amelyek jelentőset alkottak a gazdaságban, a tudományban, a művészetekben vagy más téren.
A rendőrség tíz társával együtt letartóztatta Rade Perićet, a tartományi nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap orvosszakértőjét. Az őrizetbe vett személyek a gyanú szerint a rokkantsági nyugdíjak törvénytelen jóváhagyásával visszaéltek hivatali helyzetükkel, kenőpénzt adtak, illetve fogadtak el.
A szerb kormány szeptemberben határozatot fogadtatna el az ENSZ Közgyűlésével
Dušan Bataković, a szerbiai jogászcsoport vezetője: Szerbia csupán jogi vereséget szenvedett (Beta fotó)Kimértség és vitakészség jellemezte a hétfői belgrádi parlamenti ülést, amelyen a hágai Nemzetközi Bíróság múlt heti tanácsadó véleményezése kapcsán megírt döntésről vitáztak a képviselők. Annak ellenére, hogy az ellenzék jelen esetben sem kerülgette a forró kását – nem hagyta kritika nélkül a kormány eddigi törekvéseit a koszovói kérdés megoldását illetően, és a felelősök lemondását is megemlítette –, meglepő módon sokan döntöttek úgy, hogy támogatni fogják a kormány által beterjesztett határozatot.
Dühítő, felfoghatatlan, hogy az emberek többsége milyen végtelen közönnyel viseltetik a bajba jutottak irányába, még véletlenül sem érzi úgy, hogy az ő dolga a segítségnyújtás. A legfrissebb példa: a belgrádi városi buszban utazók közül akkor sem hívta mobiltelefonon senki a rendőrséget, a mentőket, amikor a közismert újságírót vasdoronggal brutálisan összeverő támadók már messze jártak.
Žarko Trebješanin: Ha a szabad és kritikus gondolkodást pofonokkal fojtják el, akkor a totalitarizmus legsötétebb korszaka kezdődik el
A tömegközlekedésben sem lehetünk biztonságban (Illusztráció)Amikor szombat éjszaka Zimonyban a városi autóbuszon eddig két ismeretlen, arcát csuklya mögé rejtő fiatalember vasdorongokkal összeverte Teofil Pančićot, a Vreme szerb nyelvű hetilap újságíróját, a teli autóbuszból senki sem sietett az áldozat segítségére. Egy idő után nemcs ak az elkövetők menekültek el, hanem az utasok is elhagyták a tetthelyet, így nem tudtak tanúként adatokkal szolgálni a helyszínre érkező rendőröknek. A rendőrséget egyébként szintén magának Pančićnak kellett kihívnia, sem az utasok, sem a sofőr nem tette ezt meg. Felmerül a kérdés, hogy valóban ennyire elhidegült volna a szerbiai társadalom? Ennyire érdektelenek vagyunk, ha szemünk láttára bántalmaznak egy másik embert? A témával kapcsolatban felmerülő kérdésekről prof. dr. Žarko Trebješanin pszichológussal , többkötetes szerzővel, a Belgrádi Egyetem Gyógypedagógia Karának tanárával beszélgettünk.
