V. László magyar király hatalomra kerülése után nevében több főúr is nagy területeket hasított ki magának az országból. Ellenük a magyar országgyűlés Hunyadi Jánost főkapitánnyá választotta. A belső viszályok ellenére az országra nézve legfőbb veszélyt mégis az egyre gyakrabban ismétlődő és egyre sikeresebb török támadások jelentették.
Hunyadi úgy gondolta, hogy a törököt Magyarország egyedül aligha győzheti le.
Szövetségesként a szomszéd szerbeket akarta megnyerni. Uralkodójuk nem bízott Hunyadiban, de a török szultántól is félt. A főkapitány ezután az albánok vitézségét hívta segítségül: szövetséget kötött a legendás Szkander béggel (egyébként róla nevezték el a világhírnévnek örvendő albán konyakot). A két sereg egyesülése azonban nem sikerült, mert a szerb uralkodó elárulta a tervet a szultánnak. A török az egyedül maradt Hunyadi seregét 1448-ban, Rigómezőn (Koszovó) le tudta győzni.
Rigómező után a török sereg már Magyarországot fenyegette. A támadás útvonala a Duna mellett vezetett. Az ország fővárosa, Buda felé vezető úton azonban több vár állta el az utat. A legfontosabb Nándorfehérvár volt (a mai Belgrád).
1453-ban a török sereg elfoglalta Európa kapuját, Konstantinápolyt (a mai Isztambult), az akkori világ legnagyobb városát. Európán a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a törököket nem lehet legyőzni. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Igyekezett a többi keresztény uralkodót is rábírni a segítségre, de nem sok sikerrel. A katolikus egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. Erre a déli harangszó emlékezteti a híveket. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodalmat. Magyarországra küldte Kapisztrán Szent János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységet komolyan vevő ágának volt tagja. A nép által barátoknak nevezett szerzetesek egyszerű szavakkal beszéltek. Szemben a főpapokkal, életük olyan egyszerű volt, mint a népé. Kapisztrán János a kor egyik legjobb szónoka is volt. Magyarul nem tudott, de beszédei fordításban is fellelkesítették az embereket.
1456. június elején Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. Mintegy 150000 török és 300 ágyú nézett szemben a védő magyarokkal. A Duna felől pedig 200 tengeri gálya támadta a várat, ahol mindössze 10000 védő állta az ostromot. A török tüzérek, akik között több keresztény zsoldos is volt, gyorsan szétlőtték a falakat. A védők reménytelen helyzetbe kerültek, de mégis utolsó leheletükig harcoltak. Jó példa erre Dugovics Titusz hőstette, aki a döntő rohamban úgy akadályozta meg a török lobogó kitűzését, hogy a török zászlóst átölelve a mélybe vetette magát!
Közben Hunyadi és Kapisztrán közeledett a felmentő sereggel, viszont a török hajók miatt az sem volt biztos, hogy be tudnak majd jutni az erődbe. Az első reménysugarat a keresztény seregek számára a Dunán vívott harc sikere jelentette. Noha a magyar és a szerb naszádok sokkal kisebbek voltak, mint a törökök hajói, ez most kivételesen előnyükre vált. Az ellenfél nehéz, tengeri(!) gályáit fürgén vették körül, közel ötórás harc után legyőzték őket, s a keresztesek bejutottak a várba. Másnap a törökök rohamot indítottak, sikerült feljutniuk a falak romjaira, de éjjelre Hunyadiék kiszorították őket. Másnap, 1456. július 22-én Kapisztrán parancsára ellentámadásba lendültek a keresztesek (elsősorban magyarok és szerbek), ami annyira meglepte a törököket, hogy menekülésre kényszerültek. Így Nándorfehérvár felszabadult, s több évtizedre sikerült elvenni a törökök kedvét az újabb európai előrenyomulástól…
A világraszóló győzelem után két héttel a két hős törökverő, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János járványban meghalt…
Kedves Ferenc, én sose voltam senki Misikéje, de látom a tények megállapítása önnek túl nehéz műfaj, de ha Misike az ön alteregója akivel vitázik, akkor bocsi . . .
Ha ezen egyszerű dolgokon se tud elmenni, akkor ön egy sajnálni való tőrténészke :)))
Pedig a szerb logikában ”jedan naš jedan njihov ” az nem vesztesség. Itt meg ”dva njihov, jedan naš “ és vesztességnek hívják. Misikém most már hagylak, mert látom hogy sok helyesírási hibát követtél el, de azért nekem mondod hogy is-is. Más szemében a szálkát is meglátod, de a sajátodban még a gerendát sem.
No akkor most kivel vitázik ? Higgye el nem én írtam azokat a sorokat amit most is idézett.
Különben követve az ön logikáját, szerintem nem negatív, csak tények állása, mert ugye az össz túlélők száma a vesztességekkel arányban határozza meg az értékelést.
Senki se beszált Hunyadirók negatívan, csak ön. ::)9„Страдао као Јанко на Косову“, која се односи на тежак пораз који су Османлије нанеле Хуњадијевим снагама. A török vesztessége 34 ezer harcos a magyaroké pedig 17 ezer.Ez kinek akkor a nagy vesztessége? Ez nem negativ?
Senki se beszált Hunyadirók negatívan, csak ön. ::)9
Egyre kérném, ha nem embervadászattal foglalkozna, hanem tények megértésével, SOKKAL többre vihetné, mint hogy csak mások hangosbeszélője legyen . . .
Nincs itt semmi útálatról való szó, csak az igazságról. Csak annyit adok még hozzá, ne próbálja senki lekicsinyíteni Hunyadi érdemeit, mint az az olasz Capistrano aki magának akarta sajátítani a Nándorfehérvári diadalt. A magyar nép büszke lehet fiára.
és ne feledja, hogy aprónak tűnő politikai hibák szokták a legnagyobb káros következményeket előidézni ( Kosuth esete a kisebbségi delegécióval is azt tette )
és mindig az előzmények hatnak ki a jövő eseményeire, és ki ezt nem érti sose lersz se jó politikus, se hadvezér se oktató, csak egy szolga marad. . . de azok is kellenek
is - is, Olvassa át már végre ön a Nagy Lajos pályafutását a Balkánon, hogy megtudja érteni miért utálták meg őket a Bolgárok, Románok, Szerbek is.. A túlbuzgó hittérítés és az agysózás ( mint amit ön produkál ) kontra eredményeket szűlt mindig és mindenkinél
Ön is sok társa a Trianon miatt utálják a Szerbeket ? vagy a mai Koszovói eset miatt ?
Ön szerint akkor Brankovity György,Nagy Lajos miatt szövetkezett a törökkel, és nem azért mert elvették a szegedi birtokait, ahova tudott volna menekülni a török bosszú elöl. De olvassa csak el az ankarai csatát is, ahol a szerb királynő a török szultánné is, Olivéra és bátya Lázárevity Stevan despota, ott harcoltak 20 ezer szerb moráviai harcossal, Timur Lenke ellen, a törökök oldalán. Talán ezt is nagy Lajos miatt tették?
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
