Ezernégyszázötvenhat – Nándorfehérvár
Hunyadi úgy gondolta, hogy a törököt Magyarország egyedül aligha győzheti le.Szövetségesként a szomszéd szerbeket akarta megnyerni. Uralkodójuk nem bízott Hunyadiban, de a török szultántól is félt. A főkapitány ezután az albánok vitézségét hívta segítségül: szövetséget kötött a legendás Szkander béggel (egyébként róla nevezték el a világhírnévnek örvendő albán konyakot). A két sereg egyesülése azonban nem sikerült, mert a szerb uralkodó elárulta a tervet a szultánnak. A török az egyedül maradt Hunyadi seregét 1448-ban, Rigómezőn (Koszovó) le tudta győzni. Rigómező után a török sereg már Magyarországot fenyegette. A támadás útvonala a Duna mellett vezetett. Az ország fővárosa, Buda felé vezető úton azonban több vár állta el az utat. A legfontosabb Nándorfehérvár volt (a mai Belgrád). 1453-ban a török sereg elfoglalta Európa kapuját, Konstantinápolyt (a mai Isztambult), az akkori világ legnagyobb városát. Európán a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a törököket nem lehet legyőzni. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Igyekezett a többi keresztény uralkodót is rábírni a segítségre, de nem sok sikerrel. A katolikus egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. Erre a déli harangszó emlékezteti a híveket. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodalmat. Magyarországra küldte Kapisztrán Szent János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységet komolyan vevő ágának volt tagja. A nép által barátoknak nevezett szerzetesek egyszerű szavakkal beszéltek. Szemben a főpapokkal, életük olyan egyszerű volt, mint a népé. Kapisztrán János a kor egyik legjobb szónoka is volt. Magyarul nem tudott, de beszédei fordításban is fellelkesítették az embereket. 1456. június elején Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. Mintegy 150000 török és 300 ágyú nézett szemben a védő magyarokkal. A Duna felől pedig 200 tengeri gálya támadta a várat, ahol mindössze 10000 védő állta az ostromot. A török tüzérek, akik között több keresztény zsoldos is volt, gyorsan szétlőtték a falakat. A védők reménytelen helyzetbe kerültek, de mégis utolsó leheletükig harcoltak. Jó példa erre Dugovics Titusz hőstette, aki a döntő rohamban úgy akadályozta meg a török lobogó kitűzését, hogy a török zászlóst átölelve a mélybe vetette magát! Közben Hunyadi és Kapisztrán közeledett a felmentő sereggel, viszont a török hajók miatt az sem volt biztos, hogy be tudnak majd jutni az erődbe. Az első reménysugarat a keresztény seregek számára a Dunán vívott harc sikere jelentette. Noha a magyar és a szerb naszádok sokkal kisebbek voltak, mint a törökök hajói, ez most kivételesen előnyükre vált. Az ellenfél nehéz, tengeri(!) gályáit fürgén vették körül, közel ötórás harc után legyőzték őket, s a keresztesek bejutottak a várba. Másnap a törökök rohamot indítottak, sikerült feljutniuk a falak romjaira, de éjjelre Hunyadiék kiszorították őket. Másnap, 1456. július 22-én Kapisztrán parancsára ellentámadásba lendültek a keresztesek (elsősorban magyarok és szerbek), ami annyira meglepte a törököket, hogy menekülésre kényszerültek. Így Nándorfehérvár felszabadult, s több évtizedre sikerült elvenni a törökök kedvét az újabb európai előrenyomulástól… A világraszóló győzelem után két héttel a két hős törökverő, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János járványban meghalt…Hozzászólások
Kedves Ferenc, én sose voltam senki Misikéje, de látom a tények megállapítása önnek túl nehéz műfaj, de ha Misike az ön alteregója akivel vitázik, akkor bocsi . . .
Ha ezen egyszerű dolgokon se tud elmenni, akkor ön egy sajnálni való tőrténészke :)))
Pedig a szerb logikában ”jedan naš jedan njihov ” az nem vesztesség. Itt meg ”dva njihov, jedan naš “ és vesztességnek hívják. Misikém most már hagylak, mert látom hogy sok helyesírási hibát követtél el, de azért nekem mondod hogy is-is. Más szemében a szálkát is meglátod, de a sajátodban még a gerendát sem.
No akkor most kivel vitázik ? Higgye el nem én írtam azokat a sorokat amit most is idézett.
Különben követve az ön logikáját, szerintem nem negatív, csak tények állása, mert ugye az össz túlélők száma a vesztességekkel arányban határozza meg az értékelést.
Senki se beszált Hunyadirók negatívan, csak ön. ::)9„Страдао као Јанко на Косову“, која се односи на тежак пораз који су Османлије нанеле Хуњадијевим снагама. A török vesztessége 34 ezer harcos a magyaroké pedig 17 ezer.Ez kinek akkor a nagy vesztessége? Ez nem negativ?
Senki se beszált Hunyadirók negatívan, csak ön. ::)9
Egyre kérném, ha nem embervadászattal foglalkozna, hanem tények megértésével, SOKKAL többre vihetné, mint hogy csak mások hangosbeszélője legyen . . .
Nincs itt semmi útálatról való szó, csak az igazságról. Csak annyit adok még hozzá, ne próbálja senki lekicsinyíteni Hunyadi érdemeit, mint az az olasz Capistrano aki magának akarta sajátítani a Nándorfehérvári diadalt. A magyar nép büszke lehet fiára.
és ne feledja, hogy aprónak tűnő politikai hibák szokták a legnagyobb káros következményeket előidézni ( Kosuth esete a kisebbségi delegécióval is azt tette )
és mindig az előzmények hatnak ki a jövő eseményeire, és ki ezt nem érti sose lersz se jó politikus, se hadvezér se oktató, csak egy szolga marad. . . de azok is kellenek
is - is, Olvassa át már végre ön a Nagy Lajos pályafutását a Balkánon, hogy megtudja érteni miért utálták meg őket a Bolgárok, Románok, Szerbek is.. A túlbuzgó hittérítés és az agysózás ( mint amit ön produkál ) kontra eredményeket szűlt mindig és mindenkinél
Ön is sok társa a Trianon miatt utálják a Szerbeket ? vagy a mai Koszovói eset miatt ?
Ön szerint akkor Brankovity György,Nagy Lajos miatt szövetkezett a törökkel, és nem azért mert elvették a szegedi birtokait, ahova tudott volna menekülni a török bosszú elöl. De olvassa csak el az ankarai csatát is, ahol a szerb királynő a török szultánné is, Olivéra és bátya Lázárevity Stevan despota, ott harcoltak 20 ezer szerb moráviai harcossal, Timur Lenke ellen, a törökök oldalán. Talán ezt is nagy Lajos miatt tették?
Kedves Ferenc, ha önnél az a logikus, hogy a holnap megtörténtek miatt volt valami úgy tavaly előtt ( visszahatású sorrend ) ám legyen, de ne kekeckedjen vele.
Olvassa át újra, mig meg nem érti a leírtakat, melyet átmásoltam mint más ide illő és meghatározó véleményét az ok okozat könnyebb megértése érdekében.
De , ha Nagy Lajos nem lett volna olyan, amilyen volt, akkor nem gerjesztett volna évszázados gyülölködést a magyar korona ellen, és nem szövetkeztek volna még a Törökkel is ellenük. De látom, hogy ön magoló létére, ezt képtelen megérteni.
#18, Mindent össze kevertél, I Nagy Lajos a 14-ik században élt semmi köze a 15-ik században történt csatákhoz és ostromokhoz. Elöször is Hunyadi azért vesztette el a II Rigómezei csatát, mert Gy. Brankovity elárulta a töröknek Hunyadi terveit, és seregei megtámadták az albán seregeket, ezért nem tudtak az albánokkal egyesülni a török ellen.Itt van a Wikipediaból az írás ”The Albanian leader Skanderbeg and his troops moved to join the Hungarian coalition but they were intercepted and attacked by the Ottoman vassal Đurađ Branković of Serbia, and delayed from reaching the battlefield.Ha Brankovity és Hunyadimeg tudtak volna egyezni, akkor a törökök elvesztették volna a csatát. Brankovity a szegedi birtokait amit elvettek tőle, fújt Hunyadira, és persze azt is akarta hogy ő legyen a vezér és nem Hunyadi aki sokkal alacsonyabb is volt nála. Misikém még sokat kell hogy olvassál, és tanulj míg velem ebben egyenlő leszel. Ajánlom még az ankarai csatát is, ott megláthatod hogy a szerb írásban mennyire lekicsinyítették részvételüket. A szerb és a török olyan szövetségben voltak, mint a magyar meg a horvát, azzal a külömbséggel hogy a magyar nem háborüval kötött szövetséget a horváttal.
Egy kis gondolkodtató :http://toriblog.blog.hu/2008/02/23/a_szerbek_rovid_tortenete
A másik érdekes elem a szerb-oszmán és a magyar-oszmán harcok közötti párhuzam. Kísérteties a hasonlóság. A kezdeti török támadások utáni ellentámadási kísérletek, amelyek egy nagy vereséggel zárulnak le (maricai csata 1371, ill. második rigómezei csata 1448), a sorsfordító ütközet, ahol elesik a király (első rigómezei ütközet 1389, ill. Mohács 1526), a kettő között néhány fontos győzelem (Pločniki csata 1386, vagy Nándorfehérvár 1456), a döntő vereség után függőségi viszonyba kerülés (Szerbia magyar, Magyarország Habsburg), a feudális urak közötti megosztottság, stb. Lényegében mindkét állam nagyon hasonló módon bukott el.
#17 úgy tűnik önben a sok nem egészen jól megrágott adat összekeveredett, és már a korrendi sorrend és a nevek is más értelmet kaptak. Olvassa át újra értelmesebben a kór főbb jellemeit : -http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_király, és vegye észre, hogy az mind a Rigó mezei csaták előtt vala
”12, de ugyan mik lehettek az előzmények ? Sőt évszázados távlatban ? Talán, az hogy -Lajos király balkáni hadjáratai miatt nőtt a szerbekben és a bolgárokban a török felé való közeledés.” Teljesen téves értelmezés Misikém, mert már a maricai csata után a szerbek a török oldalán harcoltak, és a rigómezei csata után, Bajazit, Murát szultán fia elvette Olivérát akinek apját Lázár fejedelmet a rigómezön lefejeztette. Ezzel aztán a többi szerb fejedelem is a török oldalán harcolt. Rovinnál a románok ellen, ahol a szerbek elvesztették kralyevity Márkót majd utána az ankarai csatában ahol 20 ezer szerb harcolt a török oldalán, a Bajazit szultánjukat is elvesztették. A szerbek nem nagyon dicsekedhetnek a történelmükkel, mert legtöbbször a török oldalán harcoltak.
#15, IGAZA LEHET,TALÁN MERT AZ ŐSEINK, mint a szerbek se, NEM IGEN ISMERTÉK A VALÓS EGYÜTTMŰKÜDÉS ALAPJAIT, Ők vagy legyőztek akit bírtak, vagy meggyőzték őket a vazalságra. Ma se nincsen ez másként (= voljem ili kolyem )
Pedig volt a magyaroknak és a szerbeknek egy közös nagy élményük. A Kenyérmezei csatánál együtt verték vissza a törököket. Óriási ütközet volt, ahol nagy erők csaptak össze. Hatalmas mind két fél számára nagy vérveszteséggel járó csatát a magyarok nyerték szerb segítséggel. A Dél-Erdélyben lévő kárpátok lábainál lévő sík vidéket ma is Kenyérmezőnek hívják. De több közös történelmi együttműködésről nem tudok.
#12, de ugyan mik lehettek az előzmények ? Sőt évszázados távlatban ? Talán, az hogy -Lajos király balkáni hadjáratai miatt nőtt a szerbekben és a bolgárokban a török felé való közeledés.-A hittérítések miatt alapos okuk volt rá, de hosszú távon IGAZ súlyos következményekkel járt a Balkánra nézve egész a20. századigtartó török uralom. ?!!!
A téves politizálás mindig is visszaütött, de ezen már változtatni nem lehet.
Jelentős győzelem volt valóban. Pár évtizedre megakasztotta a török előre haladását Európa közepe felé. Majd csak Szulejmán szultán tudott sikerrel támadni, de ő is csak úgy, hogy a magyar királyság jócskán meggyöngült a Hunyadi-család utáni esztendőkben.
Rudolf #11. Még ha csak elárulta volna az haggyán lenne, hanem még mint hűséges szolgája a szultánnak, csapatokat is küldött hogy feltartja az albánokat, hogy ne tudjonak Hunyadi segítségere menni.
Azt hogy a török ellen ki védte meg Nándorfehérvárát, még véletlenül se említik, nehogy a magyorok elismerést kapjonak.
"A két sereg egyesülése azonban nem sikerült, mert a SZERB uralkodó elárulta a tervet a szultánnak." !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
