Indul az uborkaszezon

A paraszti gazdálkodás feledésbe merült eszközei

A tudomány, a művelődés és a gasztronómiával fűszerezett idegenforgalom jellemzi a rendezvényt, melynek gazdasági hozadéka a hazai konzervipar érdekeltsége és a külföldi feldolgozók érdeklődése. Már az 1960-as években vagonos tételekben szállították az igényes nyugat-európai piacra a friss konzervuborkát, ami a későbbiek során legfeljebb feldolgozott állapotban került külföldre.

Sterbik István: A minőségi szabványok alkalmazásával biztos piaca lesz termékeinknek

Nem könnyű piacot szerezni, még nehezebb visszaszerezni, tudják ezt a péterrévei termelésszervezők is, éppen ezért került előtérbe az ellenőrzött termelés, a kiváló minőségű termény előállításának követelménye, ami nem maradt figyelmen kívül, hiszen az Uborkanapon a tartományi mezőgazdasági titkárság és a Szerbiai Szövetkezeti Szövetség is a legmagasabb szinten képviseltette magát, de a tudomány és a szakma – bár ez utóbbi szerényebben – sem maradt távol. Sterbik István, a Tisza Földműves Szövetkezet igazgatója a vendégeket és a szaktanácskozás résztvevőit üdvözölve a szövetkezet fejlesztési terveit és termelésszervező szerepét hangsúlyozta, rámutatva, hogy a zöldségnövény-termesztés, ezen belül az uborkatermesztés – az állattenyésztés mellett, amikor is évente 12 000 hízott sertést és 2000 növendékmarhát biztosított a falu – mindig is gyújtópontban állt, s tudatában vannak, hogy a kiélezett versengésben csak a jó minőségű termékeknek van piaca.

– A HACCP minőségi rendszer alkalmazását bizonyító tanúsítvány megszerzésével igazoljuk, hogy a termelés ellenőrzött körülmények közepette történik, az egészségre ártalmatlan termék kerül a fogyasztó asztalára, s ez szavatol biztos értékesítési lehetőséget. Az uborkán kívül más zöldségnövények és a gabona termelésében is igyekszünk bevezetni az idevágó ISO szabványt, ami biztos belépőt jelenthet a külföldi piacra. A minőségen felül mennyiségeket is biztosítanunk kell, ezért próbáljuk tömöríteni gazdáinkat, s egy napon együttesen fölkínálni a megtermelt gabonát, zöldségféléket – domborította ki Sterbik István.

Dr. Vladan Marković: Jobban ki kellene használni természeti adottságainkat a zöldségnövény-termesztésben

– Péterréve határának mikroklímája és termőtalaja ideális a zöldségnövény-termesztésre, fokozottabban kellene kihasználni a természeti adottságokat a vetésterület növelésére, s a nyersanyagtermelésről fokozatosan áttérni a feldolgozásra, elgondolkozni a földrajzi eredetvédelem megszerzésén – nyilatkozta dr. Vladan Marković, aki élvezetes előadást tartott az uborka több mint 10 000 éves eredetéről, felhasználásáról az élelmiszer- és a gyógyszeriparban. Elgondolkoztató adat, mely szerint világviszonylatban több mint 2,5 millió hektáron termesztik e fontos zöldségnövényt, nagyobb területen, mint a burgonyát! A káliumban, foszforban, vitaminokban gazdag uborkának, egyébként a legkisebb energiatartalmú zöldségnövénynek kifejezett a gyógyhatása, amit a régi rómaiak is tudtak, s meglehet, hogy Tibériusz ezért fogyasztott naponta friss uborkát.

Dr. Žarko Ilin egyetemi tanár az új termesztési technológiákat ismertetve párhuzamot vont a hazai és a németországi terméseredmények között, kidomborítva:

Dr. Žarko Ilin: Ha lépést akarunk tartani Európával, korszerű termelési technológiát kell alkalmaznunk

– Mindkét esetben a síkművelési termesztést alkalmazzák, de a szerbiai, a vajdasági átlaghozam 15–20 tonna hektáronként, amit mindössze 40 napig tartó szürettel valósítanak meg, míg Németországban 110 tonna termést takarítanak be a 110 napos uborkaszüret idején. Az sem mellékes, hogy a talajtakaráson és a tápoldatozáson felül az agroteksztillel történő növénytakarást is alkalmazzák, míg termelőink esetleg lombtrágyázással serkentik a termésképződést – hangsúlyozta dr. Ilin. Arra is rámutatott, hogy a fejlett mezőgazdaságú országokban lassan háttérbe szorul a helyrevetés, inkább a palántáról történő termelést szorgalmazzák, ami jobb erőnlétet, betegségekkel szembeni ellenálló képességet és korábbi szüretet szavatol.

Molnár János: Nyereséges az uborkatermesztés

– Távol vagyunk ettől a tőkeigényes technológiától és hozamoktól, be kell érnünk a szerényebb ráfordítással is, így pl. a talajtakarással, amit az idén alkalmazok első ízben parcellámon. A kelés gyorsabb volt a fekete fólia alatt fölmelegedett talajon, s a gyomosodást szinte teljesen kiküszöböltük, tiszta, nagyon jó minőségű uborkát szüretelünk – mondja Molnár János, akinek 20 holdas gazdaságából 4 holdnyit foglalnak el a zöldségnövények. – A kis területen gazdálkodók fennmaradását csak a munkaigényes zöldségfélék és az alternatív növények jelenthetik, ezért szorgalmazzuk az uborkát, a káposztát, a burgonyát. Az uborka legalább tízszer nagyobb jövedelmet szavatol a búzánál, persze befektetés meg munka is van vele. Minden szedést követően el kell végezni a növényvédelmet meg a lombtrágyázást, hogy megőrizzük a lombozatot és pótoljuk a terméssel kivitt tápanyagot. Legalább 20 szedésre számítok, s erről a fél holdnyi területről remélem, hogy vagonokban mérhetjük a hozamot.

Dobai János: Ne írjuk le a kisgazdaságokat, inkább támogassuk azokat, mert éppen ezek látják el piacunkat értékes termékekkel

– Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági szaktárca azt hangoztatja, hogy a nagy területeket művelő, úgynevezett farmergazdaságoké a jövő, a kistermelők ismételten bizonyítják, hogy rájuk is kell számítani. Ha nem termelnének fél- meg egy holdakon uborkát, fokhagymát, málnát stb., valóban behozatalra szorulnánk, bár a szükségtelen import így is zavarja gazdáink számítását. A tartományi kormány a különböző alapokból jelentős eszközöket juttat nemcsak a kisgazdaságok, hanem a falvak fejlesztésére is, így próbálja ott tartani a fiatalokat. Szükség van a fejlődőképes, a szerkezetváltástól nem idegenkedő gazdaságokra, ami megmutatkozik majd az EU-ba esedékes integrálódáskor – jegyezte meg Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes határjáráskor.

Az Uborkanap központi eseménye a szakmai megbeszélés, de minden évben bőségesen akad vendégcsalogató kísérőrendezvény is, az idén sem történt másként.

– A korábbinál szerényebbre, mindössze egy naposra méreteztük az uborka ünnepét, ami annak ellenére, hogy javában tart az aratás és az uborka szedése, sikeresnek mondható. Szükségünk is van rá, hogy legalább rövid időre egymás felé forduljunk, tisztelegjünk a paraszti gazdálkodás múltja előtt. Ezért szervezzük meg évről évre a régi használati tárgyak és gazdálkodási eszközök kiállítását, néprajzi gyűjteményünkben pedig az egyszerű paraszti szobába tekinthettek be az érdeklődők. A fiatal nemzedék érdekesnek tartja ezt a gyűjteményt, az idősebbek bizony összeszoruló torokkal jegyzik meg: igen, innen nőtt ki gazdaságunk, fejlődött mezőgazdaságunk. Olyan értékekkel rendelkezünk, amit érdemes lenne egy tájházban közszemlére tenni, ami egész évben ide vonzaná a múltjuk után és iránt érdeklődőket. Egy következő Uborkanapon talán tájházavatására is sor kerülhet – nyilatkozta derűlátóan Dóka Valéria, a rendezvény szervezője.