A szabadkai tanítóképző és a belgrádi Polgári Kezdeményezés szervezi meg
A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar a belgrádi Polgári Kezdeményezés civil szervezettel karöltve a polgári nevelés tantárgy oktatói számára továbbképzést szándékozik indítani. Erre óriási szükség van, hisz se szerbül, se magyarul nincs olyan egyetemi program, amely az említett tantárgy oktatóit készíti fel. S a szabadkai tanítóképzőben oklevelet szerzettek közül többen a polgári nevelés tantárgyat oktatják a vajdasági iskolákban.
Életének 85. évében vasárnap érte a halál
Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja – tudatta honlapján a Magyar Színház hétfőn.
Kállai Ferencet életének 85. évében vasárnap érte a halál. A művész temetéséről később történik intézkedés – olvasható a www. magyarszinhaz.hu honlapon.
Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította. (fotó: www. magyarszinhaz.hu)
DOMBOSI IRODALMI HÉTVÉGE -- Életvezetési tanácsok Kukorelly Endrétől
Vasárnap ért véget a Dombos Fest négynapos irodalmi rendezvénysorozata, melynek során a Szépírók Társaságának egyharmada Kishegyesre látogatott. Már csütörtökön megkezdődtek a műhelymunkák: a körülbelül 15–20 fős csoportoknak olyan neves irodalomelméleti szakemberek tartottak előadásokat, mint Szegő János , aki a kortárs kritika problémáiról értekezett, Vári György , aki új nézőpontú versértelmezésre okította az újvidéki Magyar Tanszék hallgatóit, valamint Turi Tímea , aki a levelezés és a tárcairodalom kapcsolatát mutatta be.
Tegnap búcsúztak Újvidéken a 86 éves korában elhunyt Bogomil Karlavaris festőművésztől
1924. szeptember 18-án született Perlaszon (Perlez, Közép-Bánság), Isztriából ideszármazott tanítói család gyermekeként. Tanítónak, majd tanárnak tanult, végül pedig a belgrádi Képzőművészeti Akadémián diplomázott 1953-ban, majd a képzőművészeti pedagógia témaköréből írott munkájával doktorált a németországi Greifswald 1456-ban alapított egyetemén. Több helyen tanárkodott, mígnem az Újvidéki Művészeti Akadémia megalakításakor 1974-ben ennek képzőművészeti szakán kapott előbb rendkívüli, majd rendes egyetemi tanári kinevezést. 1980-tól 1994-es nyugdíjba vonulásáig a fiumei (Rijeka, ma Horvátország) Pedagógiai Kar professzora volt, azóta is az isztriai Kastav faluban élt.
Eltemették Bodor Anikó népzenekutatót
Bodor Anikó zentai népzenekutatót családtagjai, barátai, nagyszámú tisztelője és tanítványa kísérték el utolsó útjára a zentai Felsővárosi temetőben. Olsvai Imre népzenekutató búcsúbeszédében kihangsúlyozta, hogy Bodor Anikó számos boldog órával, rengeteg felemelő és fejthetetlen élménnyel gazdagította lelkünket, hivatása és választott küldetése pedig tíz – és százezrek életét tette szebbé, boldogabbá és gazdagabbá, ugyanakkor ezreket indított el a művelt emberré válás útján.
