Szeptemberig dönthetnek a képviselők

Az eredeti szöveg előirányozta, hogy az érintett képviselők április 1-jéig döntsenek arról, mely tisztségüket tartják meg, valamint szakvéleményt kérhettek az ügynökségtől, hogy milyen funkciókat láthatnának el a jövőben. A módosítások szerint a képviselők nem jelölésük előtt, hanem három nappal a jelölésük vagy kinevezésük után kérhetnek az ügynökségtől egyetértést. Erre azért volt szükség az ügynökség szerint, hogy megakadályozzák a kérvények torlódását. Azok a képviselők, akik a választások idején más tevékenységet végeznek, értesítik erről a korrupcióellenes ügynökséget, amely – ha tisztséghalmozódást állapít meg – elrendelheti, hogy 60 napos határidőn belül megszűnjön a szóban forgó személy egyik kérdéses munkahelye. Amennyiben az alkotmány lehetővé teszi, azok a képviselők, akik közvetlen választásokon jutottak tisztségükhöz, megtarthatják azt az ügynökség egyetértése nélkül is. Ha egy képviselő az ügynökség jóváhagyása nélkül megtartja kérdéses tisztségét, a törvénymódosítás szerint az illetékes szerv 8 napon belül köteles felmenteni tisztsége alól. Újdonságnak számít az is, hogy a törvény védelem alá helyezi azt a tisztségviselőt, aki szabálytalanságot jelent be a korrupcióellenes ügynökségnél. A korrupcióellenes ügynökség szerint a kormány által javasolt törvénymódosítás megegyezik azzal, amelyet az ügynökség bizottsága is elismert. Zorana Marković, a korrupcióellenes ügynökség igazgatója szerint a törvénymódosításokkal nem sérül azon elv, miszerint valakinek nem lehet egyszerre törvényhozói és végrehajtói tisztsége is. Szavai szerint a módosítások csak a gyakorlati megoldásokat könnyítik meg.