Az első nagydíj

A lakatos- és rézöntőmunkával kenyeret kereső Szisz Ferencet korán magával ragadta az autók egyre növekvő térnyerése, ezért munkájával párhuzamosan, szabadidejében műszaki tanulmányokat folytatott. Huszonhét éves korában feleségével, Elisabeth Bornnal – miután megfordult Bécsben, Salzburgban, Münchenben és Berlinben – 1900 tavaszán Párizsban kötött ki és telepedett le, ahol végül 1901-ben a Renault cégnél talált munkát. Az okleveles gépész és feltaláló mérnöki tehetségét a Renault fivérek gyorsan felismerték, szabadalmait megvették, s korlátlan kísérletezési és fejlesztési lehetőséget kapott. Találmányaival és újításaival jelentősen javította a Renault autók versenyképességét. Ő alkotta meg az első szabályozott öngyulladású motort, és ő cserélte le a kurblit egy sűrített levegős indítószerkezetre. Tehetsége révén egyre nélkülözhetetlenebb lett a Renault tesztelési osztályán, és amikor a cég érdekelt lett a versenyzésben, 1902-ben őt választották Louis Renault szerelőjének a versenyekre. Marcel Renault 1903-ban, a Párizs–Madrid autóversenyen bekövetkezett halála után Szisz Ferenc a csapat versenyzője lett. Az első nagydíj győztese – Szisz FerencHabár a beosztása gyakran akadályozta a versenyzésben, 1906. június 26 és 27-én örökre beírta nevét az autóversenyzés történelmébe. Szerelőjével, M.Marteauval a „3A” rajtszámú Renault AK 90CV pilótájaként megnyerte az első grand prix (nagydíj) versenyt, amelynek során Le Mans–Saint Calais–Ferté Bernard országúton kijelölt, nagyjából háromszögű pálya 103,18km-es távolságát naponta hatszor kellett megtenni. A kétnapos versenyen 32 gépkocsi rajtolt, melyből – a nagy hőség miatt – az első napon 16, a másodikon további 5 gépkocsi esett ki. Kezdődhet a versenyA magyar versenyző fölényes, 32 perces előnnyel kivívott győzelmét a gyengébb teljesítményű (mindössze 90 lóerős) Renault nyergében egy műszaki újítás is segítette. Az autón a Michelin fivérek újdonságát, a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncsot tették fel. Szisz akkoriban szenzációnak mondható 100,8km/h átlagsebességet ért el. Az 1238km megtételéhez 12 óra 14 perc 7 másodpercre volt szüksége. Teljesítményével Európa-szerte népszerű lett, képeslapok, plakátok készültek róla. A győzelemért 45ezer frank jutalomban részesült, soron kívül megkapta a francia állampolgárságot, és ő volt az első autóversenyző, aki állami elismerést kapott Franciaországban. Szisz Ferenc emlékét Franciaországban és Magyarországon is számos emlékmű és múzeum őrzi. A Budapest melletti Hungaroring versenypálya első jobbkanyarját Szisz Ferencről nevezték el. 2003 óta pedig az új főbejárat előtt autós szobra fogadja a látogatókat. Kerékcsere a futam közbenSzisz grand prix győzelme és a verseny üzleti sikere hamarosan több nagydíj megszervezését eredményezte Európában. A versenypályák is sorra épültek. Az első állandó, de ma már nem üzemelő pálya 1907-ben épült Angliában, Brooklandsben, London délnyugati részén. A legrégibb ma is működő épített versenypályát, az Indianapolis Motor Speedwayt 1909-ben adták át az Egyesült Államokban. A versenynaptárakban jelenleg is szereplő pályák közül az olaszországi Milánótól nem messze található, 1922-ben épült Autodromo Nazionale Monza a legrégibb. (Folytatjuk)