MNT kontra zentai önkormányzat

– A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében az MNT-nek egyértelmű jogosítványa van a magyar nyelven oktató iskolák vonatkozásában. Az iskolákban, ahol a magyar nyelvű tagozatok száma kisebb, mint a szerb nyelvű tagozatoké, az igazgató, az igazgatóbizottság és az iskolaszék tagjainak esetében kötelező véleményalkotási jogosítványa van az MNT-nek. Ebben az esetben az önkormányzat a döntéshozatal előtt köteles kikérni az MNT véleményét, de nem köteles azt elfogadni. Ezzel szemben az olyan iskolák esetében, ahol a magyar tagozatok vannak többségben – Zentán az összes iskola esetében ez a helyzet áll fönn –, ott a kilenc iskolaszéki tag közül hármat az MNT javaslata nyomán köteles kinevezni az önkormányzat. Azzal, hogy bizonyos esetekben, és az önkormányzat megfontolásától függően, ebből a háromból egy esetben kötelező és megkerülhetetlen az MNT javaslata. Az MNT mindegyik zentai iskola esetében egy javaslatot tett, tehát csupán a kötelező törvényi minimummal élt. A nemzeti tanácsokról szóló törvény kimondja, hogy e javaslaton kívül nem lehet más személyt kinevezni az iskolaszék tagjává – nyilatkozta lapunknak az MNT elnöke.

Dr. Korhecz a folytatásban elmondta, hogy az önkormányzat abban az esetben nem köteles elfogadni a nemzeti tanács javaslatát, amennyiben a nemzeti tanács javaslatát nem a törvényben előírt határidőn belül teszi meg. Illetve még abban az esetben, ha a javasolt személy esetében érdek-összeférhetetlenség áll fönn. Hasonló helyzetekben az önkormányzat képviselő-testülete újabb határidővel egy újabb javaslat megtételére köteles felkérni a nemzeti tanácsot.

– Adott esetben semmi sem így történt. Az MNT megtette kötelező javaslatát, az önkormányzat viszont még csak napirendre sem tűzte azt, hanem teljesen törvénytelenül saját tanácsának javaslatával helyettesítette az MNT javaslatát. Itt nagyon világos, törvényes helyzet áll fönn, és nem kételkedem abban, hogy a Közigazgatási Bíróság megsemmisíti a zentai önkormányzat döntését. Ahogyan már megígértem a programbeszédemben, kíméletlenül fogom védelmezni a vajdasági magyarság jogait. Mindenkinek erre kell számítani, ami most a zentai önkormányzatra vár – hangsúlyozta Korhecz.

Širková Anikó szerint a kkt nem követett el törvényellenes dolgot azzal, hogy nem fogadta el az MNT iskolaszéki tagokra vonatkozó javaslatát. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai azokban az iskolákban, ahol a tagozatok többségében az illető kisebbség nyelvén folyik az oktatás, javasolhatnak iskolaszéki tagokat, ezért természetes, hogy az MNT-nek javaslati joga van. A döntéshozatal joga azonban a községi képviselő-testületet illeti meg, mint az önkormányzat legmagasabb szervét.

– A helyi parlamenti többség véleménye szerint a hétfői ülésen nem történt törvénysértés. Az iskolaszéki tagokra vonatkozó javaslatunkat június elején küldtük el, az MNT véleményezése, illetve saját javaslata június 29-én érkezett meg, még az előző elnök, Józsa László aláírásával. Hétfőn a kkt két javaslatról szavazott: egyik az önkormányzat, a másik pedig az MNT javaslata volt – közölte a polgármester, majd elmondta, hogy a kkt miért nem az MNT javaslatát fogadta el. – Úgy éreztük, hogy nem engedhetjük meg azt, hogy ne az egyetemes magyar érdekek kerüljenek előtérbe, hanem aktív, kiemelkedő VMSZ-es kádereket helyezzen az MNT az iskolaszékekbe. Az MNT kivétel nélkül VMSZ-tagokat javasolt. Nem a káderezésnek kellene a nemzeti tanácsok munkája lényegének lennie, sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozniuk: az oktatást illetően a tantervvel, tagozatok nyitásával, a kis létszámú tagozatok kérdésének megoldásával. Több jelölt esetében érdek-összeférhetetlenség is fönnállt, tehát egyszerűen nem fogadhattuk el az MNT javaslatát – nyilatkozta a polgármester asszony a Magyar Szónak.