Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
A tápanyagban található szénhidrátfelesleg legtöbbször tartalékként, zsír formájában lerakódik a hal szervezetében. Ez az oka annak, hogy a halastavi ponty sokszor túl zsíros, és nem felel meg a korszerű táplálkozási igényeknek
A pontytenyésztés klasszikus eljárása nagy, több tíz hektárnyi felületű halastavakon alapszik, amelyekben nagyrészt természetes eredetű (a halastó planktonjaiból és fenékfaunájából származó) anyagokkal táplálkoznak a halak. Az ilyen táplálék tartalmazza azokat a nagy biológiai értékű fehérjéket, amelyek fedezik a ponty esszenciális aminosav-szükségletét. Megtalálhatók benne a szükséges vitaminok, oligoelemek, nagyrészt fedezi a ponty energiaszükségletét is. Így a kiegészítésként adagolt takarmány (gabonafélék) elsősorban szénhidrátot tartalmaz az energiaigény biztosítása érdekében. Az így bejuttatott szénhidrátfelesleg legtöbbször tartalékként, zsír formájában lerakódik a hal szervezetében. Ez az oka annak, hogy a halastavi ponty sokszor túl zsíros, és nem felel meg a korszerű táplálkozási igényeknek. Mivel a természetes tápanyagok mennyisége az ilyen sekély entróf tavakban – amilyenek ezek a halastavak – viszonylag csekély, a szerény termelés céljára is nagy felületek szükségesek.
Általában hektáronként 600–2000 kg hal nevelhető évente. Az intenzív pontytenyésztésnél viszont 1 m2 felületen 2–3 m mélységig, 1,0–2,0 kg ponty nevelhető fel, ami hektáronként évente 10 000–20 000 kg. Ennyi halat 10–30 hektáros halastóban lehetne csak előállítani. Ugyanakkor ez a típusú termelés nem alapozódhat természetes tápanyagellátásra, hanem teljes értékű haltápot kell etetni. Az ilyen táp viszonylag drága, és ami nálunk még külön probléma, az egyes komponenseit importból kell beszerezni.
Az előbbiekben vázoltak folytán volt érdekes számunkra annak kutatása, hogy milyen módon csökkenthetők a tápelőállítás költségei (beleértve az importált anyagok kiváltását). Emellett törekedni kellett a táp jobb hasznosítására, ezen keresztül a fajlagos tápfelhasználás csökkentésére. A kísérleti-fejlesztőmunka keretében négyféle új tápot dolgoztunk ki, melyeket RSO-I, RSO-II, RSO-III és RSO-IV elnevezéssel láttunk el. A tápokkal pontytenyésztési kísérleteket végeztünk intenzív (kamrás, rekeszes) technológiával, üzemi körülmények között 2,5 hónapos időtartammal. Ezek eredményeiről adunk a továbbiakban áttekintést.
Kísérleti tápok, tenyésztési körülmények
A kísérleti tápokhoz felhasznált alapanyagokat saját laboratóriumokban és a köztáraság hivatalos ellenőrző laboratóriumában úgyszintén megvizsgáltattuk. A vitaminokat és oligoelemeket a Galenika gyár Galomixcyp készítményével biztosítottuk. Ez a készítmény speciálisan pontyok takarmányozására készült. Ami az egyes tápokat illeti, azok a következőkkel jellemezhetők:
RSO-I. Ez a táp az eddig szokásos receptúra szerint készült gabonából, állati fehérjéből, növényolajipari melléktermékekből, szeszipari másodlagos termékekből, rostból, olajból és makro-, valamint mikroelemekből és vitaminokból. Ez a táp szolgált kontrollként a kísérletek során.
RSO-II, RSO-III és RSO-IV. Ezek a tápok alapvetően hazai alapanyagokból készültek, főleg ami a kiegészítő fehérjeforrásokat illeti, szükség esetén szintetikus lizinnel is kiegészítve.
A tápok granulált (pelletezett) formában készültek, és a kész tápok összetételét alapos, több intézmény által végzett kémiai vizsgálattal ellenőriztük. Ezen ellenőrző vizsgálatokat (beleértve a szilárdsági, porlási méréseket is) a verbászi Vitamix keveréktakarmány-gyár laboratóriuma, az újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Kémiai Intézete, a Technológiai Kar Takarmánytechnológiai Intézete, a Szarvasi Haltenyésztési Intézet, valamint az újvidéki Állatorvosi Intézet végezte el. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a pontyok harmonikus fejlődéséhez szükséges valamennyi esszenciális aminosav biztosítva legyen megfelelő mennyiségi arányokban, továbbá arra is ügyeltünk, hogy az energetikai célra lebontódó és a felépítésben részt vevő tápanyagok egyensúlya is legyen meg, biztosítva a halak optimális növekedését, és egyben a hús minőségét is.
Haltenyésztési objektumok
A pontyokat 2,5×3,5×3,0 méteres, 20 m3 hasznos térfogatú rácsos kamrákban tenyésztettük a Kiss József (1748–1812) által tervezett, bácskai nagy csatornában, a verbászi zsilip felvízi irányában. A tenyésztési kísérletet 2 éves pontyokkal végeztük, amelyeket már egy évvel korábban szereztünk be. Így felnevelésük saját objektumainkban történt. Ennek megfelelően a halak teljesen adaptálódtak mind a technológiához, mind a csatorna vizének minőségéhez.
Vízminőség
A csatorna vízminőségét – az objektum környezetében – már évek óta ellenőrzik. Emellett még kiegészítő analíziseket is végeztünk. A fizikai és kémiai méréseket a saját laboratóriumunk végezte az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Kémiai Intézetének ellenőrzése mellett, a hidrobiológiai vizsgálatokra ugyanezen egyetem karának Biológiai Intézetét kértük fel. Az adatok azt bizonyítják, hogy a víz a pontytenyésztéshez megfelelő minőségű volt. Egyes időszakokban kevés volt az oldott oxigén, ilyenkor levegőztetést alkalmaztunk.
A hidrológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az évszaktól függően változó mennyiségben 13 Protozoa-féleség, 39 Rotatoria, 9 Cladocera és 5 Copepoda volt jelen. Az átlagos zooplanktonszámok: Protozoa 610/m3, Rotatoria 1800/m3, Cladocera 10/m3 és Copepoda 70/m3 voltak. A faunát a Tubificidae család (Limmodrilus hoffmeisterii, L. Claparedeamus és Tubifex tubifex) dominanciája jellemezte.
A halállomány viszonylag gazdag volt, 16 halféleséget tenyésztettek, amelyek 6 családba sorolhatók. Eloszlásuk arra vallott, hogy a csatorna vizsgált szakasza túl van terhelve szerves anyagokkal. Ugyanezt támasztja alá a zooplanktonok eloszlása is, valamint a fauna is. Mindezek mellett a víz megfelelőnek bizonyult az ilyen technológiájú pontytenyésztéshez.
A tápok hatékonyságának és a kísérleti tenyésztésnek az ellenőrzése
A tápok gyártási előírásainak betartását, az összetétel ellenőrzését a legszigorúbban végezték. A kísérleti tápok hatékonyságának megállapítására a következő vizsgálatokat végeztük: a halak tömege, a tömegnövekedés, a napi növekedés abszolút és relatív egységekben, a hematológiai állapot, az exo- és endoparaziták jelenléte, a mortalitás.
A napi tápmennyiség a halak tömegének 4%-át tette ki, és 15 naponként változtattuk a tömegmérés adatai alapján. A tápot négy részletben adagoltuk, és ingás etetőkkel terítettük. Az átlagos és összes halsúlyt kamránként mértük, 100-100 halat emelve ki mindegyik kamrából.
A halak általános kondícióját a hematológiai állapot vizsgálatával követték. A leukocitaszámot és a leukocitaformulát használtuk fel az egészségi állapot és immunitás jellemzésére. Az exo-, illetve endoparaziták jelenlétét makroszkóposan és mikroszkóposan végeztük, natív preparátumokon és vérkenetekből.
Eredmények és értékelésük
A mérések során kapott adatok azt mutatták, hogy a négyféle táppal etetett halak közel azonos kondícióban voltak. Nem észlelhető különbség az egyes csoportok között a hematológiai alapadatokban, amelyeket a kondíció és adekvát táplálás mutatóiként kezeltünk. Kisebb különbségek voltak észlelhetők, de ezek nem nagyobbak, mint a szokásos fiziológiai ingadozások.
A differenciális vérkép mind a négy kísérletcsoportnál hasonló jellegű, és megegyezett az egész kísérlet alatt az évszaknak megfelelő szokásos adatokkal.
Az év folyamán mindegyik csoportnál változások észlelhetők. Nő az eritrocita-, hemotokritszám és a hemoglobinkoncentráció, ami az általános kondíció javulására mutat. Ezek a változások, valamint a leukocita-formula változásai azonban természetes jelenségek a bácskai körülmények között tenyésztett pontyoknál, és a normális ritmikához sorolhatók. Egészében véve az állapítható meg, hogy a tápok biztosították teljes mértékben a halak szervezetének fiziológiai igényeit.
A halak fejlődését szemléltető adatok azt mutatják, hogy az új technológiával készült tápok hatékonyabbak az eddig alkalmazott szokásos tápnál.
Érdekes a különbség megléte az RSO-I, illetve RSO-II táppal táplált halak között, mivel ezek azonos összetételűek, csak a gyártási technológiájuk eltérő. Így nyilvánvaló, hogy az új készítési eljárás hatékonyabb tápot eredményez, amit az alábbi adatok is alátámasztanak.
Ugyancsak érdekes az az adat, amely szerint az RSO-III táp – amely nem tartalmaz importanyagokat – ugyanolyan hatásos, mint a szokásos, szabványos hazai táp. Lizin adagolással a kísérleti táp még jobbnak is bizonyult.
Egészében véve megállapítható, hogy a kísérleti munka eredményeként új típusú, intenzív haltenyésztéshez jól alkalmazható tápok kidolgozására került sor.
A projektum vezetője: dr. Gaál Ferenc
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Jolika tanító néni több mint négy évtizeden át – a nyugdíjkorhatáron is túl – oktatta és nevelte a tanyai gyerekeket betűvetésre és sok egyéb hasznos dologra Adahatáron. Volt ugyan kemencével „ellátott” tanítói lakás, az azóta bezárt, a vidék utolsó tanyai iskolájában, de hetente vagy ritkábban hazalátogatott Zentára. Szándékosan nem mondom, hogy utazott, mert bizony a világháborút követő években – s jóval később is – porban-sárban legföljebb szekér vagy télidőben szánkó járt arrafelé. Így gyakran gyalogszerrel indult a városból a húszkilométernyi távolságra levő iskolába. Legföljebb „toronyiránt” volt valamelyest rövidebb az út. Fölvették, persze, az emberek a kocsijukra, ha utolérték.
Nos, Sőregi Teréz tanító néni – akit ismerősei Jolikának hívnak – régebbi tanyai látogatásaink alkalmával gyakran mesélt a még régebbi élményeiről. Egyebek között arról is, hogy volt olyan tél, amikor tüskösre fagyott a hó, és a lovak nem tudtak rajta járni, a tanító tehát csak gyalogosan juthatott el az iskolába. Másik télen, hatalmas havazásban az igazgató akarta lebeszélni az utazásról, mégis jól tette, hogy elindult, hiszen várták aprócska diákjai, s amikor messziről meglátták tanítójukat, elindultak vele szemben kitaposni az utat.
A napokban, 2012 februárjában félméternyi hó esett, és a rendkívüli helyzetben szükségállapotot hirdettek az illetékesek, az iskolák pedig bezártak…
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.
.gif)
