A múlt század hidegháborús, diktatórikus évtizedeiben a kelet-európai tollforgatók sajátos módszert fejlesztettek ki a ki nem mondható gondolatok megfogalmazására. Utópikus világokat teremtettek, fantasztikus helyszíneket varázsolva különös hőseik köré. Nemcsak a mindennapi életből való menekülési útvonalul szolgáltak ezek az írások, hanem olyan elvont közegként is, amelyek meseszerű történetekként nem kerültek a cenzori érdeklődés fókuszába, tehát helyet kaphatott bennük a rejtett mondanivaló. Képregények, filmek, folyóiratok nőttek ki e tudományos fantasztikum táptalajából, egyben tovább is éltetve azt. A sci-fi irodalomhoz s a köré szerveződő képi világhoz talán épp e burkolt ellenállás, e rejtett szókimondás, a fantáziával való határtalan játék miatt társult egy sajátos, bizsergető, semmivel össze nem téveszthető hangulat, melyet megtapasztalhattak mindazok, akik olvastak valamit Asimovtól, Lemtől, láttak Tarkovszkij-filmet, lapozgattak Galaktikát.

„Alkotásaiban a valóságból indul ki, tiszteli azt, ami emberi, ami közvetlen és közvetít. Az őt körülvevő világból menti át lépésről lépésre mondanivalóját az elemzéstől a szintézisig. Egykori mély színvilágából kilépve oldott, erős, tiszta színvilágba vezeti a nézőt. Lelkiségét az emberi érzelmi világ felé irányítja. A nagy folthatásokon, a dekoratív felületeken át eljut egyfajta elvonatkoztatásig.” (Márton Árpád)

A múlt héten tartották meg a III. Zentai Nemzetközi Alkotótábort az ART ’90 Festőcsoport szervezésében. Az alkotótáborba ezúttal külföldi vendégművészeket is meghívtak, így érkeztek Szlovéniából és Magyarországról is, valamint Kovács Imre Csíkszeredából.

Kertész Zsuzsanna felsőhegyi általános iskolás (Csonti Melinda tanítványa) – Kálmány Lajos népmesemondó verseny, 1. díj

1919-ben alapította Rudolf Steiner a Waldorf-iskolát. Ez egy tizenkét évfolyamos egységes iskola, amelyben a gyerekeket nem szelektálják értelmi képességeik szerint. A Waldorf-iskolában nincs lehetőség érettségizni, de felkészítik rá őket a tizenkettedik év után. Gyakran óvoda és gyógypedagógiai intézet is kapcsolódik hozzá. Állami támogatásból és a szülők által befizetett összegből tartják fönn. A Waldorf-iskola teljes egészében más, mint az összes többi. Külsőleg is teljesen különbözik a kaszárnyaszerű épületektől: szokatlan formák, rusztikus falak, természetszerű épületek. A színeket Steiner Goethe hatására választotta. E szerint a színelmélet szerint minden árnyalatnak megvan a maga jelentése. A Waldorf-iskolák sikere a szülők, a gyerekek és a tanárok együttműködésétől függ. Steiner iskolájában nem szerette a kötelező házi feladatot, az önkéntes munkákat pártolta, és helytelenítette a kikényszerített figyelmet. Ehelyett igyekezett színessé, mozgalmassá tenni a gyerekek életét. Az ezekhez használt eszközök: ének, zene, színjátszás, festékek, színes papírok.