Ha az ember valamit előre tud, mert időben figyelmeztetik és értesítik róla, akkor könnyebben elviseli, még ha kellemetlenségről is van szó. Emlékezzünk csak a „régi szép időkre”, amikor az embargó és a délszláv testvéri válság idején napi 6–8 órás áramszünetek, kikapcsolások voltak. Előre bejelentették az áramszünetek sorrendjét, pontosabban menetrendjét, és mi vidáman igazítottuk hozzá életünket. Ha azt egyáltalán életnek lehetett nevezni. Nem lepődtünk meg, és nem szidtuk az áramszüneteket, sőt a végén a rendszert is alig. Aztán vannak ma is egy-két órás kikapcsolások, valószínűleg karbantartási munkálatok miatt, de ezeket is megírja az újság, bemondja a rádió és a televízió. Tehát nem ér váratlanul bennünket, és káromkodás nélkül bonyolítjuk életünket az áramszünet idején.