Arculattervező, akit az arcok érdekelnek

A kéttagú formáció – Antal László szöveg, zene és Lidija Andonov ének – két éve alakult, de az elmúlt e gy évben dolgoznak intenzívebben. Az internet hozta el számukra az igazán komoly megmutatkozási lehetőséget.

– Gondolom nem is kell mondanom, hogy itt, nálunk elég nehézkes zenével foglalkozni, egyáltalán zenével, kultúrával, és ezzel az elektronikus zenével is, amit mi csinálunk. Nincs itt piaca, elég tere. A My Space-re töltöttünk fel dalokat, és jelentkezett egy berlini kiadó, hogy szeretné kiadni a lemezünket. Komolynak látszottak, tavaly nyáron találkoztunk is velük személyesen. Annyira megtetszett nekik a zenénk, hogy állták a kiadás költségeit és megjelent a lemez. Reklámoznak minket, sőt koncerteket szerveznek. Most a nyár folyamán lesznek fellépéseink Berlinben, de Németországban máshol is, fesztiválokon és klubokban. Itthon is zenélünk, de tudjuk, hogy itt ennél több nem lett volna, lemezkiadásra itt nem hinném, hogy lett volna lehetőségünk – mesélte László.

Mivel László magyarul, Lidija pedig szerbül beszél, teljesen természetes, hogy angol dalok születnek. Mint hallottuk, a pozitív visszajelzésekkel nincs gond itthon sem. Megvan azoknak a csoportja nálunk is, akik ezt a zenei stílust kedvelik, de külföldön – Németországban, Franciaországban, Angliában – persze az ilyen zene rajongói tábora is nagyobb, mint nálunk, nem beszélve a számosabb lehetőségről.

László 2007-ben szerzett oklevelet az újvidéki Művészeti Akadémia grafikai kommunikáció szakán, eddig négy önálló kiállítása volt, és szeptember elején lesz a következő Szabadkán. Én elsősorban a plakátjai révén tudok róla, de arról, hogy miként is készülnek egyedi stílusú plakátjai, vajmi keveset tudtam, úgyhogy beszélgetőtársamat erről is faggattam.

– Mitől lesz jó egy plakát?

– Szolgálnia kell az előadást és fel kell keltenie a figyelmet. Akkor jó egy plakát, ha elgondolkodtat. Meg, ha mondjuk megtörténik az, hogy az ember színházba menet az előadás előtt is megnézni a plakátot, de az előadás után ismét meg akarja nézni. A plakát egészet alkot magával az előadással. Külön is funkcionál, de magával az előadással együtt éri el a célját.

– Hogy kezdődik nálad a plakát tervezése?

– Az előadás próbáiba is belenézek (ugye, a plakátnak a bemutatóra el kell készülnie), és én emellett azt teszem, hogy elbeszélgetek a rendezővel, hogy mit szeretne elérni az előadással. Az előadással, nem a plakáttal. Ő az előadásról beszél, a plakát az én dolgom. Azután az információkat képpé formálom. A cél: minél egyszerűbben, minél kevesebb elemmel kellő impulzust adni az embernek.

– Bizonyára vannak trendek a plakáttervezésben is. Az már más kérdés, hogy az ember akarja-e követni ezeket...

– Persze vannak trendek, de nem követem ezeket, hanem megpróbálok olyan vizualitást megteremteni, ami engem is jellemez, nekem is tetszik, de teljesítse is a feladatait, legyen funkcionális, figyelemfelkeltő, ugyanakkor művészi értelemben is értékes.

– Sokszor van a plakátjaidon kézírás, úgy látom kedveled a különleges formákat, színeket is.

– Ez a saját stílusom, és örülök, hogy az én ízlésem szerint készült dolgot el is fogadják azok, akiknek dolgozom. Eddig legalábbis ez történt. Több rajz-elemet használok, minimálisan vetem be a számítógépet. Leginkább arra van a komputer, hogy előkészítsem a nyomdára a plakátot, de semmiképpen sem arra, hogy külön effektusokat tegyek hozzá, ne ötletet adjon nekem a számítógép, hanem segítsen az én ötleteimet megvalósítani, hogy minél minőségesebben, pontosabban elkészüljön a nyomdának.

– Hol tart nálunk a plakáttervezés?

– Globálisan nézve persze le vagyunk maradva. Sajnos az az elv érvényesül nálunk, hogy minél olcsóbb legyen. Na, ezért néznek ki a városban is például a billboardok úgy, ahogy kinéznek. Ritka az, amire az ember tényleg felkapja a fejét. Ezért is a leghálásabb tér a színház vagy az illusztrálás, mert itt művészi alkotások születhetnek, a kreativitás is jobban kiélhető. Dolgoztam a Tankönyvkiadónak is, tehát illusztrációkkal, könyvborítók tervezésével is foglalkozom.

– Meg festesz is, animációt is készítesz.

– Egy animációs film, amivel nemzetközi fesztiválokon is részt vettem, Csáth GézaMesék, amelyek rosszul végződnek című műve alapján készült, vagyis az egyik ilyen mese alapján. Ez az akadémián a diplomamunkám egy része volt, de készül majd több is, úgy tervezem. Amikor időm engedi, akkor szívesen festek is. A figuratív festészet áll közel hozzám, meg egy-egy arc részletei. A plakátokon is sokszor, sokféleképpen arcok a kifejezőeszközök. Minden, amivel foglalkozom, összekapcsolódik bennem, egymást ösztönzik, hatnak egymásra a különböző dolgok, igyekszem ápolni és fejleszteni mindegyiket. Reklámgrafika, plakátok, illusztrációk, animációk, festés és persze a zene is – mind-mind szerves egészet alkot a világomban, és csak így látom értelmét.