Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
„Európa csendes, ujra csendes, / Elzúgtak forradalmai... / Szégyen reá! lecsendesűlt és / Szabadságát nem vívta ki. // Magára hagyták, egy magára / A gyáva népek a magyart; / Lánc csörg minden kézen, csupán a / Magyar kezében cseng a kard. // De hát kétségbe kell-e esnünk, / Hát búsuljunk-e e miatt? / Ellenkezőleg, oh hon, inkább / Ez légyen, ami lelket ad. // Emelje ez föl lelkeinket, / Hogy mi vagyunk a lámpafény, / Mely amidőn a többi alszik, / Ég a sötétség éjjelén. // Ha a mi fényünk nem lobogna / A véghetetlen éjen át, / Azt gondolhatnák fönn az égben, / Hogy elenyészett a világ. // Tekints reánk, tekints, szabadság, / Ismerd meg mostan népedet: / Midőn más könnyet sem mer adni, / Mi vérrel áldozunk neked. // Vagy kell-e még több, hogy áldásod / Ne érdemetlen szálljon ránk? / E hűtlen korban mi utósó / Egyetlen híveid valánk!” – jegyezte fel Petőfi Sándor 1849 januárjában, Debrecenben keltezett Európa csendes, újra csendes… című költeményében.
Tinédzserfejjel, serdülő ifjoncként, amikor még az iskolában tanultunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc költőjének életútjáról, sokáig kiemelt kedvencem volt ez a vers. Meg aztán később is – talán éppen ezért – erősen kötődtem hozzá.
De a jelek szerint, nemcsak én szerettem – és szeretem – Petőfinek ezekeket a kiábrándult, s mégis lelkesítőnek szánt, a kontinenssel feleselő sorait, hiszen például kiváló megzenésített változat hallható belőle a Fonográf együttes 1985-ös, A búcsú című élő duplaalbumán, Szörényi Levente búcsúkoncertjének felvételén is. És kalandos históriája van annak is, hogy ez a dal az adott korban egyáltalán felkerülhetett egy hivatalosan, az akkor még egyetlen magyar, állami hanglemezkiadó vállalat gondozásában megjelent hanghordozóra. De itt ez már egy másik történet lenne, amelynek részleteit nem keverjük most ide… Egyébként is focivébé van, most mindenki meccseket néz, meg kellene hát próbálni talán darázskürtön előadni, darázskürtre áthangszerelni ezt a dalt. Érdekes lenne hallani, mire jutnánk vele… Igen, darázskürtön, mert ez a manapság oly sokat emlegetet vuvuzela magyar neve.
Megfújjuk a darázskürtöt, a varázskürtöt, aztán hadd szóljon az Európa csendes…
Ekkor már – amikor Petőfi Sándor ezeket a sorokat versbe szedte – viszonylag rosszul állt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szénája. Habár a harcok második esztendejének első néhány hónapjában a magyar honvédség jelentős katonai sikereket ért el – az úgynevezett tavaszi hadjárat idején –, visszafoglalta az ország jelentős részét és bevette Budát, majd április 14-én kimondták a Habsburgok trónfosztását, a forradalmi Magyarország mégis egyre jobban elszigetelődött abban az Európában, amelyet Petőfi is ostorozott versében, mert elcsendesült a harci zaj, és sorra kihunytak a forradalmak lángjai. I. Ferenc József, az akkor még fiatal osztrák császár belátta, hogy saját erejéből nem tud fordulatot kicsikarni a harctereken. Ezért május elején megalázkodva ugyan, de Oroszországtól kért segítséget. I. Miklós cár pedig épp a törökökkel készült összemérni katonai erejét, ezért pont jókor jött neki ez a megkeresés, amellyel növelhette hazája súlyát és befolyását a kontinensen, és fenntarthatta a számára kedvező európai status quót. Más kérdés, hogy abszolutista uralkodóként egyébként sem szívlelhette a forradalmakat, ezért feltételezhetjük, hogy ha nem is készült volna a török ellen, akkor sem nagyon ellenkezik, amikor Ferenc József felkeresi őt. A két uralkodó így végül 1849. május 21-én, Buda bevételének napján egyezett meg Varsóban arról, hogy az orosz hadsereg szerepet vállal a szabadságharc leverésében. A történet folytatásához pedig ma már méltóságteljesen megörökített, mégis szomorú emléknapok kötődnek, Aradtól Segesvárig és vissza…
Habár a csatatéren elesett, a nép nem akarta elveszíteni költőjét, s ahogy nemrég meséltem is erről ugyanezeken az oldalakon (Petőfi Boszniában, 1883-ban, Magyar Szó, 2010. június 5.), nemcsak verseinek és életművének tiszteletével emlékezett rá, hanem még nagyon sokáig kaptak szárnyra híresztelések arról, hogy hol itt, hol ott bukkant fel, hol meg egy egészen más helyen vélték felismerni alakját. Szó se róla, szélhámosok is szép számban akadtak, akik visszaéltek az egyszerű emberek hiszékenységével. Akárhogy legyen is azonban, megpróbáltam összerakni Boldizsár Dénes székelyföldi tanító töredékes élménybeszámolójának hiányzó mozaikkockáit. A Bácskai Hírlap 1898-as számában publikált feljegyzés 1991-es másodközlésének kollázstechnikája miatt ugyanis a cikk egyes sorai vagy egyáltalán nem, vagy csak töredékesen olvashatóak. A felismerhető szövegfoszlányok között jelöltem a hiányzó részletek helyét. Előre szólok, megterhelő olvasmány ez így, ezért csak egy rövidebb részletet mutatok most meg belőle: „Alig érkeztem meg délelőtt, már a dél... […] vonattal több, mint hétszázan indultunk […] …ba. […] 1882. év deczember 23-tól kezdve [..] …em, miket kellett kiállanom, azt […] csupán ama menetelésünkre […] Focsa felé 1883. már… […] volt kirendelve […] …sztül előörsi […] szá… […] elővéd […] mint őrve… […] válasszak ma… […] velük eléje.” És így tovább…
A székelyföldi tanító tehát, aki 1882 decemberében tartalékos katonaként érkezett Boszniába, majd egy hosszabb menetelés után, a következő esztendő márciusában jutott el az ország mai, montenegrói és szerbiai határának közelében fekvő Foča városába, 1883-ban a település feletti hegyekben vélte azonosítani a szabadságharc költőjét. Boldizsár Dénes beszámolójának hitelét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tisztem, már csak azért sem, mert Petőfi útjai kiszámíthatatlanok. Fújjuk hát meg tiszteletére a darázskürtöt, a varázskürtöt, hadd szóljon az Európa csendes… Mert lehet, hogy épp ma azonosítja őt valaki a szurkolók között.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Jolika tanító néni több mint négy évtizeden át – a nyugdíjkorhatáron is túl – oktatta és nevelte a tanyai gyerekeket betűvetésre és sok egyéb hasznos dologra Adahatáron. Volt ugyan kemencével „ellátott” tanítói lakás, az azóta bezárt, a vidék utolsó tanyai iskolájában, de hetente vagy ritkábban hazalátogatott Zentára. Szándékosan nem mondom, hogy utazott, mert bizony a világháborút követő években – s jóval később is – porban-sárban legföljebb szekér vagy télidőben szánkó járt arrafelé. Így gyakran gyalogszerrel indult a városból a húszkilométernyi távolságra levő iskolába. Legföljebb „toronyiránt” volt valamelyest rövidebb az út. Fölvették, persze, az emberek a kocsijukra, ha utolérték.
Nos, Sőregi Teréz tanító néni – akit ismerősei Jolikának hívnak – régebbi tanyai látogatásaink alkalmával gyakran mesélt a még régebbi élményeiről. Egyebek között arról is, hogy volt olyan tél, amikor tüskösre fagyott a hó, és a lovak nem tudtak rajta járni, a tanító tehát csak gyalogosan juthatott el az iskolába. Másik télen, hatalmas havazásban az igazgató akarta lebeszélni az utazásról, mégis jól tette, hogy elindult, hiszen várták aprócska diákjai, s amikor messziről meglátták tanítójukat, elindultak vele szemben kitaposni az utat.
A napokban, 2012 februárjában félméternyi hó esett, és a rendkívüli helyzetben szükségállapotot hirdettek az illetékesek, az iskolák pedig bezártak…
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.
.gif)
