Segítenek, és mégis…

A szándékhoz viszonyítva hatalmas a késedelem, de Nagy József főesperes-plébános, a legnagyobb zentai helyi közösségben élő hívek lelki gondnoka ennek ellenére sincs elkeseredve.

– A kereszténység történelme során nem sok eset volt, amikor alig néhány év alatt sikerült felépíteni Isten házát, tehát nekünk sem szabad türelmetlennek lennünk – magyarázta Józsi atya. –A magam részéről kezdettől fogva bíztam benne, hogy egy napon ezzel a háromhajós templommal válthatjuk fel a jelenlegi Kis Szent Teréz-kápolnát, s ahogyan jelenleg állunk, a derűlátás nem tűnik alaptalannak, hiszen az épület szinte teljesen kész, a belső munkálatok jelentős részét is befejeztük. A villany- és a padlófűtés vezetéke a helyén van. A közelmúltban a mesterek beépítették az ajtókat és az ablakokat, sőt a magyar szentek legnagyobb részét ábrázoló ólomüveg ablakok is készek, csak még néhányat kell a helyére illeszteni.

• Hol tartanának, ha már a kezdeteknél lett volna elegendő pénz?

– Hát igen, a pénzhiány nagyban hátráltatta a munkálatokat. Szerencsére vannak segítőkész emberek, akik vagy saját zsebből, vagy az általuk történt szervezés eredményeként kisebb-nagyobb összegekkel támogatták a templom építését. Egy Németországban élő barátom igen komoly valutaösszeget juttatott, s jórészt neki köszönhető, hogy most itt tartunk. De a hívők is igyekeznek, hiszen ha tudjuk, hogy a vitrázsok, vagyis az ólomüveg ablakok egyenként nagyjából hatszáz euróba kerültek, s azok mindegyikét egy-egy család fizette, akkor igazán hálásak lehetünk nekik. A zentai önkormányzat közvetett úton segít bennünket. A Nemzeti Beruházási Program általuk készített pályázatával ugyanis nem kevesebb, mint 16millió dinárt kaptunk, de a pénz csak lassan érkezik. Még tízmilliót várunk, és minden reményünk szerint belátható időn belül meg is kapjuk. Ezzel igen komoly előrelépést tehetünk. Más szóval: gyakorlatilag az épületet ezzel befejezhetjük. Utána már „csak” a külső vakolásra, az udvar rendbe tételére, utak, járdák megépítésére kell pénzt szereznünk. Ha az Isten megsegít bennünket, akkor létrehozhatjuk a keresztutat, s talán még a fény útját is. A magam részéről szeretném, ha megépíthetnénk négy kis kápolnát is. Ezeket azonban csak akkor vehetjük sorra, ha megépül a három torony. A tornyokat nem lehet apró lépésekben készíteni, tehát az elkövetkező időben egy összegben jelentős eszközöket kell biztosítani, hogy a kivitelező megállás nélkül dolgozhasson.

Az új templom bejárati része

• Mennyibe kerültek az eddigi munkálatok?

– Nagyon nehéz lenne pontos összeget mondani, mert az építkezés kezdete óta volt német márka, majd euró, dinár…

• …és még mennyire volna szükség?

– Ha tudjuk, hogy még nincsenek tornyok, sem oltár, sem belső berendezés, bútorzat, a kinti rendezési munkálatokról nem is beszélve, egyszóval: sok pénz kell, de én derűlátó vagyok.

A főesperes-plébánostól azt is megtudtuk, hogy már tervezi a jelenlegi kápolna majdani felhasználását. Szerinte ez nem lesz nagy gond, hiszen igencsak szűkében vannak a hittantermeknek, s azokat szeretne belőle kialakítani.

Addig is bíznak a jószándékú emberek, a hivatalok és a Jóisten segítségében.