A gyalogjárdán való közlekedésemet nem is annyira a meg-megbicsakló, botladozó lábaim nehezítik és keserítik meg, hanem a gépkocsik. Felhajtanak oda is, ott futkároznak, ott parkolnak, mert nincs számukra megfelelő hely a városban. Még nem készültek el a mély garázsok és a tetőgarázsok. Ahhoz idő kell és rengeteg pénz. Nekünk, vén gyalogosoknak egyikből se áll túl sok a rendelkezésünkre. Különösen az időből „gyalogoltunk” ki. Az úgynevezett mi időnkből.
Baktatok a céltalan célom felé, egy csapat csitri lány viharzik el mellettem. Hálás vagyok nekik, hogy nem szorítottak, sodortak le a járdáról. Ahányan csak vannak, mindenki mondja a magáét. Talán a leghangosabb száján ez a mondat pattan ki: boli me... A három pont helyén egy olyan szó áll, ami egy ilyen baloldalian konzervatív szemléletű jegyzetbe mégse illene bele, jóllehet a szó már lírai versekben is polgárjogot nyert.
A „boli me...” onnan jön, hogy kuslogásunk színhelyén túlnyomórészt az a nyelv uralkodik, amelyik szerte az országban. S mert nem valószínű, hogy a bogarasi anyóka, aki ezt jegyzetet silabizálja, meg tudja fejteni a boli me értelmét – mint ahogy a voli me-t se, az ő kedvéért leszek szíves lefordítani a nyelvére: magyarul tehát annyit tesz, hogy fáj a... Az egészben csak az a fölfoghatatlan, hogy a csitri leányka, aki ezt szinte az egész város füle hallatára elkiáltotta, nem rendelkezik azzal, amit a kipontozott rész takar. Szalonképesen szólva: fütyesz. Ilyennel csupán a kakasok, a kosok, a bikák, no meg persze azok a legénykék rendelkeznek, akiket, ezen utóbbiakat, a nagyvárosi köznyelv meg a csitri lánykák szabadon, talán már az iskolapadokban is a nevükön neveznek.
Vajon heves és hévtelen vitáikban a bogarasi csajok is? A boli me-nek a magyar változatát. Néha elvisz a lábam abba az utcába, ahol a giminek a magyar tannyelvű tagozata is működik. Itt, ebben az erős szórványban. Vajon megüti-e a fülemet a fáj a..., vagy a kapd be...? Fesztelenül. Fölszabadultan. Hiszen itt, rajtuk kívül, úgyse értené senki. Így meg se botránkozhatnak rajta. Azon, amit mi, öreg faszik, egymás közt is csak suttogva mertünk kiejteni annak dacumán.
szégyen a mai fiatalokra
persze tisztelet a kivételeknek !!!
a mostani fiatalok 90 %-a ocsmány, ízléstelen beszédű, másokat nem tisztelő, magukat egoistának titulálók, bűnöző, arogáns, erőszakos kis mitugrászokból áll - sajnos
az én időmben a fiatalabb köszönt az idősebbnek, manapság?
inkább fellök.
üzletben tapasztaltam - nem csak a gyerekek a felnőttek is, belépnek az üzletbe és köszönés helyett csendben tovább mennek, bevásárolnak és szintén köszönés nélkül kimennek
szégyen
sajnos egy elég ocsmány világ felé haladunk, ha ezt nem akarjuk beismerni, akkor csak a strucc szerepét játsszuk - bedugjuk a fejünket a homokba
11-12 éves kis kölkök Amerikában valahol 2001-ben megöltek, pisztollyal 3 osztálytársukat és sokat meg is sebesítettek...
én, személy szerint a mai 14 éves korhatárt ami alatt, sajnos még nem lehet büntetni, levinném egészen 10 éves korra, persze ideiglenesen, mert ha még ezt a korhatárt is átlépik, akkor még lejjebb vinném, akár 7-8 éves korig is
persze ha egy ilyen kis kölök bűnöz, akkor nem csak őt kell megbüntetni, hanem az őt nevelő szülőt vagy bárkit, aki őt neveli, lehet durva, de sajnos a mai szülők nagy része mindent megenged a gyereküknek, tisztelet a kivételeknek !!!
szóval, ha ez így folytatódik, akkor attól kell félni majd hogy egy csapat 8-14 éves kis sz...ros kölök megtámad egy középkorú férfit vagy nőt és kirabolja, vagy ne adj isten meg is öli...
lehet durva, de volt erre már példa, csak épp nem kürtölik világgá...
üdv.
Nem Mátyás hanem Matyi.
... a jácint meg nyúl farkát
...elég sajnos, hogy mostmàr lassan majd a nyul viszi a puskàt...
ez nagyon sikamlós téma
lehet hogya boltoskisasszony kis mátyást szeretett lött vón csináltatni
Hiába tanultam mégsem megy zökkenőmentesen a szöveg átvétele. Kérem a szerkesztőt törölje az ismétlést
Mátyás
Azzal kezdem, hogy én sem szeretem az általánosítást, a statisztikát, és a felületes olvasást, mert akkor pont az ellenkezőjét érti az ember, mint amit mondani akart a szerző. A hozzászólásommal arra az elkerülhetetlen dologra akartam rámutatni, ami felé futólépésben haladunk. Természetes és jó, hogy vannak még kivételek (ami erősíti a szabályt), ám ettől még a jövőnk nem fog megváltozni. Tudom azt is, hogy minden korban voltak renegátok, de sohasem ennyin mint most. Amikor én voltam fiatal, akkor száz gyerek közt tíz-húsz akadt, akik felülírták a társadalmi normákat, ezeknek képletesen szólva minden szabad volt. Ma száz gyerek között tíz-húsz gyerek van, aki kultúrált erkölcsös környezetben nevelkedik és példaértékű a viselkedésük. Ezek a megfordult arányok figyelmeztetnek bennünket, hogy mindez hova vezet, milyen nevelést fognak majd ezek adni a gyermekeiknek?A környezetemben, ismerőseim között sokan vannak, akik a gyermeknevelést kizárólag az iskolára, a gyermeke zseniális képességeire bízzák. Ezeket, a szülőket sohasem zavarja, ha a gyermeke a legalapvetőbb dolgokat; a köszönést sem tudják. Egyetlen egy példát had mondjak még el: a kisfiam hat éves volt, az apróbb bevásárlásért a sarkon lévő fűszereshez küldtük. Egyik nap én is elkísértem a boltba, ahol a tulajdonosnő azzal fogadott, hogy „ilyen talpraesett és jó gyereket ő még nem látott. Elmondanám e neki, hogyan neveljük, mert amint látja én is babát, várok és szeretném, ha az én gyermekem is ilyen lenne, mint a magáé. Ez egészen más, mint a többi ide járó gyerkőc. Ez mikor bejön szépen illedelmesen köszön, átadja a cetlit, amire fel van írva, hogy mit kell vennie…”
Nézze asszonyom a gyermeknevelés a legnehezebb, de egyben a legszebb dolog az életben, nem kell ehhez nagy tudomány, csak annyi, hogy jó példát mutassunk, legyünk következetesek, sohase hazudjunk. Ja és még valami, a jó dologért jutalmat a rossz dologért büntetést adni, mert az élet is ilyen, engem is erre tanítottak… Ne is mondja tovább, maga képes ezt a csöppséget büntetni, ha valami rossz dolgot csinál?Én biztos, hogy egyszer sem fogom az én fiamat megbüntetni…
Igy van szabo jani antal. NYirtam a füvet.Mivel sarkon lakunk nagyobb a forgalom. Te életre valo antika, az álszemérmesség nem az én müfajom.Gondolom a prizmába nézés után nálad is dölnek a korlátok,nálam ilyen gond már régota nincs megszünt.Társaságomat látom keresed,igy akarod a nivodat emelni Vannak párt-prizma-stb. ott kutakodjál ha még szobaálnak veled.
Paráznasághiánytól nem szenved a "turi istván" hozzászóló sem, aki szószerint leírja amit a csitri lányoktól hallott, valószinű nem sokat hederítettek az öregre.
#12kifogások és mellédumálások mindig is vótak ( oroszok, önmaguk sémmisége, trianon, osztrákok, labancok, kurucok, törökök, tatárok, kunok, avarok, római csajok)
Az urasságok és a csürhék keverödésének eredménye mikor lött tiszta urassági ?
itta balkáni népek velőtrázó primitívségéről van szó
csonkamagyar csajoktól is hallottam már ilyesmit, ott viszont a 40 évnyi kommunista-orosz terror eredménye
Ma már szemben áll mindenki mindenkivel: szerb a magyarral, DP-s a VMSZ-essel, munkás az értelmiségivel, városi a vidékivel...
Legkevésbé van arra szüksége a szétzilált közösségeknek, hogy felelőtlen általánosításokba kezdjünk a fiatalokról.
Mátyás, ha a szívére teszi a kezét és nyitott szemmel szétnéz maga körül, nem fogja az állítani, hogy az idősebb generációknak több van a padláson erkölcsből, tisztességből, emberségből.
és mia helzet a csantavéri piacon ?
De sajnos, látva szabókat, jácintokat, kemenyeket, mind jobban feketedik - pártosodik az ördög is, és a kúltúrált kommunikációnak annyi, napról napra mélyebbre sülyed egy visszafórdithatattlan folyamatban
Nem olyan fekete az ördög, ahogy "Gerzson Mátyás " látja a mai ifjúságot, mert nagyobb részt vannak a polgári értékeket valló fiatalok, akik nemcsak a viselkedésük, hanem iskolai eredményeik is kifogástalan.A Németh István által említett réteg mindenhol előfordul, később javarészt pozitív irányba változik.
Mindig nagy érdeklődéssel olvastam a vajdasági tollforgatók megnyilatkozásait, egy-egy jelenségről, irodalmilag megpatkol őszinte vallomásaikat. Sajnos a M. Szó felhagyott azzal a szép feladatával, hogy a vasárnapi lapban egy vagy két novellát közöl a vajdasági irodalmároktól. Elbeszélések helyett egy kis keretes írást közöl Németh Istvántól, ami a régies, szájbarágós, módón van megírva, ám ennek ellenére van, amikor elég jóra sikeredik. Ez a mostani különösen jó, mert annyi mindent kifejez a parázna szóval. Az olvasó azonnal átérzi a mai kor morálját, a fiatal szülők felelőtlen hozzáállását a gyermekneveléshez, a kultúra nagyfokú elutasítását. Mint mindig, most is remek példával – a bogarasi anyókával- hozakodott elő, mert ez a mérvadó; ha a bogarasi anyóka ki tudja silabizálni, mit is akart mondani az író úr, akkor minden rendbe lesz. Rendben, mert megérti, hogy a mai kor embere saját életével van elfoglalva, azt nézi, hogy mi az, ami neki jó, amitől a kedélyállapota jó lesz. Gyermekneveléssel foglalkozzon az iskola, nekik van más elfoglaltságuk, tanfolyamokra, előadásokra, árubemutatókra, értekezletekre kell járniuk-, vallják egyhangúlag a fiatal szülők. Tízéves koruk után már úgy tekintenek rájuk, mint önálló felnőttekre, akiknek nincs szükségük a nevelésre, így a szüleik is önállónak érzik magukat. Egyesek elválnak, mert a szingli életvitelt népszerűsítik, mások csak szeretőket, udvarlókat tartanak. Valamikor azt gondoltam, hogy milyen nehéz lesz itt hagyni ezt az életet, ám ma már alig várom, hogy átlépjek az árnyékvilágba, hiszen ezektől az „elidegenített” gyerekektől, ha felnőnek milyen bánásmódra, számíthatunk?Milyen siralmas élet következhet abból ha egynépelveti a kultúrát, nem ismer semmilyen erkölcsöt?
A " niemann" -féle hozzászólókat csak úgy szórakozásból kell heccelni, a buli kedvéért megéri !
#4 kezd jól nevelt lenni az egyik éned, de ugyan meddig bírod cérnával ? Amig a Nikolity rád nem szó ?
Az ilyen beszéd-stílust sohasem hallottam olyan fiataloktól, akik valami nemesebb aktivitással vannak elfoglalva, mint például sport, különböző tan vagy kulturális versenyek.Az említet helyeken a fiatalok attól nagyok, hogy valamit jól,vagy jobban csinálnak, nem így a céltalanok, akiknek csak a parázna beszéd és viselkedés jut.Az iskolai polgári nevelés is sokat segíthetne, de hogyan tudnak olyan előadók hatni a tanulókra, akik mindig sztrájkkal fenyegetőznek.
Tisztelt Németh István,a bogarasi körülmények nem ismeretesek elöttem,de Zentán ez már nem ujdonság.Söt hallotam fültanuja voltam-a pinám széle nem köne- ? tömör kérdésnek.Lányok egymásközti társalgásában hangzott el.
#1de azúta jó' belétanútál a paráznaságba, oszt most nyúká'hasz önmagad alá, no