Percről percre | Mit szól hozzá? | Archivum | Normál nézet
Tito és akiknek már nem kell
Akkoriban a vajdasági magyar média is hódolattal búcsúzott az elnöktől, abban a világban másképp nem is lehetett cselekedni. Csak időközben elmúlt három évtized, s azok, akik egykor zokogtak, sírtak, szavaltak, talán még ruhájukat is megtépték, ma is a vajdasági magyar politika, kultúra és nem utolsósorban a média „nagyjai”. Tessék csak fellapozni ama májusi újságokat, a Magyar Szót, a Képes Ifit, a 7 Napot, a Dolgozókat... De belekukkanthatnak a Híd és az Új Symposion Tito-számaiba is – megannyi agitpropos versen szórakozhatunk.
Ám nem is az a probléma, hogy a jeles vajdasági magyarok Titót éltették halálában – éltette a fél, ha nem is az egész világ. Meglehet, íróink, újságíróink közt többen hallottak a '44-es vérbosszúról, maguk is elszenvedték a rezsim egyik-másik ütését, de inkább hallgattak, és olyan búcsúszövegeket rittyentettek, hogy ma olvasva ezeket felfordul az ember gyomra.
És innen nézve nem is az a gond, hogy akkor mit gondoltak-írtak. Hanem hogy minderre hogyan (nem) emlékeznek vissza. A kollektív amnézia uralkodik itt 1990 óta, csak hát a sárguló újságpapírról még mindig leolvashatók a cikkek, a versek, a tanulmányok. De ma senki sem emlékszik vissza úgy ama időkre, hogy hát igen, titóista voltam, ezért és ezért... Nem, mintha semmi sem történt volna. És ez akkor valódi és mai probléma, ha ma ugyanők akarják megmondani, hogyan is kellene újságírni, politizálni, kultúrát és oktatást szervezni. Az életrajzukat viszont úgy kozmetikázzák, mintha Tito halálakor ők éppen ellenzékiként, disszidensként Tito péterváradi tömlöcében raboskodtak volna, silány börtönkoszton – a valóságban meg indultak az Adriára nyaralni.
Ahogyan Tito alatt senki nem mert 1944-re emlékezni, csak a felszabadítós-petőfibrigádos verzióra, addig ma nem akar senki arra visszatekinteni, mit s hogyan tettek Tito idejében. S noha a felejtés gyakran hasznos, sőt, ildomos, ez a nagy hallgatás mégiscsak feltűnő. Hát íme, itt a kiváló apropó, hogy Tito halálának harmincadik évfordulóján megszülessenek a memoár-darabok – mikor, ha nem most? Persze meglehet, egyesek nagyon is szégyellik egykori eltévelyedésüket, de szó sincs arról, hogy most kellene felettük pálcát törni – az ilyesmit nem kell büntetni, de talán az sem megengedhető, hogy mindezt homály fedje, s továbbra is azok hegedüljenek a fülünkbe, akik egykor oly falsul tanultak meg játszani.
Az olvasó joggal kérdezi, miért beszélek általában, miért nem mondok konkrét neveket – újságírókét, írókét, értelmiségiekét... Részben terjedelmi okokból – a lista oly hosszú lenne, hogy meghaladná e cikk kereteit. Másfelől el kell ismerni, hogy aki abba a korba született bele, nem ízlelhette meg a választás teljes szabadságát. Ugyan nem volt kötelező Titót éltetni, de mégis jobban járt az, aki megtette, hiszen ezt várta el tőle a Párt.
S most talán azok járnának jobban, akik emlékeznének. Legalább felszabadulnának, és akkor az is hitelesebben hangzana a szájukból, amit ma mondanak erről a világról.
Hozzászólások
Egy ide tartozó adat :
http://www.magyarszo.rs/fex.page:2010-12-13_Ne_riasszanak_el_koholt_vadak.xhtml
*A legfontosabb üzenete az volt ennek a tanácskozásnak, hogy követelni kell az áldozatok rehabilitálását. Nem a hozzátartozó feladata bizonyítani az áldozat ártatlanságát, hanem a bíróságé, az eljárás ingyenes, a levéltári adatok kérelem alapján mindenki számára hozzáférhetőek. És nem kell visszariadni az áldozatokról feljegyzett vádak miatt – a bizonyítási eljárás során úgyis kiderül, hogy ezek koholt vádak.*
Bocsánat, hogy beleszólok, a vitának nem mondható hőbörgésbe, de átolvasva az eddigi véleményeket, nem vettem észre, hogy a -balogistvan01-től bár ki is követelt volna bármit.
Akitől elvárva volt, hogy bizonyítson az csak is arra volt érthető, akik állítottak dolgokat, de munkahelyükből kifolyólag hozzáférhettek a titkos adatokhoz. A tudtommal az akkori titkosítás határideje már lejárt, és az akkori adatok nyilvánosságra hozásának már nincsen jogi akadálya ... mer már a volt Jugoszlávia se nincsen, és a volt Szerbia-Crnagóra is hozott egy olyan törvényt, mely szerint semmisnek mondott ki minden elavult tőrvényt.
Tehát, elég kétes, miért nincsenek a meglévő dokumentumok nyilvánosságra hozva, ha már meg vannak engedve a történelmi kutatások e tereken is.
balogh istván
Meglepetéssel látom az "anon"-t, ami az anonimus rövidítése lenne, más jelentését nem tudom. Hát én ezt nem írtam szövegem alá. Miért is tettem volna?
Önkontrollom van, még mindig, így semmi csúfat, dehonesztálót nem is írok. Ám megint és újfent csak kijelentem, aki szándékkal követel magánembertől írásos bizonyítékot a 44-es vérengzésekről, az tudatlan vagy provokátor. A tudatlanoktól ismételten elnézést kérek, hiszen nem tudják, mit cselekednek.
Tisztelettel!
A#299-az e.i. *balogh istván*nak szólt, aki a végén már *Anon *ként írta alá véleményét.
Akkor most ön *Anon* nak méltassuk ezentúl ?
Az ki nem AKAR SENKIT SE SÉRTEGETNI, AZ vagy rendelkezik önkontrollal, vagy jó a természete, és akkor megmaradhat a becsülete is. Én nem ítélem el önt mint embert ezért, de mint volt tanárt ( gyerek nevelőt ) már sokkalta kevésbé becsülöm
mora, igen a jövőről kell beszélni. A múlt feldolgozása pedig a jövő alapja, Pont ezért nem hagyták hogy a magyarság feldolgozza a történteket. A zsidóság a holokauszt után államot kapott és mégse tudta földolgozni a történteket. Hogy tudta volna földolgozni valaki a csaldtagja elvesztését ha nem szabadott róla beszélni és nem volt sír ahova ki lehetett volna menni? A jövő a rehabilitálás kell hogy legyen. Ma mindenkinek joga van megemlékzni de még mindig nincs jogunk emléket állítani az áldozatainknak. Azoknak a magyaroknak akik utódai ma nincsenek köztünk, mert megölték őket.
balogh istván
Nem kell b. istvánozni! Én a nevem teljes vállalása mellett írtam, amit írtam. Állok is mögé. És ma már nem is az a kérdés, volt-e magyarellenes véres megnyilvánulás 44-ben, henem az, ki rendelte el, minek kapcsán, és ki a felelős, ki volt a végrehajtó?
Magyarország kiszolgátatta Titonak a föllelhető és általa megnevezett bűnösöket. Szándékkal nem írom, hogy háborús bűnösöket, mert Szombathelyi tábornok, egykori hadügyminiszter soha nem volt a háborús bűnösök nemzetközi listáján. Pedig ő volt a hadügyminiszter 1941-42-ben. De mégis, Titoék szerint mint legfelelősebbet, fölakasztották Újvidéken 1946-ban, nyilvánosan. Viszont ő kezdeményezte Feketehalmí-Czeizler és társai, az újvidéki vérengzések kitalálói és végrehajtói törvény elé citálását, amely marasztaló ítélettel is végződött 1943-ban. Ő az ítéletvégrehajtás elől Németországba szökött. Feketehalmy is újvidéki bitón végezte 1946-ban. Horthyt is követelte Tito, de őt az amerikaiak nem adták ki, mondván, nem követett el háborús bűntettet!
És nem csak a Hideg napok filmről van ám szó, mert nem az volt a legfontosabb magyar vallomás, hanem a követelt bűnösök kényre-kedvre való kiszolgáltatása! Fontos momentum a film is, mert a köznép sokmindent megtudott végre az eltörölhetetlen bűnről, de mi, vajdasági magyarok, miért nem szólhatunk 1944 őszéről a Vajdaságban? Én vagyok tán az oka annak, hogy nem hozhatom nyilvánosságra a föllelhető, máig is hét pecsét alatt őrzött adatokat? Ki rakta rájuk a hét pecsétet, és ugyan miért?
Arról, amit 1966 tavaszán véletlenül láthattam az Vajdasági Levéltár letitkosított részlegében, és megírtam említett tárcámban, a napokban már levéltári részről is hivatalosan szó esett. Hála Istennek! Valami mégis elkezdődik!
És nem sértegetni akarok senkit, de, aki azt követeli tőlem, hogy én hozzam nyilvánosságra az államilag hétpecsétes titkot, az vagy nem érti a dolgokat, vagy keményen provokátor. Más lehetőség nincs. Ha az engem kritizáló nem ért a fölemlített témához, akkor ne szóljon hozzá! Viszont akkor elnézést kérek a provokátor megnevezésért! Ez a legalapvetőbb, amit megtehetek, és meg is teszem tiszta szívvel!
Tisztelettel!
Anon
Ezt a témát már egyszer kiveséztük.Én a 60*-ik voltam elöször. Saját névvel.B.István most sorakozik csak.Abban téved hogy vonalka nem vállalja ezt a véleményt saját néven is.Nem provokátor.Ön szerint nem kell megválaszolni az általa feltett kérdéseket. Ha Önnek valami nem tettszik vagy nem megy a válaszadás,a vita partner ugymond "szöveg értelmezési zavarral küzd,vagy provokátor."
Nicsak ránk mosolyog a szerencse de most látom ez nem ötlevelü.......
Teljesen igaza van B. István, ám az egy fikarcnyit se nincs kizáró viszonyban az én véleményemmel, és ezért önt nem értem, milyen jogon SZEMÉLYESKEDIK és hamisan vádolt meg *provokációval*?, hiszen én is csak a valós tények NYILVÁNOSSÁGRA hozataláért szóltam, és nem csak továbbra is az érzelmek alapján. Ha nem képes a realitásra és a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára, akkor ön se különb azoktól akik módszereit elítéli. Ezt remélem nem túl bonyolult megértenie.
292*-esnek 100%
Siralmas! És nagyon az! Ez már hullagyalázás! 30 évvel valaki halála után kell siratni a multat? Nem a jövöröl kellene éppen témázni? Az érdekesebb, hogy Tito a háború alatt, vagy után mit miért tett? Nagyon sokszor elhangzik az, hogy mert a magyarokat... Ez mind szép is, csak az a baj, hogy most mind arrol szajkózunk, hogy a magyarokat így meg úgy a háború alatt/után, csak sajnos azt viszont nem vesszük figyelembe hogy ma mire képessek a magyarok! Képesek vagyunk, siratni a multbéli magyarságunkat, de képesek vagyunk e ma egy magyarként viselkedni? Képessek vagyunk e ma is kiálni a többi magyarságért, egymnásért, a szomszédért? Ma is sajnálattal beszélünk ha a magyar szomszédomban bármi probléma akad, vagy jókat kuncogunk rajta? A 44-ben elhurcolt magyarjainkat siratjuk, da ma meg egymásra köpködünk, és azt reméljük, hogy majd 60 év mulva az akkor magyarok síránkoznak majd rajtunk? Ez a magyar mentalitás, hozzáálás!
balogh istván
A kérdéssel kapcsolatosan tárcát írtam a Magyar Szó december 6-iki Üveggolyó mellékletében. Aki akarja, olvassa, aki nem hiszi, járjon utána!
Ám itt most kegyetlenül kiviláglik a névtelen kommentelés diszkrét bája, hiszen a vonalka-lóhere kegyetlen provokációi elslisszanhatnak. Amit ő leírt, azt névvel soha ki nem mondaná! És nem azért, mert valamiféle magyar ködösítés a kegyetlen titói megtorlás, hanem azért, mert, sajnos, igaz. És egyetlen bírósági ítélet nincs 1946-ig. Akkor is konstruált vádak alapján hoztak ítéletet. Jópár délvidéki magyar és szerb politikus, akik véletlenül sem minősíthetők fasisztának, nyilasnak meg pláne nem!, csak azért végeztettek ki rögtönítélő bírósági ítélettel, mert együttműködtek a megszállóval. A visszacsatolás ténye ma is tabu a szerb történelemben. Pedig 1920 előtt jogilag soha nem volt szerb terület a Vajdaság. Sőt, Vajdaság sem igazán létezett sohasem. Fernc József hívta életre a szerb vajdaságot, de ő volt a szerb vajda. Szerb származású vajdája nincs a vajdaságnak. Mert gyorsan meg is szüntették ezt a magyarellenes autonómia-képződményt.
A provokátortól kérdezném: a bánsági magyar megtorlások mivel magyarázhatók? Oda német csapatok vonultak be. 1944/45-ben mégis folyt a magyar vér arrafelé is, pedig rájuk sehogysem volt ildomos ráfogni a megszállóval való együttműködést. Azért csak megtalálták a megfélemlítés véres módozatainak magyarázatát, és ki is mert ellene szólni?
Azért csak jó lenne, ha a provokátor nem a bizonyítást kérné számon, hanem bizonyítaná, hogy egyetlen magyar áldozata sem volt a titói világnak!
Mellesleg: aki foglalkozott az IB-ítéletekkel, Goli ot6okkal, az láthatta, a magyarok számarányuknak nem megfelelően prezentáltak. Túl sok a magyar kivégzett és elhurcolt, mert ez esetben sem beszélhetünk becsületes ítéletekről. Leginkább éjszakai, sötét ítéletek zajlottak.
Folytathatnám a Symposion letaposíásáig, Kalmár barátom meg sem jelent versének diszkriminálásáig( egy év Sr. Mitrovica), Vicei barátom gerinctöréséig, és mit is soroljak, hogy hiteles legyek?
Kommentelő barátaimat kérem! Ne válaszoljanak névteleneknek! A provokátorokat meg lökjék pöcegödörbe! Oda valók.
Kedves Vonalka, nem szeretnék és nem is tudok minden egyes kételkedésre válaszokat adni, mert csak időről időre böngészhetem a net-et, és nem is ez a tisztem: azon kívül szinte képtelenség lenne meggyőzni Önt, mert nem hajlandó a Tito-i ábrándtól megszabadulni (?), így ez a bizonygatás nagyon hosszadalmas lenne. A magyarok tömeges kivégzéseiről még hosszú évekig hallani fogunk, akárcsak a Tito-i demo(csok)ráciában élők visszaemlékezéseiről, mert mennyire jót tett velünk a hatvanas és hetvenes években. Voltak e jóságnak árnyoldalai, csak van aki megélte, van aki nem. Attól függ, a rúdnak épp melyik felén állt... Ám nem lenne még szélesebb merítésben taglalni a témát: rengeteg megválaszolható kérdést lehet feltenni spontán, amire az ember csak győzzön válaszolgatni. De kutatási rengeteg szálon el lehet indulni, ha kíváncsi... Térképezze fel például azt, hogy a kovini, pancsovai, kovacsicai járásban kiket vittek el, végeztek ki... Ugye, nem egy könnyű dolog? Lehet így válaszolni: hát Senkit, nincs róla tudomásom? Vagy: igen, de csak olyanokat, akik gyilkos gazemberek voltak... (magyarul, németül beszéltek) Én pl. mostanság épp annak a kiderítésén járok most, hogy miként került sor a Kovin környéki németek tömeges "elűzésére" és részbeni elpusztítására, mert ez is érdekel. A tito-i összképemhez hozzátartozik... Az egykori kovini dögtemető tele volt emberi csontokkal, ezért kellett eldózerolni, ráépíteni... Erről sem tudott tito? Bizonyára félrevezették őt a legközelebbi "munkatársai". "Atyuska" jó volt mindig, de voltak akikkorábbi jóságait nem élhették túl...
#288 ... mégha saját maga vallja is be, akkor is kell rá épkézláb bizonyíték - avagy mind addig csak kitaláció - és épp azért bonyolult, hogy mi a cél vele ?
Igen, ha én valamit előre kitervelek akkor az előre kitervelt. Nagyon bonyolult.
#286, a tévhit terjesztés lángja, már is incselkedik egyesekkel. ELŐRE KITERVELT ????
Miből szűrte ezt le a MEZEI ? Talán ott volt valakije ? Mikor tervelték ki és kicsodák ?
*Előadásában rámutatott, hogy a vérengzésekre mérnöki alapossággal készültek a hónapokkal később hatalomra kerülők.* TEHÁT NEM IS VOLTAK HATALMON???
Ha volt rajta sapka akkor azért ha nem akkor azért végezték ki őket. Az eljárás és ítélet szerintem csak szégyenteljesebbé teszi a gyilkosságokat mintha nem lett volna. Hiszen az előre eltervezett gyilkosság súlyosabb bűn.
Stella Szonja, a Terror Háza Múzeum történésze szerint egyértelmű, hogy Tito, egy előre megtervezett és gondosan előkészített etnikai tisztogatást hajtott végre a Délvidéken és hogy a történtekért nem csak az akkori katonai közigazgatást terheli felelősség, mert a történtek felett szemet hunyó szövetségesek is bűnösök voltak.
EZ CSAK Egy vélemény, amelyre SEMMIFÉLE észlény bizonyíték se nincs FELTÁRVA,
Ps. ha valamiről van pontos dokumentáció, akkor az vagy azt jelenti VOLT ELJÁRÁS is, és akkor azokról megtudható MIÉRT is lettek kivégezve ÉS KIK írták alá a parancsot, személy szerint is ... és akinek nincs titkolni valója, azt miért nem JELENTETI MEG.
Ezzel senki se nem akarok jogtalanul védelmezni, csak is az igazságra való jogot.
Kedve borkabát, ne csak szeleteket elemezzen :EZÉRT kérem ezt is érzékelnie:
*Matuska Márton újságíró előadásából az is kiderült, hogy a kérdéses történelmi időszakban mennyire viszonylagossá vált a bűn fogalma. Több tíz mondvacsinált okot sorolt fel, amiért 1944-ben kioltották tízezrek életét. Halálos bűnként kezelték azt is, ha valaki egyszerűen nem volt szimpatikus, vagy ha történetesen tyúkpere volt a szomszéddal. De egy rossz tekintet is meghatározó lehetett a kivégzendők kiválasztásánál.
*Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Levéltár kutatója arra figyelmeztetett, ha több élete lenne, akkor sem volna képes egyedül áttanulmányozni az időközben 82 folyóméternyire duzzadt 44-45-ös levéltári anyagot. Előadásában rámutatott, hogy a vérengzésekre mérnöki alapossággal készültek a hónapokkal később hatalomra kerülők. A magyar katonaság még el sem hagyta Vajdaságot, már több ezer feljelentés gyűlt össze, aminek alapján aztán kiválogatták az áldozatokat. Feljelentést bárki tehetett. Újvidéken pl. – ezt dokumentumok bizonyítják - egy hétéves kislány feljelentése alapján kellett embereknek meghalnia.
*részletesebben:http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3836