Vae victis!

Zenta város nemrég leváltott polgármestere, Pék Zoltán tudomásul vette a történteket, és csak annyit szeretne így utólag megkérdezni önmagától vagy legyőzőitől: tényleg nem tettem, tettünk az égvilágon semmit 17 hónapnyi regnálásunk idején? Szerkesztőségünktől annyit kért, kapjon megszólalási lehetőséget az utolsó szó jogán.

– Köszönöm a lehetőséget, és igyekezni fogok apró-cseprő sérelmeinket nem felhánytorgatni. Három-négy esetben azonban úgy érzem, jogosan kérjük a jelenlegi önkormányzattól, hogy ismerje el elképzeléseink helyességét. Ne higgyék a polgárok, hogy az elmúlt időszakban herék módjára karba tett kézzel ültünk, az elsejét, azaz a fizetés napját várva.

1. – Emberi tisztességem és lokálpatriotizmusom azt követelte, hogy a polgármesteri szék átadását jegyzőkönyv hitelesítse. Ez meg is történt, tehát az átadást kézjegyével látta el Širková Anikó, az új polgármester is. A jegyzőkönyvre meg azért volt szükség, mert megkezdett munkálataink terén szükség lett volna az egyes (például pályázati) időpontok pontos betartására. Vonatkozik ez a termálvíz felkutatására, mert sikerült elintézni, hogy a próbafúrás ne kerüljön egy dinárjába sem a városnak. Február 28-án járt le a határidő, és az új vezetésnek addig kellett volna választ adni arra a kérdésre, indulhatnak-e a munkálatok. Sajnos ezt elmulasztották, és a törvény értelmében csak egy újabb év elmúltával lehet ismét pályázni. Ezt komoly mulasztásnak tartom, mert termálfürdő nélkül nincs esély a turizmus beindítására.

2. A kaszárnya ügyét Juhász Attilától örököltük, és mi megegyeztünk a Nemzeti Beruházási Alappal, hogy az épületek és az alattuk lévő 5-6 holdat átvehetjük. Jeleztük, hogy a többi területre is igényt tartunk, és fizetünk is, ha kell.

3. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium esete igen bonyolult, és nehéz volt és lesz a végére járni. Az új építmények tulajdonjogi vitát váltottak ki, mert az épület a Stylos nevű cég megkérdezése, belegyezése nélkül került fedél alá. Valamilyen áthidaló megoldás keresendő, de nekünk erre már nem volt időnk.

4. Sportcsarnok. A kezdeti 96 millió dináros beruházást az újvidéki Best mint kivitelező, a község (25 millió) és a Tartományi Nagyberuházási Alap kellett volna, hogy előteremtse. A Best előleggelegybekötött garanciát kért, és ennek hiányában késlekednek a munkálatok.

5. A kendergyár megvétele után a területet felparcelláztattuk. Az egyes parcellákra volt is komoly érdeklődő, de most minden áll, mert állítólag egy személy szeretné megvenni mind a 9 parcellát.

6. A Thurzó iskolában a Tika elnevezésű török segélyszervezet szeretett volna 6 új tantermet építeni, és a nyílászárók felújítását is teljesen ingyen elvégezték volna, jószolgálati küldetésként, a város javára. Hogy ez a törekvés miért nem folytatódik, erre az új önkormányzat adja meg a választ. Szerintem többször kellene a törökökkel tárgyalni, és a nyár folyamán – tehát az iskolaszünet idején – a majd 100 éves iskola megújulhatna.

Így nyilatkozik a vesztes, aki sem akadékoskodni, sem gáncsoskodni nem szeretne. Azt azonban nehezen tudja elfogadni, hogy másfél év alatt semmit sem tettek, hanem karba tett kézzel várták a sült galambot.

Tettek vagy nem tettek? Ennek a megítélését a fentiek alapján bízzuk a város lakosságára.