Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
TÉVÉJEGYZET
Amikor a tévé saját archívumát lapozgatja, olyan érzést kelt a nézőben, hogy nincs mivel kitöltenie a műsoridőt. Egyfajta szegénységi bizonyítvány ez, mégsem kell feltétlenül annak lennie. Vicsek Károly filmjeinek újbóli műsorra tűzése a VRT 1-es csatornáján vasárnaponként jó példa erre, mert valóságos csemege. Igaz értelemben vett hazai filmeket láthat újra a néző, amire oly ritkán adódik alkalma. Ritkán, mert a régieket alig-alig tűzik műsorra, újak pedig nem készülnek. Még csak tévéfilmek sem, nemhogy játékfilmek. Mit is kezdenek magukkal a mai rendezők?
Az állóvizet tehát kicsit felkavarta ezeknek a vajdasági filmeknek hosszú idő utáni ismételt bemutatása. Tekintettel arra, hogy mennyire gyakori az ismétlés a Vajdasági Televízión, csak üdvözölni tudom, hogy elővették a némely esetben szinte három évtizede nem pergetett filmeket is, így sokaknak, különösen a fiataloknak az újdonság erejével hatnak. Kérdés persze, hogy mennyire „vevők” az ifjú nemzedékek a letűnt kort ábrázoló vajdasági filmekre, mit tudnak Vicsekről és alkotásairól. Egyáltalán annak a kornak más kimagasló tévés, filmes szakembereiről. Félek, hogy lesújtó lenne az eredmény, hiszen közvélemény-kutatás nélkül is sejthető, hogy oktatási rendszerünk hiányosságainak köszönhetően nemcsak az általános nemzeti kultúránk, történelmünk ismerete hiányos a fiatalok körében, hanem a mi történelmünk, a mi kultúránk, a mi természeti és gazdasági potenciálunk a II. világháború utáni Vajdaságban szintúgy.
Még erősebb a félelmem, hogy pontosan ezen a ponton veszítjük pozícióinkat. Ott, hogy nem tanítjuk meg az új nemzedékeket arra, kik is vagyunk valójában, milyen a múltunk, mit tudunk felmutatni magunknak és a világnak. Az iskola jó ideje képtelen erre a feladatra. Sovány vigasz, hogy máskor, vagy máshol is hasonló dolgok történnek. Például valamikor a hetvenes évek végén felmérést végeztek magyarországi és franciaországi középiskolások körében, ki mennyire ismeri saját nemzetének történelmét, mennyit tud az országuk határain kívül élő nemzettársairól. A magyarok természettudományokból világverőnek bizonyultak, magyarságismeretből, azaz önismeretből csaknem a nullával egyenlők. A francia diákok számos, a honuk határain túl élő és alkotó francia írót, művészt soroltak fel, jóllehet az anyaországon kívüli francia kultúrák zöme nem éppen a szomszédban van, ugyanakkor a magyarok jószerével azt sem tudták, hogy Magyarországon kívül is élnek magyarok. Most feltehetőleg valamivel jobb eredménnyel zárulna egy hasonló felmérés, már csak a televízió jótékony hatásának köszönhetően is, ám kétlem, hogy büszkék lehetnénk a vajdasági gyerekek, diákok önismereti tudására, ha történetesen hasonló felmérésen esnének át. Kapnánk-e választ, ha azt kérdeznénk: melyek Vicsek Károly legjelentősebb filmjei? Attól tartok aligha. A baj persze nem a gyerekekben van, hanem ott kezdődik, hogy ezt és az ehhez hasonló kérdéseket még csak fel sem tesszük nekik.
Olvasd a Képes Ifjúságban:

Beta/AP
Beta/Hszinhua
Jolika tanító néni több mint négy évtizeden át – a nyugdíjkorhatáron is túl – oktatta és nevelte a tanyai gyerekeket betűvetésre és sok egyéb hasznos dologra Adahatáron. Volt ugyan kemencével „ellátott” tanítói lakás, az azóta bezárt, a vidék utolsó tanyai iskolájában, de hetente vagy ritkábban hazalátogatott Zentára. Szándékosan nem mondom, hogy utazott, mert bizony a világháborút követő években – s jóval később is – porban-sárban legföljebb szekér vagy télidőben szánkó járt arrafelé. Így gyakran gyalogszerrel indult a városból a húszkilométernyi távolságra levő iskolába. Legföljebb „toronyiránt” volt valamelyest rövidebb az út. Fölvették, persze, az emberek a kocsijukra, ha utolérték.
Nos, Sőregi Teréz tanító néni – akit ismerősei Jolikának hívnak – régebbi tanyai látogatásaink alkalmával gyakran mesélt a még régebbi élményeiről. Egyebek között arról is, hogy volt olyan tél, amikor tüskösre fagyott a hó, és a lovak nem tudtak rajta járni, a tanító tehát csak gyalogosan juthatott el az iskolába. Másik télen, hatalmas havazásban az igazgató akarta lebeszélni az utazásról, mégis jól tette, hogy elindult, hiszen várták aprócska diákjai, s amikor messziről meglátták tanítójukat, elindultak vele szemben kitaposni az utat.
A napokban, 2012 februárjában félméternyi hó esett, és a rendkívüli helyzetben szükségállapotot hirdettek az illetékesek, az iskolák pedig bezártak…
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.