Kiemelten fontosak vagyunk

A szocialisták alkotmányos felelősségüknek és lelkiismereti ügyüknek tartják a törődést a határon túli magyarság helyzetével, sorsával, jövőjével; felelősséget vállalnak szülőföldjükön való boldogulásukért, nemzeti, nyelvi önazonosságuk megőrzéséért, helyzetük javításáért, a kisebbségi ügy hatékony nemzetközi képviseletéért.

Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltnek az MSZP honlapján olvasható programja szerint a szomszédságpolitikában az egyik legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák a magyar–szlovák kapcsolatok további romlását a tavaly szeptember 10-i miniszterelnöki találkozón elfogadott közös nyilatkozat alapján.

A dokumentum külpolitikára vonatkozó részének hívószavai a partnerség és a nemzeti érdekérvényesítés. Mint hangsúlyozzák, a mindennapi külpolitikának mentesnek kell maradnia a pártpolitikai és ideológiai megfontolásoktól.

Az MSZP az Európán kívüli államok közül az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Indiával erősítené a kapcsolatokat.

A Fidesz külpolitikai céljainak egyik sarkalatos pontja, hogy – kormányra kerülve – teljesen új alapokra helyezi a magyar–szlovák viszonyt a „kölcsönös tisztelet jegyében”.

A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban Orbán Viktor pártelnök egy tavaly őszi televíziós interjúban fejtette ki legmarkánsabban álláspontját. Úgy vélekedett: „nemzeti akaratnyilvánítás” volt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás eredménye, amely politikailag és erkölcsileg kötelezi az ország vezetőit.

Orbán Viktor pártelnök arra is készül, hogy „XXI. századi kapcsolatrendszerré formálják” az eddigi orosz–magyar kapcsolatokat. Ehhez hasonlóan fejlesztené a Fidesz a kínai–magyar kapcsolatokat is.

Az elmúlt hetekben a Fidesz elnöke a beszédeiben rendszeresen erős közép-európai régió kialakítását szorgalmazta. Minden esetben hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Közép-Európa nem lehet erős és sikeres az erős Magyarország nélkül, ehhez azonban olyan kormányzásra van szükség, amely visszaszerzi az ország nemzetközi tekintélyét, amely szenvedéllyel képviseli a magyar érdekeket a világban.

A Kereszténydemokrata Néppárt külpolitikai elképzelései között fő helyen a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása és a földvásárlás moratóriumának meghosszabbítása szerepel.

Simicskó István, a párt alelnöke kijelentette: meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat, és hozzánk akarnak tartozni. Úgy fogalmazott: „Alkossunk nemzetstratégiát, álljunk ki a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett, higgyük el, hogy csak rajtunk múlik.”

Az SZDSZ-ben Retkes Attila elnökké választása után lényeges kérdéssé vált a határon túli magyarság helyzete – mondta az MTI-nek a párt külügyi titkára, Kugyela Tamás. Közölte, hogy a korábbinál jobb személyes és akár intézményi kapcsolatokat akarnak kialakítani a határon túli magyar pártokkal. Magyarország külpolitikájának a régiós politikán és az EU-s elkötelezettségeken kell alapulnia – nyilatkozta.

Az MDF külpolitikájának kiindulópontja az Antall József által meghatározott három legfontosabb feladat: az euroatlanti integráció, a magyarságpolitika és a jószomszédi kapcsolatok. A párt szerint Magyarország felelősséggel tartozik a határain kívül élő honfitársaiért, mint megfogalmazzák, a magyarság érdekeit úgy kell képviselni, hogy eközben az ország szomszédainak nemzeti értékeit és érdekeit is tisztelni kell.

Az MDF külügyi programjában kiemelkedő helyen szerepel, hogy Magyarország szuverenitását, területi integritását minden körülmények között meg kell védeni.

A Jobbik nemzeti érdekű és keleti „testvéri” kötelékeken alapuló külpolitikát ígér. Gyöngyösi Márton, a párt külügyi és külgazdasági miniszterjelöltje azt mondta: az új keleti külpolitika irányát Kína, Oroszország, Kazahsztán és Törökország határozná meg, de az arab világ felé való nyitást is nagyon fontosnak tartják.

A nemzeti érdekű külpolitika azt jelenti, hogy a magyar érdekeket minden esetben előrébb rangsorolják, mint a különböző nemzetközi szervezetek – például a NATO és az Európai Unió érdekeit.

Vona Gábor pártelnök közölte: a Jobbik a határon túli magyarok ügyét nem kül-, hanem nemzetpolitikának tekinti. A területtel külön tárca nélküli miniszter foglalkozna egy Jobbik-kormányban.