Hivatalosan is: Nemzetitanács-választás június 6-án

Szerbiában 1 285 163 polgár vallja magát valamely kisebbség tagjának, ami a lakosság 14 százalékát teszi ki, a különböző nemzeti közösségek listáira összesen 904 280 személy iratkozott fel. – A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai a kisebbségi önkormányzat megvalósulását biztosítják, ugyanis e testületek által választott képviselőiken keresztül a kisebbségek hatással lehetnek önazonosságuk megőrzésére és jogaik védelmére, külön hangsúllyal a művelődés, oktatás, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén – magyarázta a miniszter. A magyar közösség mellett, amelynek lélekszáma a legutóbbi népszámlálások alapján 293 299 személy, közvetlenül választhatnak még nemzeti tanácsot az albánok, akik 61 647-en vannak, az askálik, akik 584-en, a bosnyákok, akik 136 097-en, a bolgárok, akik 20 497-en, a bunyevácok, akik 20 012-en vannak, továbbá a vlahok, az ő lélekszámuk 40 054, a görögök, akik 572-en, az egyiptomiak, akik 814-en, a németek, akik 3901-en, a romák, akik 108 193-an, a románok, akik 34 576-an, a ruszinok, akik 15 905-en, a szlovákok, akik 59 021-en, az ukránok, akik 5354-en és a csehek, akik 2211-en vannak. A választásokat az önkormányzati és országos parlamenti választásokhoz hasonlóan szervezik meg, szavazatszedő bizottság alakul minden olyan településen, ahol legalább 200, legfeljebb 2000 bejegyzett választópolgár van. A miniszter arról is szólt, hogy a montenegrói kisebbség, amelynek lélekszáma 69 049, azért nem került bejegyzésre, mert ezt nem kérték a minisztériumban, a lélekszám öt százalékának megfelelő számú hitelesített aláírást mellékelve. Jugoszláv nemzeti tanács azért nem alakulhat, mert e közösségnek hiányzik a saját nyelve, írásmódja és irodalma. Nincs nemzeti tanácsuk a goránácoknak (4581 polgár), a muzulmánoknak (19 503), az oroszoknak (2588), a törököknek (522), a sokácoknak (717) és a cincároknak (293), de négy év múlva élhetnek majd e jogukkal.