Mi volt „Haydnpapa” kedves madara?

Később, 1761-től Haydn az Esterházyak vendégszeretetét élvezte – 29 éven át, ebből 26 esztendeig a fertődi kastélyban. 1791-ben rövid ideig Londonban muzsikált, majd 1797-ben visszatért Bécsbe, azaz Bécs mellé, az akkor még a császárvároshoz nem tartozó Gumpendorfba. Ma itt találjuk, a főváros 6. kerületében, a Haydn utca 19. alatt ( a Haydnhez címzett kocsma mellett) a Haydnhaust. E múzeum az egyik legrégebbi történetű Bécsben. Már 1899-ben kialakították, s azóta nem is igen változott, csupán az emeletes épület földszintje, melyet a századelőn kivetítőkkel és hangfalakkal láttak el. Az emelet és a kert, melyet a hatvanöt éves Haydn 12 évig, haláláig birtokolt az eredeti állapotában szemlélhető meg. Ebben a viszonylag olcsón bérelt házban csendült föl először a Teremtés (Die Schöpfung) és Az évszakok (Die Jahreszeiten) oratórium, több egyházi zene és mise. Rövid ideig, kapcsolatuk romlásáig Beethoven is ide járt tanulni. Látható Haydn pipája, rajzok Londonból hozott papagájáról (igen drágán vette a madarat, de megérte, hisz nem csak a Haydn nevét tanulta meg, és azt, hogy „Papa”, de A császári himnusz dallamát is!), kottái a falakon és a klavikordja, amelyet később Johannes Brahms szerzett meg, és utódai ajándékozták a múzeumnak. A zsebkendőnyi kertben rótta lépteit a mester, a szigorú munkaideje közötti pihenőidőben. Reggel fél hétkor kelt, pontos időközökben szolgáltatta fel az ebédet és vacsorát, ez utóbbi majdnem mindig kenyér és bor volt, és éjjel fél tizenkettőkor vonult vissza aludni. Manapság, nyáridőben a kert padjaiból zene fakad, fülhallgatókon keresztül élvezhető a muzsika. Egy olyan nyelven, a komponista szavaival élve: „...melyet az egész világ megért”.Az 1801-ben komponált Teremtés mise kottája. Hogy pontosan hány művet is szerzett Haydn, ma már nagyon nehéz megállapítani. Munkáinak csak kis része maradt fenn kéziratban, ami fönnmaradt, annak is egy része kiadói haszonszerzésből idegen szerzők alkotásai. Sok kottája elveszett Haydnnak (kismartoni háza kétszer is leégett), más műveit az idő nyelt el magában Franz Joseph Haydn halotti maszkja, Johannes Florian Elssler munkája. A kert egy része, kúttal. Ennek a kútnak a kávájára ült le Haydn olykor-olykor megpihenni. Ide gyűltek feltehetően a tanulói, a nyolcak közül (J.G. Distler, Häsler, Pleyel és mások) Ludwig van Beethoven is Haydn büsztje a múzeumban A Mariahilferstrassén álló Mariahilfer katolikus templom előtt található Haydn-szobor. Ide járt el vasárnaponként a mester misére Ez az a klavikord, melyen Haydn dolgozott, melyet halála után elvonszoltak házából, s amelyet Brahms szerzett vissza. A zongora ősének számító zeneeszközt Johann Jacob Könicke készítette 1796-ban