Válság utáni dilemmák

Mirko Cvetković miniszterelnök a fórum megnyitásán kijelentette, még nincsenek olyan biztosra vehető adatok, melyek alátámasztanák az utóbbi időben sokat emlegetett kijelentést, hogy az ország kilábalt a válságból, ám nagyon sok jel optimizmusra ad okot. A miniszterelnök az idei év legmeghatározóbb kihívásainak a munkanélküliség növekedésének megfékezését, a hazai árukereslet fokozását, a makrogazdasági mutatók stabilizálását, az infláció megfelelő értékek között tartását, illetve a dinár árfolyamának megőrzését nevezte meg. Mint mondta, ezekhez igazítják a kormány politikáját is, melyek közül a leglényegesebbek mindenképpen a gazdasági folyamatok beindítása, a hazai valuta stabilitásának biztosítása, a közfogyasztás csökkentése, a szociális biztonság megőrzése, a közszférában megkezdett reformok folytatása, az európai színvonallal való összhang megteremtése és a korrupció elleni küzdelem folytatása. KÉTSZÁZALÉKOS GDP-NÖVEKEDÉS Cvetković szerint mindenképp a pozitív változások jeleként értelmezhető a gyáripari termelés 3,7 százalékos januári emelkedése, a kivitel 31 százalékos növekedése az év első két hónapjában, valamint a bruttó hazai termék év eleji emelkedése. Felhívta a figyelmet ugyanakkor az olyan kedvezőtlen folyamatokra is, mint amilyen például a vártnál kisebb költségvetési bevétel, a kereslet további csökkenése, s a behozatal 3 százalékos esése januárban és februárban. Jelentősnek nevezte, hogy a tervezettnél jóval kisebb mértékben esett a bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly, a tervezett 4,5 százalékos visszaesés helyett csupán 2,7–2,9 százalékos esést jegyeztek. A kormány kifejezett célja az idén elérni a GDP legalább kétszázalékos növekedését A bérekről és nyugdíjakról beszélve a miniszterelnök elmondta, ha nem vennénk figyelembe, mit éreznek saját bőrükön az emberek, s csupán a statisztikai jelentéseket szemlélnénk, csodálkoznánk azon, mennyi béremelésre vonatkozó követeléssel találtuk tavaly szembe magunkat. A válság ellenére ugyanis 0,2 százalékkal emelkedtek a bérek 2009-ben, ami annyit jelent, hogy nem csökkent az országban a vásárlóerő. MIRE SZÁMÍTHATNAK A GAZDÁLKODÓK? A fórumon résztvevő vállalkozókat elsősorban a kormány és a bankárok véleménye érdeklik. Branislav Grujić, a PSP Farman cég képviseletében azt nyilatkozta, tanácsért jönnek a magánvállalkozók, azért, hogy hallják a jelenleg aktuális gazdasági adatokat, valamint a szakértők véleményét. Radoslav Veselinović, a Galeb Group igazgatója arra kérdezett rá, vajon milyen lesz a közeljövőben a bankok politikája, mi fog történni a szubvenciós hitelekkel, s mit kell tenniük a kivitel növelésének eléréséért azoknak, akik abban közvetlenül érdekeltek. Zoran Drakulić, a YU Group igazgatója mindenesetre jó alkalmat lát a kopaoniki fórumban arra, hogy a vállalkozók a kormány képviselői elé terjesszék javaslataikat, elképzeléseiket. A napokban bizonyára sok különböző nézet hangzik el azzal kapcsolatban, mit kellene Szerbiának tennie most, a válság visszavonulásának idején. Pavle Petrović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára szerint két lehetséges megoldás létezik: vagy véghezvinni a közszféra reformját, helyet teremtve így a magánszférának, vagy pedig a külföldi tőke beáramlását segítő reformintézkedéseket foganatosítani, melyek elősegítenék a fellendülést. BÉRNÖVELÉSEK ÉS HITELKÍNÁLAT A tanácskozáson Mlađan Dinkić gazdasági miniszter is felszólalt. Elmondta, hogy májusban, a soron következő tárgyalások során, javaslattal fordul a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy szeptembertől függesszék fel a közszférában dolgozók bérének befagyasztásáról szóló rendeletet. Hogy milyen arányú lenne a bérnövekedés, a miniszternek arról is van elképzelése. Szerinte az lenne reális, ha a közszférában dolgozók keresetét az inflációval arányosan, és ezen felül még a társadalmi össztermék növekedése szintjének a felével kellene emelni. A számítások szerint ez az államkasszára legfeljebb 10 milliárd dinárral jelentene nagyobb terhet. Ez a növelés a hazai társadalmi össztermék 0,3 százalékát teszi ki, ám jelentősen serkentené a közfogyasztást, és ily módon a többletkiadás rövid időn belül meg is térülhet. A növelés a legalacsonyabb nyugdíjakra is vonatkozik majd. Dinkić a hazai vásárlóerő növelése céljából újabb hitelkínálatokkal is előrukkolt. Mint mondta, minisztériuma javaslatot terjeszt be, hogy államilag támogassák a lakosság készpénzhiteleit mintegy 3000 euró összegben. Egyes elképzelések szerint ezek euróhoz kötött dinárhitelek lesznek, melyekre hároméves törlesztési időszakot hagynak jóvá egy évig terjedő türelmi időszakkal. NEM ELADÓSODÁS ÁRÁN A tanácskozás résztvevői nem mulasztották el az alkalmat, hogy Radovan Jelašić bankkormányzót a dinár árfolyamának alakulásáról faggassák. A központi bank első emberének megítélése szerint az év folyamán a dinár erősödésére lehet számítani, ha Szerbia tartja magát a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás tartalmához. Ám hozzátette, a májusban sorra kerülő IMF-tárgyalások központi témája úgy fogalmazható lesz: hogyan tovább a közszférában dolgozók béreinek és a nyugdíjak befagyasztásáról szóló rendelet felfüggesztése után. Az árfolyam további alakulására döntő kihatással lesz az is, mondta a bankkormányzó, hogy vállalkoznak-e a külföldiek a szerbiai beruházásokra, és ebből eredően mennyi deviza folyik be. Középtávon tekintve ugyancsak kulcsfontosságú, hogyan alakul a közfogyasztás, mert a bérek és a nyugdíjak alakulása nem képezheti politikai alku tárgyát, ezek kimondottan gazdasági kategóriák. A bankkormányzó ismételten hangoztatta, a hazai közfogyasztást gazdasági alapokon, és nem eladósodás árán kell növelni. A március 11-éig tartó kopaoniki üzleti fórumnak mintegy 80 felszólalója lesz, köztük a kormány miniszterei, az állami szervek képviselői, és az idén első ízben néhány legfejlettebb ország, mint például Németország, az Egyesült Államok és Oroszország nagykövete. A fórumon ugyancsak részt vesznek még a legjelentősebb bankok, külföldi és hazai cégek képviselői, valamint a Szerbiai Gazdasági Kamara és a Világbank küldöttei is.