Törvénytelen a bírók újraválasztása?

– Először nem akartam a történtekről beszélni, de meggondoltam magam, mert az embereknek joguk van megtudni, mi folyik itt, s ezután kik is fognak dönteni ügyükben. Elsősorban az nem világos számomra, milyen kritériumok alapján választották meg a bírókat, ugyanis az biztos, hogy nem a teljesítményüket, a felkészültségüket, az erkölcsi feddhetetlenségüket vették számításba. Sajnálattal kell megállapítanom: könnyen megeshet, hogy a polgárok ügyében egy olyan bíró fog majd dönteni, aki választási csalásokban vett részt, vagy a nem megfelelő munkájának köszönhetően egyes pereket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán tárgyalnak. Olyanokat választottak újra, akik esetenként több mint két évig nem tűzték ki a tárgyalás időpontját, így az ügyirat elévült, amiről még az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy megsértették a jogot, és emiatt az államnak kártérítést kellett fizetnie. Kérdem én, mire számíthatnak azok a polgárok, akiknek ügyében olyan bíró hoz ítéletet, aki ellen jelenleg is folyik az eljárás családon belül elkövetett erőszak bűntette miatt? Akikre nem lehetett nyomást gyakorolni, és akiket nem tudtak korrumpálni, azok egyszerűen az utcára kerültek, viszont azok közül, akik szerepeltek Vladan Batić, az egykori igazságügyi miniszter 2001-ben közzétett listáján, miszerint szakmailag nem megfelelők arra a posztra, sokan a mai napig bírói minőségben dolgoznak. Felháborító és igazságtalan, ami történt – jelentette ki Vesna Marković, hozzátéve, hogy mindazok, akik sohasem ásták alá a bíróság tekintélyét, nem indult ellenük fegyelmi eljárás, teljesítették a normát, és felelősségteljesen végezték munkájukat, messze túlszárnyalva a most megválasztott bírókat, egyszerűen az utcára kerültek. A hozzájuk eljuttatott indoklásban viszont nem szerepel magyarázat, hogy milyen szempontból nem tesznek eleget az elvárásoknak. Emellett pedig szinte minden ajtó bezárult előttük, s míg nemrégiben megbecsült polgárai voltak a közösségnek, most teljesen kívülállóvá tették őket, már-már a rendszer ellenségei. Nemcsak szakmai szempontból volt fájó, ami velük történt, emelte ki a koordinátor, hanem emberileg is nagyon megviselte őket a döntés, sokan bele is betegedtek a helyzetbe. Mint elmondta, az igazságszolgáltatás reformjára szükség van, de azt nem ilyen módon kell megtenni, mert ez nem szolgálja sem a polgárok, sem az állam érdekeit. Véleménye szerint a háttérben politikai érdekek húzódnak, s többségében rokoni, baráti, üzleti kapcsolatokkal rendelkező embereket választották meg, figyelmen kívül hagyva minden más körülményt.

– A Bírósági Felső Tanácsban nem volt meg a szükséges létszám a bírók újraválasztásakor. A parlamentnek ki kellett volna jelölnie egy professzort a jogi egyetemről, aki mint jogi szakértő lett volna jelen, ez azonban nem történt meg, az ügyvédi gyakorlat képviselőjeként megjelenő személyt pedig nem a törvénynek megfelelően választották meg, így ez nem tekinthető érvényesnek, tehát maga az újraválasztás sem tekinthető annak. Az egész eljárás törvény- és alkotmányellenes, ezért nem is hagyjuk annyiban a dolgot. A Szerbiai Bírók Egyesülete mindenképpen panaszt fog benyújtani, ehhez külföldi szakértőket is bevontunk, így a MEDEL Bírók Nemzetközi Egyesületét. Könnyen megtörténhet, hogy ez az ügy Strasbourgban folytatódik majd.

Annak ellenére, hogy Vesna Markovićot bíróként nem választották újra, továbbra is a Szabadkai Mediációs Iroda vezetője, és mediátorként tovább tevékenykedik. Bár a reform miatt az egész igazságszolgáltatás megbolydult és egy ideje leállt, ami egyes ügyiratok elévülését is eredményezte, az iroda jelenleg is várja az ügyfeleket, akik peren kívül szeretnék megegyezni, ami sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a bírósági eljárások. A mediációra vonatkozóan két törvénytervezet is született, az egyiket az igazságügyi minisztérium készítette elő. Ebben a meglévő törvény apróbb változtatásait javasolják, ahol a peren kívüli megegyezésre tett kísérlet továbbra sem lenne kötelező. A másik tervezetet pedig a Belgrádi Mediációs Központ javasolja, melynek elfogadásával kötelezővé tennék a mediációt a vagyonjogi kérdések megoldásában, ami viszont jelentősen megkönnyítené a bíróságok munkáját. A Szabadkai Mediációs Iroda egyébként a bíróság épületének földszintjén található, és a 061/164-78-09-es számon lehet jelentkezni.

A bírók újraválasztásáról szerettünk volna megszólaltatni egy olyan bírót is, akit újraválasztottak, mondja el ő is véleményét a folyamatról. Molnár Ferencet, a kerületi bíróság bíráját kerestük fel, aki elfoglaltságaira hivatkozva annyit mondott, hogy a negyedéves jelentés elkészüléséig nem tud nyilatkozni lapunknak.